23 talált cikk az Állami Számvevőszék kifejezésre

Kérdés: Változtak-e a Kbt. utóbbi módosításával a jogorvoslatra vonatkozó szabályok?

Kérdés: Mi az alapja annak az ajánlatkérői kitételnek, melynek értelmében az ajánlattevőnek ajánlatában kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja az Állami Számvevőszék és a KEHI ellenőrzési jogosultságát? Erre minden eljárásban nyilatkozni kell, vagy csak erre irányuló ajánlatkérői felhívás esetén? Továbbá, formailag mit takar az említett szervezetek ellenőrzési jogosultsága, és az előbbiekre milyen jogszabály(ok) vonatkoznak?

Kérdés: A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?

Kérdés: Ha egy közreműködő szervezet egyik szűrőjén átcsúszik egy jogsértés, de később a szervezeten belül valaki észleli, akkor ez az időpont számít az észlelésnek?

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)

Kérdés: Ha a hirdetmény jogsértő – például nem tartalmazza a Kbt. szerinti elemeket, a dokumentáció részét képező szerződés(tervezet) semmis stb. –, a Közbeszerzések Tanácsa minden ügyben eljár? A gyakorlat mit mutat, indul eljárás hivatalból, illetve a Kbt. jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései között meghatározott szervek indítványára?

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?

Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?