Referenciakövetelmények enyhítése

Kérdés: Vizsgálhatja az ÁSZ valamely közvetett állami tulajdonban álló szervezet tekintetében, hogy közbeszerzési ajánlatkérőnek minősül-e? Van-e jogorvoslati jogosultsága ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény feljogosítja az Állami Számvevőszéket (a továbbiakban ÁSZ), hogy a nemzeti vagyon kezelését ellenőrizze. Az 5. § (4) bekezdése szerinti jogkörében eljárva az ÁSZ ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Közbeszerzési terv közzététele

Kérdés: Az éves összesített közbeszerzési terv közzétételével kapcsolatban az alábbiak szerint kérek felvilágosítást:
A Kbt. 43. §-a szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján – közzétenni a közbeszerzési tervet. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési tervet köteles az EKR-ben közzétenni. Ugyanakkor az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése alapján az 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 8. pontja szerint a közbeszerzési tervet közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.
Fenti jogszabályi hivatkozások alapján a Közbeszerzési Adatbázisban, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben és az ajánlatkérő honlapján is közzé kell tenni a közbeszerzési tervet?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egyrészt rögzíti a közbeszerzési terv tartalmát, valamint a 7. §-ának (4) bekezdésében hivatkozik a Kbt. 43. § (1) bekezdésének a) pontjára, mely jelenleg a közbeszerzési tervre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
Kapcsolódó címkék:    

Kbt. e-közbeszerzéssel kapcsolatos változásai

Kérdés: Több alkalommal változott a közbeszerzési törvény az áprilisi kötelező e-közbeszerzés hatálybalépését követően. Melyek ezek a változások?
Részlet a válaszából: […] 2018. május 18. napi hatállyal a 2018. évi V. törvény 40. §-a pontosította a Közbeszerzések Tanácsa egy tagjának megnevezését az alábbiak szerint:A törvény alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Jogorvoslati jogosultság gyakorlásának határideje

Kérdés: Miért indíthat az ÁSZ egy 2013-as ügyben még most is jogorvoslati eljárást? Nem késői ez most már? (Közbeszerzés mellőzése történt.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (régi Kbt.), mely 2013-ban hatályban volt, az alábbi határidőket határozta meg az ÁSZ számára jogorvoslati eljárás indítására:A régi Kbt. 140. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása hivatalból

Kérdés: Ha bizonyos kérelmi elemekre megállapítja a KDB, hogy megkésett, jogsértő, nem kötelező-e saját hatáskörben eljárnia, felhívni a Közbeszerzési Hatóság elnökének a figyelmét a jogsértő eljárásra?
Részlet a válaszából: […] A hivatalból történő eljárást a Kbt. 152. §-ának (1) bekezdése alapján lehet kezdeményezni, melynek feltétele, hogy a felsorolt szervezeteknek, személyeknek feladatkörük ellátása során jusson tudomására az eljárás alapjául szolgáló információ.A Kbt. 152. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

A Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség vizsgálata

Kérdés: Véleményük szerint, milyen intézkedéseket kell tennie, vagy tehet az ajánlatkérő az eljárás során annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az ajánlattevő összeférhetetlennek minősül-e a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése alapján? Az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amely alapján megállapíthatná, hogy az ajánlattevő tulajdonosa közös háztartásban élő hozzátartozója-e a bekezdésben említett főbb közjogi méltóságoknak. Ehhez kapcsolódóan, Önök szerint automatikusan az összeférhetetlenség megállapítását eredményezi-e az, ha a főbb közjogi méltóságok és az egy háztartásban élő hozzátartozóik vesznek részt az eljárásban az ajánlattevői oldalon? A törvény 25. §-ának (8) bekezdése arra utal, hogy csak akkor zárható ki az eljárásból a 25. § alapján az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező), "ha a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható". Példával élve, ha a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdésében felsorolt személy egy háztartásban élő hozzátartozójának többségi befolyást nem eredményező tulajdoni részesedése (akár 10 százalék alatt) van az ajánlattevőben, felvilágosítás kérése nélkül kell-e kizárni az eljárásból az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. §-a szabályozza az összeférhetetlenséget. A rendelkezések közül a (2)–(4) bekezdések határozzák meg az összeférhetetlenségi eseteket.A hivatkozott rendelkezések szerint– összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés tulajdonképpen egy kérdéscsokrot tartalmaz, amelyre megpróbálunk tematikusan válaszolni.Az ajánlatkérő státusz vonatkozásában: a Közbeszerzési Hatóság által vezetett nyilvántartás a közbeszerzési ajánlatkérő nevét, címét és azt a törvényi hivatkozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] A szerződés ennek megfelelően tehát a Kbt. mellőzésével köttetett, mely a Kbt. 127. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében semmis. E pont szerint ugyanis semmis az a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Ennek megtámadására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címke:

Jogszabálysértés tényének megállapítása támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén

Kérdés: A támogatásból megvalósuló közbeszerzések vonatkozásában a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet – ha a feladatkörük ellátása során (utóellenőrzés) a törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra – szabálytalansági eljárás keretében saját hatáskörében megállapíthatja-e a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésének tényét?
Részlet a válaszából: […]  A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörét a Kbt. az alábbiakszerint szabályozza:A törvény 133. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzésre,a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, a minősített beszerzésieljárásra, a védelmi beszerzésre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.
Kapcsolódó címkék:  

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […]  Az üzleti titokra vonatkozó szabályok korlátokat állítanakaz üzleti titok közbeszerzésen belül történő értelmezésére. Ennek megfelelőentehát a szerződés tartalma eleve nem lehet általában üzleti titok tárgya,melynek korlátai az alábbiakban olvashatók:– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:
1
2
3