Ajánlat kiegészítése

Kérdés: Mit jelen az ajánlat kiegészítése az ajánlattételi határidő lejárta után? A "kiegészítés" megjelölést a dokumentáció tartalmazza.
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásos eljárásról van szó, a tárgyalásoksorán a beszerzési tárgy kismértékű változásával lehetőség van az ajánlat"kiegészítésére", bár ezt a kifejezést ebben a formában a Kbt. nem tartalmazza.Amennyiben az ajánlati kötöttség beáll az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Határidőn túli hiánypótlás

Kérdés: A hiánypótlási határidő lejárta után teljesített hiánypótlás elfogadható?
Részlet a válaszából: […] ...a hiánypótlási határidő – hasonlóan az ajánlattételihatáridőhöz – lejárta esetén a hiánypótlás elkésettnek minősül, annak tartalmátaz ajánlatkérő nem veheti figyelembe, azonban az eljárás dokumentálása folyamánkülön figyelemmel kell lennie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes hiánypótlás indokoltsága

Kérdés: Mi az értelme az önkéntes hiánypótlásnak? Ha az ajánlatkérő nem észlelt hiányt, miből juthat az ajánlattevő arra a következtetésre, hogy ajánlata annak ellenére hiányos?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás második szakaszába például a legtöbbreferenciát nyújtó ajánlattevők jutnak be, egy később beérkezett referencialehetőséget ad a második szakaszba történő könnyebb bejutásra.A Kbt. idevonatkozó rendelkezései szerint az ajánlatkérőköteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus közbeszerzés

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2010.január 1-jétől közösségi, majd 2010. július 1-jétől nemzeti eljárásrendbenkötelezte a közbeszerzési eljárások szereplőit, hogy eljárásaikatelektronikusan bonyolítsák le.Az elektronikus közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Kötelező szoftvervásárlás

Kérdés: Az elektronikus közbeszerzés kapcsán kötelező-e bármilyen szoftvert megvennünk? (Itt nem a költségvetési kiíró szoftverre gondolok.)
Részlet a válaszából: […] ...nem tehet kötelezővé a Kbt., azaz azinformatikai jogi környezetet áttekintve az alábbi javaslatok fogalmazhatók mega hazai kötelező elektronikus közbeszerzés feltételrendszerének ajánlatkérőnéltörténő kialakításakor:– elektronikus aláírás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus aukció

Kérdés: Kötelező-e az elektronikus aukció?
Részlet a válaszából: […] ...félreértés, hogy az elektronikus aukció is kötelezőeleme az elektronikus közbeszerzési eljárásoknak. A szabályozás alapjánegyértelmű, hogy nem szükséges elektronikus aukció (a közbeszerzésbenelektronikus árlejtés) lebonyolítása, ez továbbra is opcionális marad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési moratórium a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Vonatkozik-e a közbeszerzési moratórium a központosított közbeszerzésre, ha az alapján rendelünk?
Részlet a válaszából: […] ...1003/2010. Korm. határozat a közbeszerzés elrendelésérőlaz alábbiakat tartalmazza."A kormány felhívja a tagjait, hogy gondoskodjanak arról,hogy a vezetésük vagy irányításuk alá tartozó központi államigazgatási szervek,illetve más költségvetési szervek, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Alkalmasság igazolása erőforrással

Kérdés: Erőforrásként be lehet-e vonni olyan vállalatot, ahonnan eszközt bérlünk, és ezt fel is használjuk a megvalósítás során? Mi a helyzet, ha az alkalmassághoz szükséges szakembereket is így igazoljuk, illetve ők végzik a szakipari munkákat? (Például munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazottai.) Ebben az esetben erőforrás vagy alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...és alvállalkozóként történő értelmezést. Ennek oka, hogy a két definícióátfedésben van. Tekintettel az alvállalkozó definíciójára, mely szerintalvállalkozó az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljáráseredményeként megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:  

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelet az alábbiakbanszabályozza a fenti kérdéseket.A Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét elérő vagy aztmeghaladó értékű építési beruházás esetén az ajánlattevő és a közbeszerzésértékének tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozói teljesítés aránya alkalmasság igazolásánál

Kérdés: A legújabb tendenciák szerint a 10 százalék alatti alvállalkozók igazolhatják az alkalmassági követelményeknek való megfelelőséget, míg ezt a korábbi gyakorlat egyértelműen kizárta, és csak a 10 százalék feletti alvállalkozók esetében engedte. Ez nyilván összefügg a Kbt. új alvállalkozó-fogalmával. Valóban ez az indok? Mi erről a kérdésről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmasság igazolása – amennyiben az ajánlattevő nemalkalmas valamely feltétel tekintetében az eljárásban való részvételre -kétféleképpen történhet. Vagy a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybevenni kívánt alvállalkozó rendelkezik az adott képességgel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:    
1
336
337
338
558