5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: Van egy eljárás, amelyre lehet beadni részajánlatokat. Mindegyik részajánlatra adnánk be ajánlatot, de az 1. részajánlatnál közös ajánlattevőként indulnánk egy céggel, míg a 2. részajánlatnál mi lennénk az egyedüli ajánlattevő, és 10 százalék feletti alvállalkozóink lennének. Ez egyáltalán lehetséges-e, és ha igen, akkor külön kell csomagolni az 1. részajánlatot és külön a 2. részajánlatot? Mi ennek a módja?

Kérdés: Az ajánlattétel során az eredeti anyagban számos olyan eredeti okmány szerepelt (közjegyzői cégkivonat, OFI-anyag pecséttel, lefűzve stb.), ami megakadályozta a spirálos lefűzést. Hőkezeléssel akartuk beköttetni (a másolat így készült el), viszont az eredetit nem lehetett így a fenti okok miatt. Így végül fémsínbe kellett tenni, fekete fedlappal. A másolat hőkezeléssel készült, átlátszó fedlappal. Természetesen a fedlapot és a lefűzést leszámítva, a pályázatok teljesen azonos tartalommal bírnak, megjelölve rajta, hogy melyik a másolat és melyik az eredeti példány. Ugye ezért nem lehet érvénytelen a pályázat, hiszen mind a két példány megbonthatatlan kötéssel van, roncsolásmentes, csak éppen más eljárással készült el a kötés, illetőleg a felső borítólap az egyiknél teljesen fekete, a másiknál átlátszó? (Hiánypótlás van.)

Kérdés: A törvény szerint a bírálóbizottságba jogi szakértelemmel rendelkező tagot is kell delegálni, azonban nem írja elő a jogász végzettség meglétét. A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi Igazgatás Szakán szerzett igazságügyi ügyintéző végzettségemmel lehetek-e jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag?

Kérdés: Külföldi bankszámlaszámot pénzügyes kollégáim szerint sem a cégbírósághoz, sem az APEH-hoz nem kell bejelenteni. Amennyiben a pénzügyi alkalmasságot pénzintézeti igazolással kell alátámasztani, a külföldi bankszámlaszámokat (pénzforgalmi számlákat) fel kell-e tüntetnünk a bankszámlaszámainkról szóló nyilatkozatunkon, és be kell-e hozzá szereznünk a külföldi pénzintézet igazolását?

Kérdés: Meg kell-e határozni a kiírásban, hogy ki nyújthat be ajánlatot?

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság által alkalmazott bírság, szankció 2009. június 1-jétől már nem minősül kizáró oknak?

Kérdés: Közösségi rezsimben a dokumentáció Kbt.-be ütközőségét támadjuk. Mennyi a jogorvoslat vonatkozásában az igazgatási szolgáltatási díj?

Kérdés: Vannak-e jogszabályi előírások arra, hogy a központosított közbeszerzésben megkötött keretszerződés alatt köteles-e a szervezetek lehívását a keretszerződést megkötött ajánlattevő teljesíteni, vagy visszautasíthatja a teljesítést? A verseny újra megnyitása nélküli esetről van szó, a közbeszerzésben részt vevő és a szállító nem köt egyedi szerződést eltérő feltételekkel. Így kell-e értelmezni a kormányrendelet 24. § (2) bekezdés bf) pontjának arra vonatkozó kikötését, hogy a keretszerződés alapján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosult a közbeszerzést megvalósítani? Mi a helyzet, ha a beszerző központosított közbeszerzésben regisztrált szervezet köztudomásúan fizetési nehézségekkel küszködik?

Kérdés: KSZF-keretszerződés megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban miként értelmezhető, illetve értelmezhető-e egyáltalán az alábbi Kbt.-beli előírás? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.

Kérdés: Kérem szíves válaszukat arra, hogy ha jól értelmezem, akkor 2009. július 22-ét követően több ajánlattevőnél is lehetek egyszerre ugyanabban az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó?