5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti körülmény esetében az erőforrás-szervezet a gyakorlatban milyen dokumentumokkal igazolja (igazolhatja) az alkalmasságot?

Kérdés: A 10 százalék alatti alvállalkozó vonatkozásában mit kell igazolni, illetve nyilatkozni? Hogyan ellenőrizhető, hogy ez az alvállalkozói teljesítmény 10 százalék alatti lesz ténylegesen?

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a felhívásban úgy rendelkezik, hogy a bontás nem nyilvános, azon csak az ajánlatkérő lehet jelen?

Kérdés: Az elektronikus igazolásnak (tértivevénynek) nincs másolata. Úgyszintén nincs a változásbejegyzési kérelemnek sem, mert az is csak elektronikus formában létezik. Mit tegyünk, ha ezt kéri az ajánlatkérő a változásbejegyzési kérelem beadásának igazolására? Nyomtassa ki a jogi képviselőnk? És milyen alapon kéri ezt?

Kérdés: A nem magyarországi letelepedésű ajánlattevőknek miért kell nyilatkozniuk arról, hogy a kizáró okokat milyen dokumentumokkal kell igazolniuk, és azokat ki bocsátja ki? Ilyen rendelkezés nincs a Kbt.-ben, és az interneten mindez megtalálható. Nem esélyegyenlőtlen ez, ha a magyar ajánlattevőktől ezt nem kérik?

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. legutóbbi változása szerint, ha az APEH mulasztási bírsággal sújt, nem lehetek ajánlattevő? Akkor sem, ha megfizetem?

Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés második mondatának helyes-e az az értelmezése, mely szerint az ajánlatkérő az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén is csak a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetén köteles hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni az eljárásba? A közbeszerzési törvény idézett rendelkezése a következő: 9. § (1) bekezdés: a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő – kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet – a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb esetekben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható.

Kérdés: Hányszor lehet módosítani az eljárást?

Kérdés: Az ajánlatkérő hiánypótlást kér, mivel a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolása körében az önéletrajzból nem állapítható meg az előírt minőségbiztosításban, minőségirányításban szerzett legalább két év szakmai gyakorlat megléte. Az önéletrajz tartalmazza, hogy az azzal érintett személy 2000-től cégünknél minőségbiztosítási vezetőként dolgozik. Ezenkívül az állás ismertetése keretében tartalmazza, hogy feladata a cég irányítási rendszereinek (MIR-KIR-MEBIR) vezetése, belső auditok készítése. Mivel kellene kiegészíteni az önéletrajzot, hogy egyértelmű legyen a szakmai gyakorlat megléte? Lehet-e az ajánlatkérőnek hivatalosan kérdést feltenni erre vonatkozóan hiánypótlás beadása előtt?

Kérdés: Mi a teendő, ha egy közbeszerzési eljárás során a bontáskor törvénytelenség gyanúja lép fel? Feltételezzük, hogy az utolsó ajánlat kibontásakor nem a felolvasólapon szereplő árat olvasták fel az ajánlatkérő részéről eljáró személyek. Például: az ajánlatokat nem a leadás sorrendjében bontották fel. A gyanús ajánlat feltűnően megkülönböztetett papírral volt becsomagolva. A felolvasólapot csak egy személy látta, aki felolvasta, a másolati példányokat nem nézte meg más bizottsági tag ellenőrzésképpen, hogy nem olvasott-e félre egy számot esetleg. A felolvasás végén nem engedtek betekintést a Kbt.-re hivatkozva. Kérdésem: hogy lehet meggyőződni a bontási eljárás során, hogy nem történt törvénytelenség? Mit enged a Kbt. erre vonatkozóan? Valóban nem lehet betekintést kérni?