Ajánlatkérő bizonyítási lehetősége a Kbt. alapelveinek betartása vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő hogyan tudja bizonyítani, hogy egy adott közbeszerzési eljárás megindítása előtt hónapokkal írt tanulmány során a tanulmányt író tudomására nem jutott olyan információ, amely a későbbi közbeszerzési eljárás során rontaná a többi ajánlattevő esélyegyenlőségét? (A szóban forgó tanulmányt író cég 10 százalék feletti alvállalkozóként van jelen az adott közbeszerzési eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának összeférhetetlenségre vonatkozórendelkezései értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérőnevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Egybeszámítási szabályok változása

Kérdés: Mennyiben módosult 2007. január 1-jétől a Kbt. egybeszámításra vonatkozó szabályozása?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási szabályokat a korábbi módosítás – Mód.Kbt. – változtatta meg jelentősebb mértékben 2006. január 15-i hatállyal. A2007. január 1-jei hatályú, a közbeszerzés értékének szabályozását érintőmódosítás az ugyancsak akkori hatállyal életbe léptetett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Különbségtételi kötelezettség élelmiszer-beszerzésnél szolgáltatástípusok szerint

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés esetében, amennyiben a konyha diák-, szociális étkeztetést és vendégétkeztetést is végez, térítési díj ellenében, a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, különbséget kell-e tenni az étkeztetés típusa szerint? Azaz az árubeszerzés értékének meghatározásánál külön kell-e számításba venni a diák- és a szociális étkeztetést?
Részlet a válaszából: […] Nem, ebben a helyzetben szolgáltatástípustól függetlenül, azétkeztetés céljáról kerül sor a beszerzésre, azaz számviteli értelemben semkell különválasztani a két beszerzési célt és összeget, ennek során tehátegybeszámítási kötelezettség áll fenn a diák- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

A Kbt. 40. § (2) bekezdésének alkalmazása, a beszerzés építési beruházássá minősítése

Kérdés: Költségvetési intézmény – mint vagyonkezelő – szolgálati lakásaiban nyílászárókat cserélne, és 12 hónapon belül a tetőt is felújítaná. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben alkalmazni kell a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdését, valamint hogy ez építési beruházásnak minősül a törvény 25. § (1) bekezdés a) pontja, 1. számú melléklete szerint (az értékhatár 90 millió forint)?
Részlet a válaszából: […] Igen, tekintettel arra, hogy azonos rendeltetésű, illetőlegegymással összefüggő beszerzésekről van szó, méghozzá egy naptári éven belül.Ebben az esetben egy szerződésben történő megoldás is elképzelhető, ezért azegybeszámítási kötelezettség fennáll. Véleményünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
Részlet a válaszából: […] Elsőként azt tartjuk fontosnak rögzíteni, hogy megkötöttszolgáltatási szerződés esetén csak akkor szükséges közbeszerzési eljárástlefolytatni, ha az ajánlatkérőnek új beszerzési igénye támadt, és a beszerzésbecsült értéke eléri vagy meghaladja az ajánlatkérőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Becsült érték ajánlatkérő általi szándékos piaci érték alá helyezése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő "szándékosan" a becsült értéket a piaci érték alá "helyezi", és például nemzeti rendben írja ki az eljárást, és a legfőbb ajánlattevő "közösségi" rendben tesz ajánlatot (kivéve egyet), az ajánlatok érvénytelenné nyilváníthatóak-e, illetve az eljárást eredménytelenné kell-e nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek tisztában kell lennie a közbeszerzésiértékhatárokkal, és ebben a formában ajánlata valóban érvénytelen, ha nem azadott eljárásrend keretein belül teszi meg azt. Ebben a helyzetben azajánlatkérőnek nincs más lehetősége, hiszen szerződést nem köthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Piackutatás a közbeszerzésben

Kérdés: A piackutatásra vonatkozóan milyen előírások vannak? Van-e erre külön szabályozás vagy "gyakorlati útmutató"? Hogyan történjen ennek dokumentálása? Meghatározott-e, hogy milyen területi körben kell felmérni a piacot, illetve a felmérés milyen időszakot érintsen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elsősorban a Kbt. 10. §-ában meghatározottösszeférhetetlenségi szabályok miatt releváns. A 10. § (6) bekezdése értelmében nem minősül az említettparagrafus alkalmazásában a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevontszemélynek (szervezetnek) az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Egybeszámítás műszaki lebonyolítás, ellenőrzés esetében

Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a Kbt. egybeszámítási szabályait a műszaki lebonyolítói, műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen általános, ezért nehezen értelmezhető.A közbeszerzési törvény nem tesz különbséget tevékenységfajták között azegybeszámítási szabályok alkalmazásakor, hanem közbeszerzési tárgyak közöttkülönböztet. A tevékenység önmagában gyakorlatilag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Eljárás megindításának kötelezettsége a Kbt. 40. § b) pontjának nemteljesülése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. 40. §-ának b) pontja nem teljesül (tehát nincs egy beszállító, aki minden terméket kihozna), kell-e eljárást indítanom? Ha egybeszámítom [tehát a b) pont nemteljesülését figyelmen kívül hagyom], akkor az összes árubeszerzés 20 millió forint. Ha termékcsoportokra bontom [mivel a b) pont nem teljesül], egyik termék sem éri el a 8 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] A becsült érték meghatározása kényes pontja a Kbt.-nek,tekintettel arra, hogy a 40. § (2) bekezdésének értelmezése a jogalkotó által amai napig várat magára. Az említett jogszabályhely értelmében a becsült értékkiszámítása során mindazon árubeszerzések, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Összeszámítás több helyről történő beszerzésnél

Kérdés: Az önkormányzat konyhája 17 500 E forintért fog élelmiszert beszerezni 2006-ban. Össze kell-e venni a különféle élelmiszereket, ha jelenleg több helyről történik a beszerzés, az alábbiak szerint: – zöldség-gyümölcs: kb. 5250 E Ft-ért őstermelőktől piacon, – pékáru: kb. 4375 E Ft-ért közvetlenül pékségtől, – tejtermék: kb. 2600 E Ft-ért közvetlenül tejüzemtől, – hús: kb. 4000 E Ft-ért közvetlenül húskereskedelmi kft.-től, – egyéb szárazáruk: kb. 1250 E Ft-ért METRO Kft.-től?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés becsült értékének kiszámítására vonatkozórendelkezések alapján jelen esetben meg kell vizsgálni, hogy a Kbt. 40. §-ának(2) bekezdésében részletezett úgynevezett "egybeszámítási szabály"alkalmazható-e, vagy sem. A rendelkezés szerint mindazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
1
47
48
49
64