367 talált cikk a befolyás kifejezésre

Kérdés: A 162/2004-es kormányrendelet I. számú melléklete szerinti dokumentáció elkészítése csak engedélyköteles beruházások esetén kötelező? (Figyelemmel az 1. számú melléklet I/1 részére, mely szerint a dokumentáció tartalma a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatóságiengedély-okirat és a hozzá tartozó dokumentáció alapján készített írásos dokumentumok és tervrajzok összessége.)

Kérdés: Ha valamelyik cég például bérel egy darut, akkor az hogy lehet erőforrást nyújtó cég, amikor részt vesz a teljesítésben?

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?

Kérdés: Egy erőforrással kapcsolatos kérdéssel fordulok Önökhöz, mellyel kapcsolatban várom szíves véleményüket. Ha "A" cégnek a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyása áll fenn "B" cégben, akkor csak "A" cég lehet erőforrása "B" ajánlattevőnek, vagy lehet fordított is a felállás, vagyis "A" ajánlattevőnek lesz erőforrása "B" cég?

Kérdés: Mit takar a közjogi szervezet megjelölés? Mely ajánlatkérő minősül annak?

Kérdés: A minősített ajánlattevők jegyzékére felkerüléskor van-e lehetősége a kérelmezőnek erőforrás igénybevételére?

Kérdés: A kiírás szerinti szakemberekkel nem rendelkezünk. Biztosíthatjuk ezt az alkalmassági feltételt erőforrás-szervezet igénybevételével?

Kérdés: Az egyik alkalmassági feltételnek erőforrás igénybevételével teszünk eleget. Vállalkozásunk és az erőforrást nyújtó között nincs a Ptk. szerinti többségi befolyás. A Kbt. szerinti megállapodásnak – mint igazolásnak – mit kell tartalmaznia? (Erre jogszabályi előírást nem találtunk.)

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?

Kérdés: Hatályba lépett a 1132/2009. Korm. határozat, melynek következtében sürgőssé vált beszerzési eljárásunkat nem tudtuk megindítani. 3 évre tervezett beszerzésről van szó, melynek becsült értéke 118 000 000 Ft. Az idő sürget, válasz pedig nem érkezik a beszerzés időszerűségével kapcsolatban a monitoring-munkacsoporttól. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez a folyamat akár 1-2 hónapig is eltarthat. A kormányhatározat miatti időveszteség azt fogja eredményezni, hogy nem tudjuk időben elindítani az eljárást, így ellátatlan területekkel, félmegoldásokkal kell számolnunk a későbbiekben. Mire számíthatunk a monitoringbizottságtól, és mit tehetünk ebben a helyzetben?