Találati lista:
41. cikk / 226 Cégadatváltozás dokumentálása
Kérdés: Változtak a céges adatok, ami a telephelyet és a cégjegyzésre jogosultat is érinti. Írjam át az adatokat az EEKD II. szakaszában, vagy abban a nyilatkozatban adjam meg az új adatokat, amikor azt nyilatkozzuk, hogy a részvételi szakaszhoz képest van-e változás? Esetleg mindkettőben? Újra kell-e gyártanom a nyilatkozatokat, ha már más az ügyvezető?
42. cikk / 226 Bírságmérték arányossága
Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
43. cikk / 226 Ajánlattételi határidő meghatározásakor irányadó becsült érték
Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése alapján, az ajánlattételi határidő meghatározása során az eljárás becsült értékét, vagy az egybeszámított becsült értéket kell figyelembe venni?
44. cikk / 226 Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél
Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
45. cikk / 226 Nyertes ajánlat költségvetésének megtekinthetősége
Kérdés: Van-e lehetőség megtekinteni egy nyertes közbeszerzési eljárás költségvetését, és ha igen, hol? (Alvállalkozóként lettünk megnevezve egy nyertes eljárásban, és szeretnénk tudni, hogy az ajánlatkérő egyáltalán megnevezett-e bennünket, ahogyan ígérte.)
46. cikk / 226 Cégadatváltozás bejelentésének módja
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszban bekérte a 62. § (1) bekezdés kb) és kc) alpontjai szerinti igazolást, de cégünknek közben volt egy változásbejegyzése tulajdonosváltás okán, mivel más magánszemély lett a cég tulajdonosa. Mit tegyünk?
47. cikk / 226 Kötelező Üvegkapu-használat
Kérdés: Problémát jelent-e, hogy a DATRAK-nál bejelentettem a beruházást, de végül 680 millió forint lesz az érték, bár többre becsültem? (Az eltérés a tárgyalások eredményeként történhetett.)
48. cikk / 226 Feltételes közbeszerzési eljárás indíthatósága banki hitel ajánlatkérő általi igénylése esetén
Kérdés: Feltételes közbeszerzési eljárás indítása esetén az ajánlatkérő által igényelt banki hitel is megalapozza-e a feltételes közbeszerzési eljárás indításának lehetőségét, feltételeit? A banki hitelfelvétel, hitelkérelem benyújtása, elbírálása az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli, előre nem látható körülménynek, feltételnek minősül-e, minősíthető-e? Amennyiben igen, akkor ez a feltétel előírható a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként is?
49. cikk / 226 Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért
Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
50. cikk / 226 Ajánlat szerződésteljesítés megkérdőjelezésén alapuló elutasítása
Kérdés: A C-296/20. számú ügyben egy nagyon érdekes következtetést olvastam, aminek a lényege, hogy az uniós szabályokkal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az indokkal utasítják el, hogy az nem bizonyítja, hogy az ajánlattevő teljesíti az érintett szerződés teljesítésére vonatkozó feltételt. Ebben az esetben ezáltal nincs is értelme előírni bármit, ha ezt nem követelheti meg az ajánlatkérő? Mi ebben az esetben a megoldás?
