1135 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: A kirívóan alacsony ár vizsgálatának szükségessége merült fel az egyik közbeszerzési eljárásunkban. A mérnökök azt kérték, hogy az építési beruházás költségvetés főösszesítőjében szereplő egyik tétel – asztalosipari munka – kapcsán kérdezzünk rá a kirívóan alacsony árra. A közbeszerzési szakértő véleménye az volt, hogy miután az ajánlati ár összességében nem kirívóan alacsony, nem lehet rákérdezni. Mi a helyes eljárás ilyen esetben?

Kérdés: Az építési beruházás becsült értékének számítása során kérdésként merült fel, hogyha az ajánlatkérő szakaszolja a beruházását, és az 1. évben az óvodát, a 2. évben a tornatermet és a 3. évben a kiegészítő létesítményeket (konyha, étterem, öltözők) valósítja meg, akkor hogyan kell az építési beruházás értékét kiszámítani, továbbá hogy a kiegészítő építési beruházás értékét esetlegesen hozzá kell-e számítani?

Kérdés: Sportszövetség lehet-e ajánlatkérő? Pontosabban, ha támogatást kap, akkor kell-e közbeszereznie?

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?

Kérdés: Ajánlattevőt valamennyi alvállalkozója vonatkozásában terheli a teljesítési nyilatkozat megtételének kötelezettsége, vagy ez a kötelezettség a bevonás mértékétől függ?

Kérdés: A legutóbbi módosítás szerint a teljesítés mely részére lehet igénybe venni erőforrást? Mennyiben változott az erőforrás meghatározása a korábbi szabályozáshoz képest?

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?

Kérdés: Egy nem jogi és pénzügyi végzettséggel rendelkező, de a közbeszerzési referensi tanfolyamot elvégzett személy megfelel-e a Kbt. 8. § (1) bekezdésének? E szerint a közbeszerzési eljárásba bevont személyeknek/szervezeteknek "megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük". Megfelelőnek minősül-e az a jogi és pénzügyi ismeret, amit a közbeszerzési referensi képzésen kap az azt elvégző közbeszerzési referens? Ha nem, milyen szintű ismeretekkel kell rendelkezni, és ezt hogyan kell – adott esetben – igazolni? (Véleményem szerint az e tanfolyamon kapott ismereteknek elégnek kell lenniük, mivel a közbeszerzési ismeretekkel való rendelkezést is ez alapján fogadják el.)

Kérdés: A kirívóan alacsony ár vizsgálatánál mi az, hogy a 15 százalék eltéréstől nagyobb elfogadható, ha a törvény így rendelkezik? Kellene egy tól-ig érték. Saját tapasztalatom, hogy az 50 százalékkal eltérőt is kihozták nyertesnek. Nincs értelme így a vizsgálatnak. Tárgyalásosnál még szélsőségesebb eredmény is kijöhet. Mi erről a véleményük?

Kérdés: Az ajánlatkérő kiírhatja-e úgy az építési munka kivitelezését, hogy az anyagokat ő biztosítja? Nem sérti ez az ajánlattevő döntését? Hogyan lehet garanciális kötelezettséget vállalni, szerződést jogszerűen teljesíteni, ha a támogatott a munka elszámolásánál a saját teljesítményt önmagának igazolja stb.?