1135 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: Kizáró ok-e az – és ha igen, a Kbt. mely szakasza alapján –, ha az ajánlattétel évét megelőző második évben az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye negatív volt? Jogszerű-e ennek a kitételnek a szerepeltetése a kiírásban?

Kérdés: Kérdésünk az alkalmassági feltételeknek való együttes megfelelés igazolására vonatkozik. Minden ajánlattevőnek be kell-e csatolnia az arra az ajánlattevőre vonatkozó igazolást, aki (amely) megfelel a kérdéses alkalmassági követelményeknek, vagy csak a "megfelelő" ajánlattevőnek? (Közös ajánlattételről van szó.)

Kérdés: Az ajánlat elkészítésének költsége áthárítható-e az ajánlatkérőre, azaz az beszámítható-e a megkötendő szerződés szerinti árba – nyertesség esetén?

Kérdés: Cégünk építési beruházások terén, ajánlattevőként több mint egy évtizede jelen van a közbeszerzési piacon. Az ajánlatkérőknek építési beruházások esetén, a műszaki-szakmai alkalmasság igazolását a Kbt. 67. §-ának (2) bekezdése alapján kell előírnia. Tárgyi törvényi szakasz e) pontja alapján a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek képzettségének ismertetésekor az épületgépész és a villanyszerelő felelős műszaki vezető vonatkozásában egyre gyakrabban fordul elő, hogy kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek megjelölését írják elő. A felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultságot, így a névjegyzék vezetését, illetve a névjegyzékbe vételt a 244/2006. Korm. rendelet szabályozza. A 244/2006. Korm. rendelet 1. melléklet I. rész 5. és 6. szakaszai – ezek vonatkoznak az épületgépész, illetve a villanyszerelő felelős műszaki vezetőre –, cb) és cc) pontjai szerint középfokú szakmai végzettség vagy mestervizsga megléte és az előírt szakmai gyakorlati idő megléte esetén nem névjegyzékbe vételi követelmény a felsőfokú végzettség. Kérdésünk ezek után, hogy a kizárólag felsőfokú végzettségű felelős műszaki vezető megjelölésének előírása nem sérti-e a Kbt.-nek az 1. § (2) bekezdésében megfogalmazott, az eljárásokban az ajánlatkérőket az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítására kötelező alapelvét?

Kérdés: Milyen jogorvoslatot kérhet az ajánlatkérő, ha a nyertes nem a megkötött szerződés szerint teljesít?

Kérdés: A mérnöki kamara által ajánlott mérnöki díjnál alacsonyabban vállalt ár kirívóan alacsonynak minősül-e?

Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott egyszázalékos mértékű keretösszeget. Ezt követően a szerződés azt tartalmazta, hogy a keretösszeg előzőek szerinti túllépése azt jelenti, hogy az ajánlatkérő (illetve a megrendelő) a szerződés módosítása nélkül ebben a mértékben jogosult a keretösszeg túllépésére. Hogyan kell ezt értelmezni, és egyáltalán lehetséges-e egy szerződésben ilyen kitétel alkalmazása jogszerűen?

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?

Kérdés: Az ajánlattevő referenciaszerzési törekvése tekinthető-e megfelelő indoknak az alacsony ár, illetve lehetetlen vagy aránytalan kötelezettségvállalás vizsgálata esetén?