4644 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Igaz-e, hogy a Kbt. szerinti keretszerződés alapján nem minősülhet alvállalkozónak az a cég, amely a szerződés teljesítésében a Kbt. 69. §-ának (8) bekezdése szerint közreműködik, és 10 százalék alatt alkalmasságot is igazol? Milyen jogszabályhely értelmezhető így?

Kérdés: Egy beszerzés során három társaságtól kértünk be árajánlatot. A beérkezett árajánlatok közül két társaság árajánlata a közbeszerzéses értékhatár alatt van, a harmadik társaság árajánlata azonban meghaladja a közbeszerzéses értékhatárt. Ebben a helyzetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk? A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a becsült érték az általában kért, illetőleg kínált legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás. Másrészről viszont, annak a társaságnak az árajánlata, akivel szerződést kötnénk, a közbeszerzéses értékhatár alatt van.

Kérdés: Önkormányzati árubeszerzés esetében csak az önkormányzat által finanszírozott hányadra kell érvényesíteni a közbeszerzést? Egyik önkormányzat partnerünk szerint a beszerzendő mennyiség teljes bruttó összegére, mivel az önkormányzat egyenlíti ki a teljes számlát, igaz, annak egy részét szülői hozzájárulásból. A becsült értékbe bele kell számítani a szülői hozzájárulás mértékét is, mintha például támogatás lenne?

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló cég – mint önkormányzati tulajdonú ingatlanok kezelője – a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, így az általunk kezelt ingatlanok tekintetében a Kbt. szerint kell eljárnunk. Azonban vannak olyan társasházak, ahol csak néhány lakás van az önkormányzat tulajdonában, de mégis a többi – magántulajdonban lévő lakással együtt – az egész társasházat az önkormányzat cége kezeli. Elég széles körű ez az arány, mert van olyan ház, ahol az önkormányzati tulajdonokból van több, de olyan is, ahol például a 30 lakásból 1 vagy 2 lakás az önkormányzaté, a többi magántulajdon, de a társasház kezelését az önkormányzat cége látja el. Továbbá olyan társasház is van, amiben egyetlen önkormányzati tulajdon sincs, csak piaci alapon megszerezte a házkezelést magának az önkormányzati cég. Jól gondolom, hogy ekkor is a Kbt. szerint kell eljárnunk, mert az önkormányzat cége mindenképpen a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik? A cég önkormányzati tulajdonként mindenképpen a közbeszerzési törvény szerint kell eljárjon, függetlenül attól, hogy magántulajdont kezel vagy önkormányzati tulajdont?

Kérdés: Mi a teendő, ha a közbeszerzést követően, a megvalósítási szakaszban derül ki, hogy az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó teljesítése meghaladja a 25 százalékot? Kinek és hogyan kell jeleznie ezt? Szerződésmódosításra van szükség?

Kérdés: Lehetősége van-e az ajánlatkérőnek arra, hogy a kiírásban általánosságban úgy rendelkezzen, hogy az ajánlattevő nem vehet igénybe alvállalkozót?

Kérdés: EU-s székhelyű 10 százalék feletti alvállalkozó bevonása esetén a kizáró okok igazolásával kapcsolatban kérjük, hogy határozzák meg, milyen igazolások benyújtására van szükség! Kérjük, hogy a közjegyző előtt tett cégszerű nyilatkozatának formai előírásaira térjenek ki, illetve a banki információkkal kapcsolatos szabályokról is kérünk tájékoztatást (tapasztalatunk szerint a "sorban álló tétel" nem értelmezhető a külföldi bankok számára).

Kérdés: Számos, a Kbt. VI. fejezete szerinti, általános egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívásában található előírásként az ajánlattevők számára a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozat, illetve a Kbt. 68. §-a szerinti referenciaigazolások szerepeltetése az ajánlatban. Milyen alapon írhatja elő ezek ajánlathoz történő csatolását az ajánlatkérő, figyelembe véve, hogy a Kbt. VI. fejezete sem a 63. §-t, sem a 68. §-t nem hivatkozza be – lásd Kbt. 249. §-ának (3) bekezdése és 249. §-ának (4) bekezdése? Jogosult-e az ajánlattevő a fentiekre hivatkozva megtagadni ezen nyilatkozat, illetve igazolások csatolását?

Kérdés: A Kbt. 261. § (1) bekezdése szerint a különös egyszerű eljárásban alkalmazni kell – többek között – a 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a 25 millió forintot, építési beruházás esetén a 80 millió forintot el nem érő beszerzések esetén elég három ajánlattevőnek megküldeni a felhívást. A különös egyszerű eljárás értékhatárai árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 50 millió forint, építési beruházás esetén 100 millió forint. A különös egyszerű eljárásban a 251. § (2) bekezdésnek nincs értelme, vagy ez felülírja az értékhatárokról szóló útmutatót?

Kérdés: A 10 százalékot meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók nevét és címét meg kell-e jelölni az ajánlatban?