Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás alkalmazása

Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?
Részlet a válaszából: […] Nem, a közszolgáltatóknál erre nincs lehetőség. Mivel elevemagasabb a nemzeti értékhatár, mint az egyszerű háromajánlatos eljárásértékhatára klasszikus ajánlatkérők esetében, így közszolgáltatóknak nincslehetőségük alkalmazni azt, számukra csak a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítás országos működés esetén

Kérdés: A módosított Kbt. 40. § (5) bekezdés szerint az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházások becsült értékét akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak – feltéve hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. Hogyan értelmezendő ez egy országos működésű cég esetében? Például az ország keleti részén fekvő település ingatlanának festés-mázolási munkáit egybe kell számítani egy nyugati területen lévő ingatlanéval?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítás új szabályai szerint, amelyeket a Kbt. 40.§-ának (2)–(6) bekezdései tartalmaznak, az egybeszámításnak két alapvető,konjunktív feltétele van:– az első, hogy a beszerzésre egy költségvetési évbenkerüljön sor, továbbá– a második, hogy a beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Többszörös szakértői jelenlét egy eljárásban

Kérdés: Egy szakértő több céggel is indulhat egy eljárásban. Jól értelmezem, hogy a többszörös megjelenés tilalma nem erre az esetre – több ajánlattevővel indul egy szakértő magánszemély – vonatkozik, hanem arra, hogy egy ajánlattevő nem lehet másik ajánlattevő ajánlatában alvállalkozó vagy harmadik fél? A Kbt. melyik szakasza engedélyezi a szakértő több ajánlattevővel való indulását? Helyesen járok el, ha külső szakértőt mint természetes személyt 10 százalék alatti alvállalkozóként szerepeltetek az ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdező jól értelmezi a Kbt. új szabályát, mely azalábbiak szerint rendelkezik:– az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban -részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződések megtámadhatósága

Kérdés: Megtámadható-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés a Ptk. szabályai szerint? Mi a helyzet akkor, ha a megállapodás egyértelműen megállapíthatóan jogszabályba ütközik? Ki hivatkozhat erre és mit kérhet?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési okból megtámadható szerződésekre vonatkozórendelkezéseket a Kbt. 340/A. §-a határozza meg, amely egyúttal visszautal aPtk. 200. §-ára is.A Kbt. 340/A. §-ának (1) bekezdése szerint ha az ügyérdemében hozott határozatában a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentációkészítés mellőzhetősége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel érintett, Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő jogosult az ajánlati felhívásban használt egyesfogalmak dokumentációban történő meghatározására, továbbá jogosult az ajánlatifelhívásban előírt – a kizáró okokon és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentáció megszűnése

Kérdés: A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél és nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél a hirdetmények fogják tartalmazni a dokumentáció minden egyes elemét, kiírását? Illetve a dokumentáció meg fog szűnni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőjogosult az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmak dokumentációbantörténő meghatározására, továbbá jogosult az ajánlati felhívásban előírt – akizáró okokon és alkalmassági minimumkövetelményeken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címke:

További alvállalkozó bevonásának ellenőrzése

Kérdés: Kinek a kötelessége, illetve kötelessége-e a Kbt. szerint ellenőrizni, hogy az eljárásban nyertes ajánlattevő által az ajánlati dokumentációban nevesített 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó a teljesítésbe további alvállalkozót von-e be? Erről azonban legfeljebb a fővállalkozónak van tudomása, az ajánlatkérőnek nincs.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. csak alvállalkozókról beszél, azaz azokalvállalkozóit nem érinti, egy eset kivételével. A Kbt. 304. §-ának (2)bekezdése szerint "az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében csak azajánlatban megjelölt – a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címkék:        

Törvény szerinti foglalkoztatás ellenőrzésének kötelezettsége

Kérdés: Köteles-e ellenőrizni az ajánlatkérő, hogy a szerződés teljesítésében részt vevő személyek foglalkoztatása a törvény szerint történik-e, és annál a cégnél, illetve nevesített alvállalkozójánál vannak-e bejelentve, aki elnyerte a pályázatot?
Részlet a válaszából: […] Mivel a szerződés teljesítésében részt vevő személyekfoglalkoztatása mint saját munkavállaló, vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonykeretein belül is történhet, egyik megoldás sem feltételezi a törvényszegőmagatartást. Azaz amennyiben az ajánlattevő egy adott szakember...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződéskötés elmaradása

Kérdés: Megnyertünk egy közbeszerzési eljárást szolgáltatásbeszerzés tárgyban, de a szerződéskötés az ajánlatkérő miatt nem valósult még meg. A szerződéskötés azért nem jött létre személyesen, mert az illetékes arra hivatkozott, hogy nem ér rá. Abban maradtunk, hogy e-mailben elküldjük a szerződést, és ők miután aláírták, visszaküldik a részünkre. Azóta telefonon alig lehet őket elérni, a kapcsolattartó megbetegedett, és nincs helyettese. Van olyan szabály, hogy hány napon belül kell szerződést kötni, és ha az elmarad, akkor annak mi a következménye?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás beszerzéséről van szó, és feltételezzük,hogy nem az Európai Unió által támogatott projektről, ezért az írásbeliösszegezés eljuttatását követő 30 napon belül kell a szerződést megkötni.Javasoljuk tértivevénnyel vagy futárral az aláírt szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó bejelentése ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban a részvételi szakban nem jelentettem be, hogy alvállalkozót veszek igénybe, de ez szükségessé vált. Az ajánlattételi szakaszban bejelenthetem?
Részlet a válaszából: […] Nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás második szakaszábanváltoztatni az első szakaszban bejelentett alvállalkozókon. Az egyedülilehetőség már a teljesítés szakaszában történő alvállalkozó-csere az alábbiakszerint:– a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
170
171
172
…
302