Közbeszerzési eljárásfajta-választás, összeférhetetlenség

Kérdés: Az önkormányzat által beadott, KEOP 1.2.0. szennyvízelvezetés és -tisztítás projekt pályázat része volt az általunk mint tervező által korábban elkészített engedélyezési terv. A tervezési szerződést a 2003. évi CXXIX. törvény hatálybalépése előtt kötötték a felek. A tervezési szerződés tárgya: szennyvízelvezetés- és szennyvíztisztítás-engedélyezési és -kiviteli tervek készítése. Kérdésünk: az ajánlatkérőnek a pályázat jelen szakaszában készítendő kiviteli terv készítésére hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia? Kérdés továbbá, hogy a tenderdokumentációt a tervezési szerződés szerinti tervező cég elkészítheti-e, amennyiben a szerzői jog rögzítve van az előzőekben említett és jelenleg is hatályos tervezési szerződésben?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre: tekintettel arra, hogy a szerződés azengedélyezési tervek elkészítése mellett a kiviteli tervek elkészítésére isszól, így véleményünk szerint erre a feladatra nem kell, sőt megítélésünkszerint nem is lehet közbeszerzési eljárást kiírni, hiszen erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Személyre szabott termékmeghatározás a kiírásban

Kérdés: Mit lehet tenni, ha úgy írnak ki egy eljárást, hogy csak egy cég terméke megfelelő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő bizonyítani tudja, hogy a versenytisztasága sérült azzal, hogy az ajánlatkérő úgy fogalmazta meg aműszaki-szakmai alkalmassági feltételeket, vagy az igényelt termékparamétereit, amivel kizárta egy adott ajánlattevő összes versenytársát,jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:    

Számlázási jogosultság konzorciumban

Kérdés: Konzorciumban többen is számlázhatnak, vagy csak egy konzorciumi tag?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem korlátozza az ajánlatkérő és ajánlattevőviszonylatában a számlázási viszonyokat, azonban az ajánlatkérő sajátérdekkörében meghatározhatja azt a keretet, melyen felül együttműködése és aszámlázás folyamata zajlani fog nyertes ajánlattétel esetében. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Elektronikus árlejtés bevezetésének feltételei

Kérdés: Ha "csak" elektronikus árlejtést szeretnék bevezetni, akkor is kell rendelkeznem az alábbi feltétellel? A 257/2007. Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése szerint elektronikus közbeszerzési szolgáltatást nyújthat az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely rendelkezik külső, független rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel. Kérdésem még, hogy az alábbi kitétel mit jelent: "konyhanyelvre lefordítva"? Köteles fogadni az ajánlattevő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott ajánlatát... – kormányrendelet 12. §-ának (4) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a közbeszerzési eljárásokban elektronikusangyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikusárlejtés alkalmazásáról szóló kormányrendelettel kapcsolatban teszi felkérdéseit, ezekhez jelenleg készül a gazdasági tárca hivatalos kommentárja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címke:

Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 52. §-a értelmében több ajánlattevő közösen isbenyújthat ajánlatot. A konzorciumi forma és a közös ajánlattétel azonosjelentéssel bír. Közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőnek – azajánlati felhívásnak megfelelően részben külön, részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél

Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] Igen. A Kbt. 323. §-a értelmében ugyanis kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (azaz a kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybeütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

A "beszerző" meghatározása

Kérdés: Ki minősül beszerzőnek? A Kbt. mindenütt ajánlatkérőről beszél, nem hibás ez véletlenül a szabályozásban?
Részlet a válaszából: […] A definícióra nem egyértelműen ugyan, de utal a szabályozás.A Kbt. 330. §-a a jogorvoslati eljárás megindításával kapcsolatban az alábbiakszerint fogalmaz.A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról azügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címke:

Hiánypótlás meghatározásával kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségek

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem biztosít teljes körű hiánypótlást, mikor és hol kell ezt jeleznie? Ún. részleges hiánypótlás esetén milyen részletességgel kell, illetve tételesen meg kell-e határozni a hiánypótlás körét, terjedelmét?
Részlet a válaszából: […] A részleges hiánypótlás – melyre az alábbiakban idézett,Kbt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott intézmény utal korlátozotthiánypótlásként – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Budapesti CorvinusEgyetem hiánypótlás-kutatása egyértelműen rávilágít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Kizárás hirdetmény nélküli egyszerű eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli egyszerű eljárás esetében kizárható-e az az ajánlattevő, aki annak ellenére, hogy az ajánlatkérő csak három ajánlattevőnek adott ajánlattételi felhívást, mégis közös ajánlattevőként jelenik meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, hiszen az ajánlatkérő a kérdés szerintiesetben célzottan adott ajánlattevőknek juttatja el ajánlattételi felhívását. AKbt. 300. §-ának (6) bekezdése ugyanakkor utal a törvény 52. §-ára, azaz közösajánlattételre elviekben van lehetőség. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-a értelmében ajánlattevő az a természetesszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyszemélyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzésieljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
1
208
209
210
302