Találati lista:
2081. cikk / 3014 Közbeszerzési eljárásfajta-választás, összeférhetetlenség
Kérdés: Az önkormányzat által beadott, KEOP 1.2.0. szennyvízelvezetés és -tisztítás projekt pályázat része volt az általunk mint tervező által korábban elkészített engedélyezési terv. A tervezési szerződést a 2003. évi CXXIX. törvény hatálybalépése előtt kötötték a felek. A tervezési szerződés tárgya: szennyvízelvezetés- és szennyvíztisztítás-engedélyezési és -kiviteli tervek készítése. Kérdésünk: az ajánlatkérőnek a pályázat jelen szakaszában készítendő kiviteli terv készítésére hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia? Kérdés továbbá, hogy a tenderdokumentációt a tervezési szerződés szerinti tervező cég elkészítheti-e, amennyiben a szerzői jog rögzítve van az előzőekben említett és jelenleg is hatályos tervezési szerződésben?
2082. cikk / 3014 Személyre szabott termékmeghatározás a kiírásban
Kérdés: Mit lehet tenni, ha úgy írnak ki egy eljárást, hogy csak egy cég terméke megfelelő?
2083. cikk / 3014 Számlázási jogosultság konzorciumban
Kérdés: Konzorciumban többen is számlázhatnak, vagy csak egy konzorciumi tag?
2084. cikk / 3014 Elektronikus árlejtés bevezetésének feltételei
Kérdés: Ha "csak" elektronikus árlejtést szeretnék bevezetni, akkor is kell rendelkeznem az alábbi feltétellel? A 257/2007. Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése szerint elektronikus közbeszerzési szolgáltatást nyújthat az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely rendelkezik külső, független rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel. Kérdésem még, hogy az alábbi kitétel mit jelent: "konyhanyelvre lefordítva"? Köteles fogadni az ajánlattevő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott ajánlatát... – kormányrendelet 12. §-ának (4) bekezdése?
2085. cikk / 3014 Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel
Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
2086. cikk / 3014 Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél
Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
2087. cikk / 3014 A "beszerző" meghatározása
Kérdés: Ki minősül beszerzőnek? A Kbt. mindenütt ajánlatkérőről beszél, nem hibás ez véletlenül a szabályozásban?
2088. cikk / 3014 Hiánypótlás meghatározásával kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségek
Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem biztosít teljes körű hiánypótlást, mikor és hol kell ezt jeleznie? Ún. részleges hiánypótlás esetén milyen részletességgel kell, illetve tételesen meg kell-e határozni a hiánypótlás körét, terjedelmét?
2089. cikk / 3014 Kizárás hirdetmény nélküli egyszerű eljárásban
Kérdés: Hirdetmény nélküli egyszerű eljárás esetében kizárható-e az az ajánlattevő, aki annak ellenére, hogy az ajánlatkérő csak három ajánlattevőnek adott ajánlattételi felhívást, mégis közös ajánlattevőként jelenik meg?
2090. cikk / 3014 Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek
Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
