Intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet által

Kérdés: Intézményi szolgáltatásokat közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül mely esetben (esetekben) láthat el ún. intézményen kívüli szervezet? Milyen szabályokat kell alkalmazni ebben az esetben az eljárásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az 1993. évi III. törvényben találjukmeg.A törvény 122/C §-ának (1) bekezdése alapján, ha a szerződésselérintett szolgáltatás ellenértéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, akkoraz állami fenntartónak lehetősége van arra, hogy pályázatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Közszolgáltató (alap)tevékenység biztosítását szolgáló munkák pályáztatása

Kérdés: 100 százalékban önkormányzati tulajdonban álló közlekedési társaság vagyunk. Villamos- és trolibuszhálózatot üzemeltetünk, így a közszolgáltató hálózat üzemeltetése miatt az azzal közvetlenül összefüggő beszerzéseinkre a Kbt. különös közbeszerzésekkel kapcsolatos rendelkezései vonatkoznak. Árubeszerzésre az értékhatár 50 millió forint. Festőüzemünk is van. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy a járművek festésére, előkészítésére, alvázvédelemmel kapcsolatos tevékenységre kell-e kiírni pályázatot akkor, ha annak értéke 50 millió forint alatti?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltató hálózat üzemeltetésével összefüggőbeszerzések, úgymint a járművek festése, előkészítése, alvázvédelemmelkapcsolatos tevékenységek beszerzése esetén a közbeszerzési törvény V., illetvea VII. fejezete szerint kell eljárni, értékhatártól függően....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Alternatív ajánlattétel lehetősége kiírás hiányában

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha hirdetmény nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem tért ki az alternatív ajánlattétel lehetőségére és az ajánlattevő több ajánlatot is benyújtott? Érvénytelennek kell-e ilyen esetben tekinteni az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] Eltekintve attól, hogy a felhívás hiányossága okán azeljárás megtámadható, érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatokat. A törvényugyanis nem csupán azt írja elő, hogy az alternatív ajánlattétel lehetőségét azajánlatkérő lehetővé teheti, hanem az 51. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.
Kapcsolódó címke:

Pénzügyi teljesítés meghatározása a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő ajánlati felhívásában nem határozhat meg 30napnál hosszabb fizetési időt, hiszen ezt a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdéseegyértelműen a felek megállapodásához vagy törvényi rendelkezéshez köti. Afelek megállapodása nem történhet meg a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Bejelentési kötelezettségek építőipari kivitelezésre (beruházásra) irányuló közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Ha egy adott építési kivitelezési munka ún. közbeszerzés-köteles, az építtetőnek, illetve a beruházásban részt vevő más személyeknek van-e valamilyen adatszolgáltatási (bejelentési) kötelezettségük, és ha igen, mely hatóság, szervezet felé?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés-köteles építési beruházások esetében azÉpkör-tv. határoz meg a hatósági nyilvántartáshoz kapcsolódó bejelentésikötelezettségeket a következők szerint.Az említett törvény 58. §-ának (1) bekezdése alapján azépítésügyi hatóságok, települési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Közös kiírás, több megrendelő egy szerződésben

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy egy közbeszerzési eljárást kettő vagy több ajánlatkérő közösen írjon ki, bonyolítson le, és így az eljárás nyertesével megkötendő szerződésben több megrendelő szerepeljen?
Részlet a válaszából: […] Paradox módon a Kbt.-ben egyedül a keretmegállapodásoseljárás esetében utal a törvény több ajánlattevőre. A hirdetmény-ellenőrzésjelenlegi gyakorlata (év eleje óta) megengedi több ajánlatkérő együttesfellépését. Ez azonban igényli, hogy a közös kiírásban szereplők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.
Kapcsolódó címke:

Könyvtárak könyvbeszerzése

Kérdés: A közbeszerzési eljárás kiterjed-e könyvek beszerzésére? (Könyvtárról van szó.) A vásárlás megosztható-e több kiadó, illetve terjesztő között? 2005-ben mi az az értékhatár, amely felett közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] A könyvvásárlás árubeszerzésnek minősül, amely esetben2005-ben klasszikus ajánlatkérő esetén a Kbt. 402. §-ának (4) bekezdéseértelmében 2 millió forint az egyszerű, a (2) bekezdés esetében 25 millióforint a nemzeti értékhatár. A vásárlás megosztható több kiadó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Műszaki ellenőr összeférhetetlensége a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Vonatkozik-e valamilyen kizáró szabály az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárásokban a műszaki ellenőrre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a 158/1997. Korm. rendeletbentalálhatjuk meg.A kormányrendelet 7. §-ának (2) bekezdése alapján az építésiműszaki ellenőr az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában sem szakértői,sem kivitelezési, sem felelős műszaki vezetői, sem pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

A közigazgatási hatósági eljárás szabályai és a közbeszerzés

Kérdés: A javarészt 2005. november 1-jétől hatályos közigazgatási eljárási törvény tartalmaz-e a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó rendelkezéseket?
Részlet a válaszából: […] A Ket. rendelkezései egyetlen ponton utalnak csak aközbeszerzési törvényre, illetve a Ket. alkalmazhatóságára közbeszerzésieljárásokban.A Ket. 13. § (2) bekezdésének f) pontja mondja ki, hogyelőírásait a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban csak akkorkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] A törvénymódosításhoz valóban csatlakozott egy hivatalosindokolás "A 2005. évi XXIX. törvény indokolása a közbeszerzésekről szóló 2003.évi CXXIX. törvény és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénymódosításáról" címmel. Az alábbiakban az idézett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.
1
256
257
258
302