Válaszadás elmulasztása kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemre

Kérdés: Az ajánlattételi határidő lejárta előtt 4 nappal adtunk be kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet. Az ajánlatkérő erre semmilyen választ nem adott, pedig véleményünk szerint erre a Kbt. alapján lehetősége lett volna. Élhetünk-e a mulasztás miatt jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy milyen eljárástípusról beszélünk, és hogy volt-e esetleg hétvége, ünnep, mely a határidők számítását kis módon megváltoztatta volna.A Kbt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint a kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Kapcsolattartás közös ajánlattétel (konzorcium) esetén

Kérdés: Jogszerű az ajánlatkérő eljárása, ha konzorcium esetén a kapcsolatot kizárólag a konzorcium vezetőjével tartja és a többi taggal nem? Mi az eljárás, ha emiatt bizonyos információk nem jutnak el hozzánk, és ezért például kizárnak az eljárásból, vagy érvénytelen lesz az ajánlatunk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattétel során a közös ajánlattevők deklarálják, hogy mely tagjukat tekintik a konzorcium vezetőjének, ezt többek között abban a konzorciumi megállapodásban is rögzítik, melyet az ajánlatban benyújtottak. Ebben a megállapodásban szükséges rögzíteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozók nevesítése, igénybevétele

Kérdés: A hatályos jogszabályok szerint a 10 százalék alatti alvállalkozót nem kell nevesíteni, csak megjelölni azt a munkarészt, melynek teljesítésében részt vesz. Nem áll ellentétben ezzel a szerződésnek az a rendelkezése, miszerint az ajánlattevő (vállalkozó) köteles az ajánlatkérőt (megrendelőt) előzetesen tájékoztatni a munkák azon részéről, amelyek tekintetében alvállalkozói szerző­dés(eke)t kíván kötni? Továbbá, hogy csak a megrendelő által jóváhagyott, megrendelőnek bemutatott alvállalkozók vehetők igénybe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem írja elő a fentieknek megfelelően az alvállalkozó jóváhagyását, de előírja az alvállalkozó-csere esetében történő jóváhagyást az alábbiak szerint:– a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Támogatott beszerzések alapján megkötött szerződések teljesítésének ellenőrzése

Kérdés: Ha egy tender uniós támogatott, akkor a szerződés teljesítését ellenőrizheti más személy is az ajánlatkérőn kívül?
Részlet a válaszából: […] Igen, ellenőrizheti. Az uniós támogatásból finanszírozott projektek, illetve közbeszerzési eljárások esetében a 2007-2013 programozási időszak tekintetében a támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. kormányrendelet határozza meg azokat az intézményeket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címke:

Európai dokumentum meghatározása

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Részlet a válaszából: […] Az egységes európai dokumentumot a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (2014. február 26.) 59. cikke szabályozza, mely a magyar közbeszerzési szabályozásnak is része lesz a közeljövőben.A hivatkozott 59. cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Kiírás és dokumentáció ellentmondásának jelzése az ajánlatkérő számára

Kérdés: A kiírás és a dokumentáció helyenként ellentmond egymásnak. Jelezzük-e ezt a körülményt az ajánlatkérőnek, ha igen, milyen formában? Ebben az esetben melyik dokumentum az irányadó?
Részlet a válaszából: […] Az eljárást megindító felhívás és a dokumentáció fölé-alá rendeltségi viszonyban áll egymással. Tehát a felhívástól eltérő tartalmú dokumentációelem eleve semmisnek tekinthető az alábbiak szerint.A 42-43. § alkalmazása nélkül kiegészítő tájékoztatásban közli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Titoktartás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ajánlattevőként az ajánlatkérő által rendelkezésünkre bocsátott információkat – a dokumentációban foglaltak szerint – bizalmasan kell kezelnünk. Kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy ez a titoktartási kötelezettség a szerződés megszűnését követően is korlátlan ideig fennmarad?
Részlet a válaszából: […] Ilyen kikötés csak akkor tehető, ha az ajánlatkérő a titoktartási kötelezettség fejében valamilyen ellentételezést fizet.A szerződések szokásos tartalmi rendelkezése, hogy a felek a szerződés keretében tudomásukra jutott információkat bizalmasan kezelik. Az is szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címke:

Kötbérigény peren kívüli érvényesítésének kihatása későbbi közbeszerzési eljárásokra

Kérdés: Késedelmesen teljesítettünk egy közbeszerzési eljárásban, ezért az ajánlatkérő kötbérigényt érvényesített velünk szemben. Az igényt elismertük, a kötbért megfizettük, peres eljárás nem indult. Kihat ez a későbbiekben – akár kizáró ok formájában – a közbeszerzési eljárásokban való részvételünkre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-a a választható kizáró okok körében rendelkezik arról, hogy a korábban kötött közbeszerzési szerződésben vállalt szerződéses kötelezettségek súlyos megsértése kizáró oknak minősül abban az esetben, ha a szerződésszegést két éven belül kelt jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Beszerzéshez kapcsolódó tevékenységi kör kérdése konzorcium esetében

Kérdés: Konzorciumban indulunk. A beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenység csak az egyik konzorcium tevékenységi körében szerepel. Ez kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] A konzorciumra, azaz a közös ajánlattevők ajánlattételére vonatkozó szabályokat a Kbt. 25. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– az előző, első bekezdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Konzorciumi tagok eltérő nyilatkozata alvállalkozók igénybevételéről

Kérdés: Közbeszerzési eljárásunk során közös ajánlattevők eltérő nyilatkozatot nyújtottak be a Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése vonatkozásában. Ajánlatkérőként hiánypótlás keretében kértük a nyilatkozatok harmonizálását tekintettel a közös ajánlattétel miatt. Az ajánlattevő(k) előzetes vitarendezést kezdeményeztek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő nem írta elő projekttársaság létrehozását a szerződéshez, és álláspontjuk szerint nyertességük esetén a szerződés megkötése során is közös ajánlattevőként, de külön jogi személyiséggel rendelkező félként képviselik magukat. Adhat-e be X és Y gazdálkodó szervezet eltérő nyilatkozatot a Kbt. 40. § (1) bekezdésére vonatkozóan, hiszen ebben az esetben mindkét ajánlattevő megjelölhetné ugyanazt az ajánlattevőt 10 százalék vagy 25 százalék alatti ajánlattevőként (közös ajánlatukra vonatkozóan összeszámítás nélkül)?
Részlet a válaszából: […] Az érintett nyilatkozat a bevont alvállalkozók igénybe­vételének mértékéről, nevesítéséről, tevékenységéről szól. A kérdés alapján a közös ajánlattevők vélhetően azonos alvállalkozót más-más értékkel jelentettek be a 40. § értelmében.A törvény 40. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:    
1
105
106
107
274