Szerződéskötési időpont meghatározásának szempontjai

Kérdés: A szerződéskötés időpontjának van felső korlátja is? Mennyivel lehet az időpont későbbi, mint az összegezés kiküldése, a nyertes kihirdetése? A felhívásban rögzíthetek ehhez képest akár egy fél évvel későbbi konkrét szerződéskötési dátumot is?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötés főszabályként az összegezés megküldését követő 11. napon lehetséges. A szerződéskötés végső időpontját pedig szintén a 124. §-ban határozza meg áttételesen. Az (5) bekezdésben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttségének meghosszabbodása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Szerződések átjárhatósága részajánlattétel esetén

Kérdés: Két részből állt az ajánlati felhívás, részajánlatot lehetett tenni. Az egyes részeket más-más ajánlattevő nyerte meg. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az általunk megnyert rész szerinti tevékenységet is a másik nyertessel kívánja elvégeztetni, és bár velünk is szerződést köt, nem tőlünk rendeli meg a szerződés szerinti szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek nincs lehetősége a szerződések között átjárást biztosítani. Gyakori félreértés, hogy az egyes részekre vonatkozó szerződések összefüggnek, mivel egy eljárásban szerezték be azokat. Ez az összefüggés azonban a beszerzési tárgyak általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Áru származásának megállapítása

Kérdés: Hogyan tudom eldönteni, honnan származik az áru? (A kérdés a nemzeti elbánás miatt érdekes, ez dönti el, hogy milyen terméket fogunk kínálni az ajánlattétel során.)
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódóan a Kbt. 75. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik.Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetve a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
Kapcsolódó címkék:  

Beszerzett anyagok egybeszámítása

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság in house szerződés keretében kapta meg egy uniós támogatásból megvalósuló projekt kivitelezési feladatait. A gazdasági társaság a projektből bizonyos építési beruházási feladatokat alvállalkozókkal végeztet el, ezeket az alvállalkozókat közbeszerzési eljárás keretében választja ki. Az építési beruházás más részeit azonban saját maga végzi el, ezzel kapcsolatban pedig jelentős anyagköltsége merül fel. A beszerzett anyagok jellemzői: rendkívül heterogének, jellemzően nem szerezhetők be egyetlen gazdasági szereplőtől, értékük egyenként nem haladja meg az árubeszerzés közbeszerzési értékhatárát, összesen azonban igen. A kérdés, hogy a beszerzett anyagok értékét közbeszerzési szempontból egybe kell-e számítani? A beszerzett anyagok ugyan nem hasonlóak egymáshoz, ugyanakkor egy projekt keretében kerülnek felhasználásra, egy helyszínen.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban nem érintjük az in-house kiszervezés korlátait és a projekt kivitelezése során történő alkalmazhatóságát.Induljunk ki tehát abból, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ajánlatkérőként jár el, melynek során saját teljesítést is felmutat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:

Projekttársaság létrehozásának előírása

Kérdés: Mi a tapasztalatuk, a gyakorlatban milyen esetekben írja elő az ajánlatkérő projekttársaság létrehozását? Van olyan eset, amikor ez kötelező?
Részlet a válaszából: […] A projekttársaságot az ajánlatkérő elsősorban abban az esetben igényli, amikor feltehetően több ajánlattevő jelentkezését várja, melyek közül különböző tevékenységet folytató ajánlattevők (informatikai, építés, üzemeltetés) saját jogon, közös ajánlattevőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati felhívás visszavonhatósága

Kérdés: Hány alkalommal lehet visszavonni egy ajánlati felhívást? Mi a helyzet akkor, ha a felhívás visszavonása után még eredménytelenné is nyilvánítja az eljárást az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Egy adott ajánlati felhívást csak egy alkalommal lehet visszavonni. Megtörténhet, hogy az ajánlatkérő nem tette időben közzé a felhívás visszavonását, ezért az értékelés szakaszában kénytelen eredménytelennek nyilvánítani az eljárását. Ez azonban saját hibájának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Termékminta megőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A termékmintákat meddig kötelező megőrizni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az irat fogalmát nem definiálja. Az írásbeliség értelmezése során szavakból vagy számjegyekből álló kifejezésként értelmezi az alábbiak szerint."Írásbeli" vagy "írásban": a közbeszerzési eljárás során tett nyilatkozatok, illetve eljárási cselekmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

10 százalék alatti alvállalkozó megjelölése

Kérdés: A teljesítéshez alvállalkozót kívánunk igénybe venni, de a közreműködés mértéke 10 százalék alatti lesz. Meg kell neveznünk ezt az alvállalkozót? A kiírásban ezt kérte az ajánlatkérő.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében minden olyan gazdasági szereplő – néhány kivételtől eltekintve, ilyen például az építőanyag-eladó – alvállalkozónak minősül, aki/amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében részt vesz.A Kbt. 55. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtásának módja

Kérdés: Az ajánlat benyújtására megjelölt helyszínen leadhatom a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással kapcsolatosan a Kbt. 45. §-a rendelkezik a következők szerint:– bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet – a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:

Szerződésszegés jogkövetkezménye

Kérdés: Nem megfelelően teljesítettük a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződést, ezért az ajánlatkérő azt felmondta, és kilátásba helyezte, hogy pert indít ellenünk kártérítésért. Ha jogerősen megállapítja a bíróság, hogy szerződést szegtünk, annak a jövőre nézve közbeszerzési szempontból milyen következményei vannak? Állapodjunk meg esetleg peren kívül az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához érdemes tisztázni, hogy amennyiben peren kívüli egyezség születik, a nyertes ajánlattevőt nem marasztalják el. A peres eljárás tehát peren kívüli egyezséggel zárul, azaz nem vonatkozhat a továbbiakban az ajánlattevőre az a választható kizáró ok, mely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:
1
110
111
112
274