Megjelenési lehetőségek hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 95. §-ának (2) bekezdése és 122/A. §-ának (3) bekezdése szerint a vonatkozó eljárásokban a felhívott gazdasági szereplők egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, csak olyan gazdasági szereplőkkel, amelyeket az ajánlatkérő nem hívott fel. Ez a szabály vonatkozik-e az alvállalkozókra is, vagyis lehet-e az egyik felhívott gazdasági szereplő a másik felhívott alvállalkozója, ha ő egyébként nem tesz ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő döntése, hogy kiket, mely gazdasági szereplőket hív fel ajánlattételre. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő döntése, hogy közvetlenül kíván-e ajánlatot tenni, vagy például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Részvételi arány közös ajánlattevők esetében

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén mindkét gazdasági szereplőnek 25 százalékot meghaladó mértékben kell részt venni a szerződés teljesítésében? Mi az a maximum százalék, amelyet meg lehet jelölni közös ajánlattevő esetében? Lehet-e kettőnél több közös ajánlattevőt bevonni a szerződés teljesítésébe?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésében közreműködő közös ajánlattevők maximális számát a törvény nem határozza meg. Ugyanakkor a 25 százalékos korlát nem minimális korlátként értendő. A törvény csak az alvállalkozókra vonatkozó kötelezettségként határozza meg, hogy ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] Az eltérés kezelésének két útja van. Vagy a felhívás módosítása, vagy a dokumentáció módosítása. A felhívás módosítása csak újabb, az eredeti felhívást módosító felhívás közzétételével történhet a Kbt. 42-43. §-ai szerint.A 42. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Alapanyag-szállító minősítése a közbeszerzésben

Kérdés: Az alapanyag-szállító a Kbt. szerint nem alvállalkozó. Milyen minőségben szerepeljen a tenderben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 2. pontjában az alábbiak szerint definiálja az alvállalkozó fogalmát.Alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat módosítása az írásbeli összegzést megelőzően

Kérdés: Lejárt az ajánlattételi határidő, de még nem történt meg az összegezés eljuttatása. Az ajánlatunkat néhány ponton módosítanunk kellene. Az egyik az egységár, és a szerződéstervezetre is tennénk javaslatot. Megtehetjük? Esetleg hiánypótlási eljárás keretében? Milyen körben és mértékig?
Részlet a válaszából: […] A törvény az alábbiak szerint fogalmaz a szerződés tartalmával kapcsolatban.Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tájékoztatás benyújtási határidejének meghosszabbíthatósága

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtására megadott törvényi határidőt meghosszabbíthatjuk ajánlatkérőként?
Részlet a válaszából: […] Igen, erre egyértelműen lehetőséget ad a Kbt. Megadja azt a határnapot a részvételi vagy ajánlati, ajánlattételi határidőtől visszafelé számítva, amíg arra választ kell adni.A törvény 45. §-ának (2) bekezdése értelmében a kiegészítő tájékoztatást a kérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Ajánlattételi határidő meghosszabbítása

Kérdés: Változott-e az ajánlattételi határidő meghosszabbíthatóságának szabályozása? Hányszor és milyen indokkal hosszabbítható meg?
Részlet a válaszából: […] A határidő meghosszabbítására két lehetőség van: a határidő felhívásban történő módosítása, vagy kiegészítő tájékoztatásban történő módosítása.Első esetben egy alkalommal történhet a hirdetményben közzétett módosítás, melyet minden esetben indokolnia is kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Kiegészítő tájékoztatás adása jogosulatlan személy által

Kérdés: Egyik alkalmazottunk az egyik ajánlattevő kérdésére válaszolt kiegészítő tájékoztatásként, azonban a közbeszerzési eljárásban erre nem volt jogosultsága, és a tájékoztatás sem volt megfelelő. Az ajánlattevő ajánlata ennek következtében érvénytelen lett. Az ajánlattevő az előzetes vitarendezés iránti kérelemben hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő munkatársának válaszára alapozva készítette el ajánlatának egy részét, mely az érvénytelenséget eredményezte. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] Lényeges kérdés, hogy az ajánlattevő megfelelő módon tette-e fel kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdését. Amennyiben nem, tehát közvetlenül például az ajánlatkérő egyik általa ismert alkalmazottjához fordult, akkor mindez nem tartozik az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
Kapcsolódó címke:

Feladatmeghatározás kötelezettsége a szerződésben

Kérdés: A kiírás szerint az ajánlattevő olyan feladatokat is köteles ellátni, melyeket a szerződés nem tartalmaz, csak a műszaki leírás. A feladatok egészét nem a szerződésben kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A műszaki leírás is kitérhet olyan, a beszerzés tárgyának meghatározása során kiemelkedően fontos kérdésekre, mint például a teljesítés formája, az átadás-átvétel feltételei, a megfelelő teljesítés biztosításának feltétele stb. Mivel a végleges műszaki tartalom és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Közbeszerzési tanácsadó alkalmazása

Kérdés: Szükséges-e hivatalos közbeszerzési tanács­adó alkalmazása közbeszerzésekben? Van erre vonatkozóan valamilyen előírás? (A Kbt.-ben a hivatalos közbeszerzési tanácsadóra vonatkozó rész már nem szerepel.) Jól értelmezem, hogy ezt a feladatot bárki elvégezheti? Elég, ha a megbízott cégnél van közbeszerzési ismeretekkel rendelkező szakember, és a bírálóbizottsági szakembert és jogi szakértőt az önkormányzat adja?
Részlet a válaszából: […] Valóban, jelenleg már nincs előírás a közbeszerzési tanácsadó alkalmazására vonatkozóan közösségi közbeszerzési eljárásokban, azaz nem feltétlenül szükséges, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadó kerüljön bevonásra. Lényeges szempont azonban, hogy a hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
1
119
120
121
274