Alvállalkozó "cseréje"

Kérdés: A Kbt. szerint van lehetőség az alvállalkozó cseréjére, így javasolt mindenképpen bevonni egy alvállalkozót, arra az esetre, ha szükség lenne a végrehajtás során új vagy másik szakértelemre. Ez a megoldás csak 10 százalék feletti alvállalkozóra vonatkozik, aki az alkalmasságban segít, vagy 10 százalék alattira is, akit a teljesítésbe vonok be? Van lehetőségem külső szakértőt (10 százalék alatti alvállalkozó) cserélni akkor, ha az alkalmassági kritériumoknak megfelel az új bevonni kívánt szakértő? Továbbá házon belüli (ajánlattevőnél munkaviszonyban álló) szakértőt kicserélhetek-e külső szakértőre?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó szabad cseréje az eljárás során csak 10százalék vagy 10 százalék alatt igénybe vett alvállalkozóra, szakemberrevonatkozik az alábbiak szerint.A Kbt. a hiánypótlás során a következőket írja elő.A 83. § (2) bekezdésének a)-d) pontjai értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

A gyártó minősítése

Kérdés: Ha a gyártó nem alvállalkozó, minek fog minősülni, ha nem minősíti alvállalkozónak az ajánlattevő a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozóra vonatkozó új definíciók alapján 2010.szeptember 15-étől a gyártó főszabályként nem minősül alvállalkozónak azalábbiak szerint.A Kbt. 4. §-ának 2. pontja szerint alvállalkozó az aszervezet vagy személy, amely vagy aki a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Uniós anyavállalat referenciájának felhasználása magyarországi forgalmazója által

Kérdés: Európai Unióban levő gyártó anyavállalat szállítási referenciáit magyarországi ajánlatában felhasználhatja-e (például mennyiségi okokból) az anyavállalat termékeinek magyarországi forgalmazója (megbízási szerződés alapján), ha nem leányvállalata az uniós anyavállalatnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. két lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlattevőszámára az alkalmasságban más jogi személy "segíteni tudjon". Az első esetbenalvállalkozóként, a második esetben erőforrást nyújtó szervezetként kerülhetmegjelölésre – esetünkben – a referenciát nyújtó cég.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények ellenőrzése

Kérdés: Érdeklődöm, hogy a közbeszerzési kiírásokat ki ellenőrzi? Az új rendelet szerint nem szabadna hátrányos helyzetbe hozni a kezdő vállalkozásokat, valamint a kivállalkozásokat. Miért a vállalkozásoknak kell igazolni, hogy a megvalósításhoz elegendő pénz áll a rendelkezésükre? Ha "maszekban" építkezek, akkor állnak velem szóba, ha van pénzem. De a boltba sem mehetek be pénz nélkül. Érdekes módon a cégeknél vagy önkormányzatoknál ez fordítva van. Mi ennek az oka?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési kiírásokat 2010. szeptember 15. után senkisem ellenőrzi kötelező jelleggel. A korábban hatályos Kbt. alapján az eljárástmegindító hirdetményt a Közbeszerzések Tanácsa Titkársága(hirdetmény-ellenőrzési osztály) vizsgálta felül, és az ellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
Kapcsolódó címke:

Szerződéskötés megtagadása eredményes eljárás esetén

Kérdés: Ajánlatkérő az eredményhirdetést követően nem kötötte meg a nyertes ajánlattevővel a szerződést. Arra hivatkozott, hogy már nem áll érdekében a szerződés megkötése, és egyébként sincs fedezet a beszerzésre. Ez jogszerű? És egyébként eredményes eljárás után elzárkózhat-e bármilyen indokkal a szerződéskötéstől? (Ajánlatkérő helyi önkormányzat.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-a alapján eredményes közbeszerzési eljárásesetén az ajánlatkérőnek a nyertessel meg kell kötnie a szerződést. Ajogszabály erejénél fogva fennálló szerződéskötési kötelezettség alól azajánlatkérő csak akkor mentesül, "ha az eredményhirdetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
Kapcsolódó címke:

Gazdasági társaság alapításának szükségessége közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Tudnak-e gyakorlati példát mondani arra, hogy az ajánlatkérő milyen típusú beszerzés esetén követeli meg gazdasági társaság alapítását?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság alapítására vonatkozó szabályokat aKbt. 52. §-a, 304. §-a és 304/A. §-a szabályozzák. A rendelkezések a szerződésteljesítése szemszögéből határozzák meg a gazdasági társaság alapításának megkövetelésérevonatkozó szabályokat. Az 52....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó eseményeken – példáulajánlatok beadása, bontása, helyszíni bejárás, tárgyalások – nincs "hivatalosellenőr", aki külső szereplőként ügyelne arra, hogy minden jogszerűentörténjen. Magának a Kbt.-nek a rendelkezései hivatottak ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
Kapcsolódó címke:

Rezsióradíj alkalmazása

Kérdés: Szeretnénk megtudni, hogy jelenleg még kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a kirívóan alacsony árral, illetve az annakvizsgálata során alkalmazott metodikával függ össze. Itt hívjuk fel a figyelmetarra, hogy a kirívóan alacsony ár vizsgálatára vonatkozó egyes szabályokmegváltoztak 2010. szeptember 15-ével, aminek következtében az ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlás teljeskörűsége

Kérdés: Ha a kiírásban csak az szerepel, hogy az ajánlatkérő biztosítja a hiánypótlás lehetőségét, honnan tudjuk, hogy az teljes körű-e, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szeptember 15-étől hatályos rendelkezései szerint ahiánypótlás csak teljes körű lehet, ajánlatkérő azt nem korlátozhatja. Ebbőlkövetkezően a 2010. szeptember 15. napja után megindított közbeszerzésieljárásokban a törvény erejénél fogva kötelező a teljes körű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus ajánlat kizárólagossága

Kérdés: Korábbi gyakorlat szerint hiánypótlási ok volt (túlzott formai elvárás miatt) a hirdetmény-ellenőrzési bizottság részéről, ha elektronikusan is bekértük az ajánlatot. Mikor lehet csak és kizárólag elektronikus ajánlatot benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Ajánlatkérő engedélyezheti elektronikus ajánlat benyújtását,azonban azt nem teheti kötelezővé. Az egyetlen olyan eljárástípus, mely csakelektronikusan bonyolítható le, az ún. Dinamikus Beszerzési Rendszer, melynekrészletszabályai jelenleg még nem kerültek be hazai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
Kapcsolódó címke:
1
150
151
152
274