Készpénzes fizetés kikötése közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben

Kérdés: Lehet-e olyan szerződést kötni közbeszerzési eljárás eredményeként, ahol az ellenértéket készpénzben fizeti meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A készpénzes fizetést a Kbt. 305. §-ának – előzőekben márismertetett – szabályai nem teszik lehetővé, hiszen valamennyi fizetésikötelezettségnél – akár az ajánlatkérő-ajánlattevő kapcsolatot, akár azajánlattevő-alvállalkozó kapcsolatot nézzük – a pénzmozgás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Ha az ajánlattevő szerződésszegése olyan súlyos a szerződés teljesítésének időszakában, hogy az a beszerzés meghiúsulásával jár, elállhat-e az ajánlatkérő a szerződéstől, vagy csak akkor, ha erre az esetre a szerződésben kifejezetten kikötötte az elállás jogát? És ha joga van erre, mit tehet a beszerzés mielőbbi folyamatossá tétele érdekében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán utalunk a 2630. kérdésre adott válaszra. Aszerződés teljesítésével, megszűnésével kapcsolatos kérdéseket ugyanis aszerződésnek magának kell rendeznie. Amennyiben bizonyos kérdéseket nyitva hagya szerződés, akkor mögöttes jogként nem a Kbt.-t kell felütni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Szállító minősítése

Kérdés: Mi ajánlattevőként a teljesítést úgy oldjuk meg, hogy megrendeljük a szállítandó, szerződésbe foglalt árut a gyártól, és azt a gyár leszállítja, de egyből az ajánlatkérő raktárába. Ehhez a gyár igénybe vesz szállítócéget, de nem mi – ajánlattevő – rendeljük meg a szállítást a speditőrtől, hanem a gyár. Ez alapján mi úgy gondoljuk, hogy a szállítócég nem a mi alvállalkozónk, hiszen nem mi állunk vele szerződésben, nem mi bízzuk meg, és nem mi fizetjük, hanem a gyár. Természetesen részt vesz a teljesítésben, de nem velünk van közvetlen kapcsolatban. Alvállalkozónak számít-e a szállító?
Részlet a válaszából: […] A válaszban egyben feltételezzük, hogy nincs szükség aszállító referenciájára stb. az ajánlattétel során. A válasz megadásához vegyüka Kbt. 4. §-ának alvállalkozóra vonatkozó szabályát.A 4. § 2. pontja szerint alvállalkozó az a szervezet vagyszemély, amely vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentációs hiba orvoslása ajánlattétel után

Kérdés: Mit tehetek, ha a dokumentációban szereplő szerződésben benne maradt, hogy a meghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték is kötelező? Időközben ajánlattétel történt, és az egyik ajánlattevő figyelmeztetett a hibára. Hogyan tudom orvosolni ezt az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kbt. alábbi szabálya értelmében nincs lehetőségmeghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték egyidejű kikötésére.A törvény 53/A. §-ának (4) bekezdése szerint meghiúsulásikötbér és teljesítési biztosíték ugyanabban a közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Szándékosság bizonyítása hamis adatszolgáltatáskor

Kérdés: Ki bizonyítja a hamis adatszolgáltatás esetén a szándékosságot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a hamis adattal kapcsolatban az alábbi definíciókattartalmazza 4. §-ának 9. és 9/A. pontjában:– hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de avalóságtól szándékosan eltérően közölt adat;– hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatottartalmaz.Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
Kapcsolódó címke:

Felvilágosításkérés minősítése

Kérdés: A felvilágosítás kérése hiánypótlásnak minősül-e a Kbt. 85. § (2) bekezdés b) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] A kérdés gyakorlatias, és rávilágít a közbeszerzési törvény2010. szeptember 15-én hatályba lépett új szabályainak egyik érdekes elemére.A Kbt. 85. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az ajánlatkülönböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
Kapcsolódó címke:

Kizárólagos jog – közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Szervezetünk kizárólagos jog – 2/2009 (II. 10.) KHEM rendelet – alapján végez szolgáltatást. A szolgáltatás teljesítéséhez fél évre helyiséget kell bérelni szervezetünknek, a bérleti díj nem éri el a közbeszerzési értékhatárt. Feltehetőleg a szolgáltatás teljesítése újabb fél évet vesz igénybe, tehát újabb fél évet bérelnénk az adott helyiséget, ám így a bérleti díj összességében a két félévre meghaladja majd a 8 millió forintot. Kérdésünk, hogy a kizárólagos jogot tekintve kell-e majd közbeszerzési eljárást lefolytatni a második félévi helyiségbérlésre?
Részlet a válaszából: […] A korábbi szabályozás szerint a közbeszerzési kötelezettségkiterjedt a bérleti szerződések megkötésére. Ez a rendelkezés megváltozott2010. szeptember 15-étől. A változás miatt a nemzeti eljárásrendben isérvényesül az a közösségi kivétel, amely szerint meglevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
Kapcsolódó címke:

Előzetes vitarendezési kérelem konzorcium által választott név alatt

Kérdés: Konzorciumként adtunk be ajánlatot egy önkormányzat által meghirdetett építési beruházás közbeszerzési eljárásában. Az ajánlatban megjelöltük a konzorcium vezetőjét, és konzorciumként önálló nevet is választottunk. Az ajánlattételi szakaszban előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be ezen a néven. Az ajánlatkérő érdemben nem vizsgálta a kérelmünket, hanem azt válaszolta, hogy a konzorciumot alkotó ajánlattevők együtt vagy külön-külön nyújthatnak be ilyen kérelmet, tekintettel arra, hogy a konzorcium nem jogi személy. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] A konzorcium nem jogi, hanem közgazdasági fogalom, és aztjelenti, hogy többen megállapodnak abban, hogy együttműködnek egy gazdasági célelérése érdekében. Közbeszerzési eljárásban akkor beszélünk konzorcionálisajánlatról, ha többen közösen tesznek ajánlatot. Miután a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Bérbeadó a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Építési vállalkozás vagyunk, és egy önkormányzati felhívásra fogunk pályázni. A kiírás szerint darugéppel és zsaluzattal is kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Nekünk nincs darunk, azt bérelni tervezzük. Zsaluzattal rendelkezünk oly módon, hogy arra határozatlan idejű bérleti szerződésünk van egy partnerünkkel, és minden építési beruházásnál ezt használjuk. Kérdésünk, hogy ha a darut béreljük annak érdekében, hogy az alkalmasságunkat igazolni tudjuk, a bérbeadó erőforrást nyújtó szervezetnek vagy alvállalkozónak minősül? Ugyancsak ez a kérdés a zsaluzatot biztosító partnerünk esetében.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához utalunk az alvállalkozó és azerőforrást nyújtó szervezet megváltozott fogalmára. Alvállalkozónak csak az aszemély vagy szervezet minősülhet, aki a szerződés teljesítésében azajánlattevő által közvetlenül bevontan részt vesz. Az a személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozóból "alakult" közös ajánlattevő igazolásai

Kérdés: Amennyiben a 25 százalék feletti alvállalkozóból közös ajánlattevő lesz, hogyan jelenik ez meg az ajánlatadó pályázatában, és milyen igazolásokat, nyilatkozatokat kell csatolni róla? Kell-e közös nyilatkozat a Kbt. 52. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben közös ajánlattevőnek minősül, és úgy kelltekinteni, mint ajánlattevőt. A Kbt. 52. §-a értelmében "Több ajánlattevőközösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem köthetigazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
Kapcsolódó címkék:    
1
149
150
151
274