Elektronikus hírközlési szolgáltatások a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. módosítása 2006. január 15-étől bővítette a törvény hatálya alóli kivételek körét az elektronikus hírközlési szolgáltatás vonatkozásában. Kérdésünk, hogy a kivétel mely beszerzési tárgyakat érinti? Csak a szolgáltatásmegrendelést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 29. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai értelmében atörvény általános közbeszerzési eljárásra vonatkozó IV. fejezete szerintieljárást a közösségi rezsimben nem kell alkalmazni– az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az országalapvető biztonsági,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó és támogató szervezet megkülönböztetése "szakember-szolgáltatás" esetén

Kérdés: Mi a lényegi különbség a 10 százalék fölötti alvállalkozó és a támogató szervezet között például akkor, ha a szakembereket "szolgáltatja" a támogató szervezet?
Részlet a válaszából: […] Ebben a vonatkozásban – paradox módon – az ajánlatkérő dönt.Sajnálatos, hogy egy nyilatkozat is elegendő a külső erőforrás részéről, míg a10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó adatközlésikötelezettsége az ajánlattevő adatközlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat megváltoztathatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás esetén amennyiben az "eredeti" ajánlatban X. Y.-t mint szakembert jelölöm meg, azonban ő például nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyelvismerete hiányzik, és hiánypótlást követően Z.-t nevezem meg, aki a felhívásban előírt követelménynek megfelel, köteles-e elfogadni az ajánlatkérő a "megjelölt szakembert", vagy a hiánypótlást az ajánlat megváltoztatásának tekintheti, és – esetleg – az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja?
Részlet a válaszából: […] Igen, a meglátás helyes, valóban nincs lehetőség azeredetileg megnevezett ajánlattevő cseréjére. Az ajánlattevőre vonatkozóan azajánlatkérő nem kérhet egyebet, mint hiánypótlást. Ez azonban nemeredményezheti az ajánlat módosítását, ahogyan azt a közbeszerzési törvény 83...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Becsült érték ajánlatkérő általi szándékos piaci érték alá helyezése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő "szándékosan" a becsült értéket a piaci érték alá "helyezi", és például nemzeti rendben írja ki az eljárást, és a legfőbb ajánlattevő "közösségi" rendben tesz ajánlatot (kivéve egyet), az ajánlatok érvénytelenné nyilváníthatóak-e, illetve az eljárást eredménytelenné kell-e nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek tisztában kell lennie a közbeszerzésiértékhatárokkal, és ebben a formában ajánlata valóban érvénytelen, ha nem azadott eljárásrend keretein belül teszi meg azt. Ebben a helyzetben azajánlatkérőnek nincs más lehetősége, hiszen szerződést nem köthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:      

Alkalmassági kérdések a gyakorlatban "más szervezet" bevonása esetén

Kérdés: Alkalmasság tekintetében a "más szervezet"-től nyilatkozaton túl igazolások becsatolására kötelezhető-e az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásának kulcsa a Közbeszerzések Tanácsa1/2006. (K.É. 41.) számú ajánlása az ajánlattevők, illetőleg alvállalkozókszerződés teljesítésére való alkalmasságával összefüggésben, amely ajánlás akövetkezőképpen fogalmaz az alkalmasság igazolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:      

Jogellenes beszerzési tárgy a hirdetményben

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a hirdetmény szövegében szolgáltatást és szolgáltatási koncessziót vásároljon egyszerre az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Hibás gyakorlatnak minősül és meglepő, hogy megjelenhetettezen a módon a hirdetmény. Ebben a helyzetben gyakorlatilag az ajánlatkérő nemdöntötte el azt, hogy a beszerzési tárgy szolgáltatás, avagy szolgáltatásikoncesszió, és mindkettőt bejelölte annak ellenére, hogy a Kbt. 28...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlás szabályozása uniós pályázatnál

Kérdés: EU-pályázat esetén mi a teendő hiánypótlás kiírásánál? Teljes körű kell, hogy legyen a hiánypótlás, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] A 2006. január 15-én hatályba lépett, módosított 83. § az alábbiak szerint rendelkezik.Az ajánlatkérőnekaz ajánlati felhívásban rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzésieljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e, továbbá milyen körbenbiztosítja azt. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésteljesítés feltételhez kötésének jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az a kiírás, amelyben az ajánlatkérő a szerződés teljesítését szociális feltételekhez köti? (Korábban ilyen kiírással nem találkoztunk.)
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2006. január 15-éig a szerződés teljesítése nemvolt feltételhez köthető. Ettől az időponttól azonban a közbeszerzési törvénylehetőséget ad arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhassa,miszerint a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:      

Piackutatás a közbeszerzésben

Kérdés: A piackutatásra vonatkozóan milyen előírások vannak? Van-e erre külön szabályozás vagy "gyakorlati útmutató"? Hogyan történjen ennek dokumentálása? Meghatározott-e, hogy milyen területi körben kell felmérni a piacot, illetve a felmérés milyen időszakot érintsen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elsősorban a Kbt. 10. §-ában meghatározottösszeférhetetlenségi szabályok miatt releváns. A 10. § (6) bekezdése értelmében nem minősül az említettparagrafus alkalmazásában a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevontszemélynek (szervezetnek) az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Tervfajták jelentősége kivitelezés és részbeni tervezés esetén

Kérdés: Kivitelezésre és részbeni tervezésre folytatunk le közbeszerzési eljárást. A külön jogszabályra való hivatkozás mellett van-e jelentősége az egyes tervfajtáknak (engedélyezési, kivitelezési tervek)? Gyakorlat az engedélyes és tendertervek ajánlatkérő részéről történő biztosítása, a kiviteli terv viszont az építés-vállalkozási szerződés keretén belül készül el.
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a tervpályázat eljárás lebonyolításikötelezettségére utal, amelyről a tervpályázati eljárások részletesszabályairól szóló kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdése szól. Ebben azesetben a jogszabály a tervpályázatot építészeti-műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
211
212
213
…
274