Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás indulhat hirdetmény közzétételével, illetve hirdetmény nélkül is.A Kbt. 124. §-a szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Pótmunkák megrendelése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban van-e lehetőség arra, hogy a pótmunkákról is rendelkezzen az ajánlatkérő, vagy pótmunkák esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás módosítása, kiegészítése, esetleg új eljárás kiírása szükséges?
Részlet a válaszából: […] A közösségi és a nemzeti rezsimben, amennyiben a pótmunka értéke nem éri el a közbeszerzés értékének 50 százalékát, a pótmunkákra hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható – természetesen csak akkor, ha annak feltételei fennállnak. Új eljárást nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Ún. lényeges változtatás a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem határozza meg, hogy mit jelent a lényeges változtatás fogalma a közbeszerzési eljárásban. Lényeges változtatás-e a pontozásos rendszer, illetve a részszempontok módosítása? Milyen eljárást kell követnie az ajánlatkérőnek, ha a felhívás és a dokumentáció feltételei lényegesen változtak (ugyanis ilyenkor nem alkalmazhatja a tárgyalásos eljárást)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell adnia az ajánlatok bírálati szempontjait, ezek egyike lehet az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása is. Ehhez kapcsolódik a részszempontok megadása, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános szabályok között rendelkezik az ajánlatételi határidő időtartamáról, annak meghosszabbíthatóságáról, lerövidíthetőségéről. Emellett egyes eljárásfajtáknál külön határidőket állapít meg, míg másoknál visszautal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Építési beruházás részekre bontása

Kérdés: Több évre áthúzódó pénzügyi fedezet esetén lehet-e több részre bontani egy létesítményt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében tilos a közbeszerzési törvény megkerülése céljával alkalmazni a Kbt. 35-39. §-aiban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a 40. § (2) bekezdésébe ütköző módon részekre bontani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Mentesülés a Kbt. alkalmazása alól, egyéb szolgáltatások meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési levelek 2. száma 63. kérdésére adott válasszal kapcsolatban: a Kbt. 296. § g) pontja (4. számú melléklet) kivételt jelent-e az egyszerű eljárás alól, vagy sem? Melyek az "egyéb" szolgáltatások?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Levelek 2. számának hivatkozott kérdésére adott válasz véleményünk szerint – bár összefügg a most feltett kérdéssel – nem erre vonatkozik.A Kbt. 296. §-ának g) pontja arról rendelkezik, hogy nem kell alkalmazni a nemzeti értékhatárok alatti értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Hirdetmény közzétételével induló nyílt eljárás a nemzeti rezsimben

Kérdés: Van-e lehetőség a hirdetmény közzétételével induló nyílt eljárás alkalmazására a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárás alkalmazására az ún. nemzeti rezsimben is van lehetőség, azonban a Kbt. ebben az esetben további feltételeket is meghatároz mind a hirdetmények feladása, mind pedig az eljárás alkalmazása körében. A hirdetmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzés az adóeljárásban

Kérdés: Tudomásunk szerint bizonyos esetekben az adótartozások végrehajtásánál is alkalmazni kell a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat. Kikre terjed ez ki, egyáltalán van-e összefüggés az adóeljárás és a közbeszerzés között?
Részlet a válaszából: […] Az információ megfelel a valóságnak, de lényeges, hogy a két jogterület között egyetlen ponton van csupán kapcsolat, ami a szabályozási tárgyak különbözősége alapján nyilvánvaló is.Az Art. 147. §-ának (1) bekezdése szabályozza azt az esetet, amikor a nem belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Összeférhetetlenség tervpályázati eljárásban

Kérdés: Léteznek-e külön kizáró okok a tervpályázati eljárásokban az ajánlattevő tekintetében? Mely jogszabály rendezi ezeket?
Részlet a válaszából: […] A 137/2004. Korm. rendelet 13. §-a határozza meg, hogy tervpályázati eljárásban ki nem lehet ajánlattevő (pályázó), emellett a pályázó fogalmát is részletezi.A rendelet szerint tehát pályázó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Keretmegállapodásos eljárás a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Milyen külön előírások vonatkoznak a központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásokra? Mely jogszabály határozza meg az eljárási rendet?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés második részével kezdjük. A központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó külön előírásokat részben a 168/2004. Korm. rendelet 26-29. §-ai, részben pedig a Kbt. határozza meg, azzal, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
266
267
268
…
277