Találati lista:
2651 Alvállalkozóval szemben fennálló kizáró ok kihatása az ajánlattevőre
Kérdés: Ki kell-e zárni az ajánlattevőt az adott közbeszerzési eljárásból, ha az ajánlattevő 10 százalék alatti alvállalkozójával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek?
2652 Termékösszetétel megadásának lehetősége
Kérdés: A termékek összetételének megadásával élhet-e az ajánlatkérő, megszabhat-e maximális víztartalmat, fehérje-, zsír-, só- stb. tartalmat a beszerzendő áru (termék) vonatkozásában, vagy ezzel sérti a verseny-, illetve esélyegyenlőséget?
2653 Tanúsítás gyakorlati szempontjai
Kérdés: A gyakorlatban milyen szempontokat kell figyelembe venni a tanúsítványok kiállítása során? Milyen főbb előírásokat tartalmaz a Kbt. ebben a körben? Ki végezhet tanúsítói tevékenységet?
2654 Irányadó jogszabály a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződésekhez kapcsolódó pótmunkák, pótköltségek vonatkozásában
Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződéseknél, amennyiben pótmunka, avagy pótköltség merül fel, az új vagy a régi közbeszerzési törvényt kell-e alkalmazni építési beruházás esetén – figyelemmel a Közbeszerzési Levelek 20. és 139. kérdésére adott válaszokra is?
2655 Több eljárásra bontás megítélése
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 202. kérdésére adott válasznak megfelelően a becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. § (3) bekezdése szerint lehetséges a több eljárásra bontás azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű-e, illetve helytálló-e ez a megállapítás?
2656 Utólagos bekapcsolódás közbeszerzési eljárásba
Kérdés: Van-e lehetőség a részvételi alkalmasság igazolásával az ajánlati felhívások szétküldését követően a közbeszerzési eljárásba történő későbbi bekapcsolódásra?
2657 Közbeszerzés tárgyának, mennyiségének meghatározása egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. 50. §-a meghatározza, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetve mennyiségét. Azonban a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. Kérdésünk, hogy alkalmazható-e szükség esetén a fenti kitétel az egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása esetén is, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 299. § (2) bekezdésének b) pontja, illetve a 300. §-ának (6) bekezdése erre tételesen nem tér ki?
2658 Tanúsítványok benyújtásának formája
Kérdés: A Kbt. előírja, hogy az igazolások csak eredetben vagy hiteles másolatban nyújthatók be a közbeszerzési eljárásban. Mit kell igazolás alatt érteni ebben a vonatkozásban? Például: CE-, ISO-minősítés elfogadható-e másolatban, tekintve, hogy ezek inkább tanúsítványnak, mint igazolásnak minősülnek?
2659 Alkalmasság igazolása referenciamunkákkal
Kérdés: A Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja az alkalmasság kérdéskörében az ún. referenciaszállításokra legfeljebb 3 éves időtartamot határoz meg. Ezzel szemben építési beruházásoknál gyakori a hosszú, 3-5 éves átfutás. Mi a teendő ilyen esetben? Közszolgáltatók a Kbt. 194. §-a alapján előírhatnak-e 5 év referenciamunka-ismertetést?
2660 Hirdetményi hiányosságok pótlása az uniós csatlakozás után
Kérdés: A 2004. május 1-je előtti hiánypótlási felhívást mely jogszabály rendelkezései alapján kell teljesíteni?
