Ajánlatkészítés költsége

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós nyílt közbeszerzési eljárást indított májusban. Eddig kétszer módosította az ajánlattételi határidőt, a módosító hirdetményekben mindig megadta a módosítás indokát is. A harmadik módosítással, pár nappal az ajánlattételi határidő előtt, újabb hirdetményt tett közzé, amelyben visszavonta az eljárást. Jogszerű ez így? Már teljesen kész volt az ajánlatunk. Az ajánlatkészítésnek van költsége, ennek megtérítését kérhetjük az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás visszavonása kapcsán a Kbt. 53. §-át kell figyelembe venni.„53. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza.(2) Ha az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Szerződéskötési határidő elmulasztása

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárásban nyertesként kerültünk kihirdetésre. A szerződéskötéshez benyújtottuk az ajánlatkérő által kért dokumentumokat, de a nyári szabadságok miatt a szerződéskötés megcsúszott. Az a kérdésünk, hogy az aláírás késedelme alapul szolgálhat a szerződésben vállalt első részteljesítési határidő módosítására?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán utalunk a Kbt. 131. §-ában foglaltakra, amely rendelkezések szerint a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított 30 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

DBR alkalmazhatósága nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 117. §-a alá tartozó közbeszerzési eljárással lehet DBR-t felállítani?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer nem egy önálló eljárási típus, hanem egy sajátos beszerzési módszer, amely a meghívásos eljárás szabályain alapul. A Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre a meghívásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Közbeszerzési bűncselekmény

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményének egyeztetése bűncselekménynek minősül-e, vagy egyszerű versenyjogi jogsértés? Tehát az érintett személyekre vonatkozóan ennek a tevékenységnek lehet-e büntetőjogi következménye?
Részlet a válaszából: […] A versenyjogi jogsértést a Tpvt. szabályozza, mely nem vonatkozik a magánszemély befolyásolási aktivitásának személyre vonatkozó büntetőjogi következményeire.A Btk. 420. §-a értelmében a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Verseny újranyitása keretmegállapodásban

Kérdés: Technikailag megoldható-e, hogy az EKR-ben versenyt nyissak akkor, amikor csak egy ajánlattevőm van? Mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a beszerzési tárgyon a tárgyalás során módosítsunk, ezért lenne erre szükség. Eredetileg a terv az volt, hogy több keretmegállapodásos partnerrel kötünk szerződést, de a többi ajánlat érvénytelen lett.
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlattevő esetében a Kbt. sem teszi lehetővé a verseny újranyitását, hanem a 105. § (1) bekezdése értelmében vagy közvetlen megrendeléssel, vagy írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel. A Kbt. 105. § (1) bekezdése eleve utal arra az esetre, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Számítási hiba javításának elmulasztása

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban csatoltunk árazott költségvetést is, amely szorzási hibát tartalmazott. Az ajánlatkérő e miatt a számítási hiba miatt kérte a felolvasólapunk javítását és a javított árazott költségvetés becsatolását. A javított árazott költségvetést becsatoltuk, de a felolvasólapot adminisztratív okokból elfelejtettük kijavítani. Az ajánlatkérő figyelembe veheti, hogy az ajánlatunkban végül is szerepel a javított árazott költségvetés a helyes ajánlati árral?
Részlet a válaszából: […] A számításihiba-javítás egy speciális eljárási cselekmény [Kbt. 71. § (11) bekezdés]. A jogszabályi rendelkezés alapján az ajánlatkérő végzi el a számításokat az ajánlatban szereplő tételes alapadatok figyelembevételével, és az ajánlatkérő állapítja meg a helyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

EEKD kitöltése

Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban közös ajánlattevők tesznek ajánlatot, azonban azok közül mindegyik csak egy-egy alkalmassági követelménynek felel meg, mivel a közös megfelelés megengedett, abban az esetben az EEKD alfa-szakaszt hogyan szükséges kitölteni? Mivel nem felelnek meg valamennyi alkalmassági követelménynek, igent nem jelölhetnek.
Részlet a válaszából: […] Az alfa-szakasz kitöltésének gyakorlata vegyes. Jellemzően, amennyiben a teljes konzorcium megfelel az alkalmassági követelményeknek – mely esetben egyáltalán tehető ajánlat –, úgy az ajánlatkérők részéről elvárás, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Iratbetekintés és előzetes vitarendezés időszerűsége

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő kiküldött egy hiánypótlási felhívást az egyik pályázónak, amiből arra következtetünk, hogy nem a kiírásnak megfelelő terméket ajánlott. Szeretnénk a másik ajánlatot megtámadni, de ehhez meg kellene győződnünk arról, hogy jól gondoljuk-e. Kérhetjük az iratbetekintést a hiánypótlási felhívásra hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás bármely ajánlattevője az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés megküldését követően legfeljebb öt napon belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának, ideértve a hiánypótlást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Gyártó ajánlattevőként

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson indultunk, amely eszközbeszerzésre vonatkozik. A bontási jegyzőkönyvből megtudtuk, hogy az általunk ajánlott terméket gyártó vállalat is ajánlatot tett. Emiatt a mi ajánlatunk most érvénytelennek minősíthető?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. rendelkezik a többes megjelenés tilalmáról, amely szerint a verseny tisztaságának megőrzése érdekében a gazdasági szereplők egyidejűleg milyen szerepkörben vehetnek részt a közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 36. § (1) bekezdése alapján egy ajánlattevő a) nem tehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

„De minimis” szerződésmódosítás

Kérdés: Egyik útfelújításra irányuló szerződésünkben szerződésmódosításra lenne szükség. Előre nem látható okból technológiaváltás miatt az árazott költségvetés egyes tételei helyett más költségvetési tételeket kellene szerepeltetni. Az elmaradó tételek a szerződéses érték kb. 3%-át képezik, a többlettételek a szerződéses érték kb. 8%-át. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítást lehet alkalmazni erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt szerződésmódosítás jogszerű alkalmazásának előfeltétele, hogy a módosítás a szerződéses ellenértéket érintse. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítási esetkört az irányelv alapvetően a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
1
6
7
8
274