Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében az elektronikus árlejtés a közbeszerzésieljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatoknak a törvény81. §-ának (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatásmértékére, illetőleg az ajánlatnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Ügyvédi tevékenység a közbeszerzési törvényben

Kérdés: Ügyvédi tevékenység beszerzésénél mikor kell vagy nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi tevékenységre a Kbt. 153. §-a tartalmazrendelkezéseket. A 153. § (1) bekezdése szerint az ügyvédekről szóló 1998. éviXI. törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenységekesetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.
Kapcsolódó címkék:  

Tanácsi tájékoztatók új értékhatárokra

Kérdés: Hogyan kell érteni az új értékhatárokra vonatkozó tanácsi tájékoztatókat, amikor a törvény nem módosult?
Részlet a válaszából: […] A 2008. évre a 2006. január 15-én hatályba lépett, aközbeszerzésekről szóló, a 2005. évi CLXXII. törvénnyel módosított 2003. éviCXXIX. törvény vonatkozik. A 2007. évhez képest a közösségi értékhatárokbantörtént változás, mely hatással van az ajánlatkérők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Egybeszámítandó tevékenységek

Kérdés: Szakfordítói és szinkrontolmácsi tevékenységet egybe vagy külön kell számítani az egybeszámítás szabályai értelmében közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egybeszámítási szabálya – 40. § – értelmében tilos atörvény megkerülése céljával alkalmazni a 35-39. §-ban meghatározott becslésimódszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést az alábbi bekezdésbe ütközőmódon részekre bontani. A becsült érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.
Kapcsolódó címke:

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása műszaki feltételeknek meg nem felelésre hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatkérő központi költségvetési szerv, árubeszerzés tárgyában egyszerű közbeszerzési eljárást indított, illetve részajánlat tételére nem biztosított lehetőséget. Az ajánlattételi felhívásban előírta, hogy a beszerzési tárgyak egyértelmű ajánlattevői beazonosítása végett a dokumentációban minimális műszaki paramétereket határoz meg. A felhívásra beérkezett ajánlatban szereplő két résztárgy a minimális műszaki feltételeknek nem felelt meg. Kérdésem a következő: Helyes-e az ajánlatkérő eljárása, amennyiben az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánítja hiánypótlás biztosítása vagy indokolás megkérése nélkül, tekintettel arra, hogy az ajánlat nem felel meg az ajánlattételi felhívás, illetve a dokumentáció előírásainak, valamint a műszaki paraméterek nem megfelelő volta hiánypótlási körbe nem tartozó olyan körülmény, amelynek esetleges kiigazítása vagy módosítása az ajánlat értékelésre kerülő tartalmi elemeit módosítja, s ezáltal maga az ajánlat kerül módosításra?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a javasolt termék nem felel meg a műszakifeltételeknek, ez a nem pótolható hiányosságok közé tartozik, hiszen a termékcseréje, új termék ajánlása esetén az ajánlatát módosítaná ajánlattevő, ezértaz ajánlatkérő kötelessége ebben az esetben az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.
Kapcsolódó címkék:  

Mennyiségmeghatározási problémák

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a kiírásban megjelölt mennyiséget? Mi a helyzet akkor, ha a kiírásban megjelölt mennyiség nem egyezik a felek által a szerződésben meghatározott mennyiséggel? Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő adott esetben a mennyiséget úgy határozza meg, hogy attól akár 30-40 százalékkal is eltérhet a teljesítés során mindkét irányba? Mi az elfogadható "hibahatár"?
Részlet a válaszából: […] A kérdés tulajdonképpen sok kérdést foglal magában, ezérthaladjunk részenként a fenti sorrendben.Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a kiírásbanmegjelölt mennyiséget, attól függ a jogi helyzet, hogy a kiírás és ennek nyomána szerződés lehetővé tette-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címke:

Ajánlat módosítása az ajánlati kötöttség lejárta előtt

Kérdés: Az ajánlati kötöttség lejárta előtt lehet-e módosítani az ajánlatot, és ha lehet, akkor milyen módon? Ha nem lehet, akkor ezt a lehetőséget a Kbt. mely rendelkezése zárja ki?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem tárgyalásos eljárásról beszélünk, úgy azajánlattevő bármikor visszavonhatja az ajánlatát az ajánlattételi határidőig,és új ajánlatot nyújthat be, azaz módosíthatja benyújtott ajánlatát. Ennekdokumentálására nincs a Kbt.-ben szabály, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címkék:  

Műszaki tartalom elemeinek csökkentése

Kérdés: Egyszerű eljárásban a műszaki tartalomból kihagyhatok-e egy elemet úgy, hogy azt az ajánlattétel előtt megírom az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételi határidőt megelőzően nincs lehetőség afelhívás tartalmának módosítására. Amennyiben az ajánlatkérő engedélyezetttárgyalást, úgy nem nagy mértékben, de van lehetőség a feltételek módosítására,amennyiben az egyszerű eljárásban nincs tárgyalás, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címkék:  

Negatív érték megadhatósága bírálati szempontra

Kérdés: Az ajánlattevő az egyik bírálati szempontra negatív értéket adott, azaz a szállítás díját a beszerzési tárgy értékének százalékában határozta meg, pontosabban, negatív érték esetében kevesebbet kell fizetni a szállítás igénybevétele esetén. Ez megengedhető-e, ha a szállítási díj is bírálati szempont volt?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben irreális kötelezettségvállalásrólbeszélünk, tekintettel arra, hogy az ajánlattevő nem fog fizetni annakérdekében, hogy szállíthassa a vonatkozó beszerzési tárgyat. Mégdíjkedvezményként sem értelmezhető az ajánlati elem, hiszen nem ingyenesennyújtaná a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
Kapcsolódó címke:

Kbt.-beli kereszthivatkozások "megfejtése"

Kérdés: Milyen "technikát" ajánlanak a közbeszerzési törvény kereszthivatkozásainak kibogozására – különös tekintettel az igazolások, nyilatkozatok területére?
Részlet a válaszából: […] A kereszthivatkozások kapcsán arra hívjuk fel a kérdezőfigyelmét, hogy a hivatkozások végigkövetése és értelmezése minden esetbenszükséges annak érdekében, hogy az ajánlatkérő vagy az ajánlattevő a konkrétbeszerzési tárgyra a konkrét közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.
Kapcsolódó címkék:    
1
31
32
33
46