591 talált cikk a bírálat kifejezésre

Kérdés: A Kb. 96. §-ának (3) bekezdése biztosítja a nyilvánosságot a közbeszerzési eljárásban az eredményhirdetés után. A (3) bekezdés lehetőséget ad-e a pályázóknak, hogy a versenytársak ajánlati dokumentációjában az előírt igazolások és nyilatkozatok meglétét megvizsgálják? Amennyiben egy igazolás vagy nyilatkozat hiánya a pályázatnál kizáró ok lehet, akkor milyen lehetőség van ennek megvizsgálására?

Kérdés: Ha egy nyílt eljárásra több ajánlat érkezik, de ezek közül például formai vagy egyéb tartalmi hiba miatt csak egy darab ajánlat lesz érvényes, illetve értékelhető, akkor hogyan pontozom azt le az összességében legelőnyösebb értékelési rendszerben?

Kérdés: Eredménytelen az eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja – a fedezet mértéke – alapján. Hirdetmény közzététele nélküli eljárást indítanának a 125. § (1) bekezdése alapján. Mi számít a felhívás és a dokumentáció feltételei lényeges változásának? Változtatható-e "a bírálati szempont összességében..." helyett legalacsonyabb ellenszolgáltatásra? Változtathatóak-e a szerződés mellékkötelezettségei kevésbé szigorúra (garanciák csökkentése)? Változtathatóak az alkalmassági feltételek (csökkenthetőek-e)? Be lehet-e vonni (felhívni) új ajánlattevőket is? Elég-e csak az "újaknak" kiadni a teljes dokumentációt, a "régieknek" csak a módosítást? Újra be kell-e kérni minden nyilatkozatot, igazolást, vagy a "régiektől" nem?

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?

Kérdés: Kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra való hivatkozással kizárható-e az ajánlattevő az eljárásból, ha a magyarázatkérésnél arra hivatkozik válaszában, hogy azért adott ilyen alacsony mértékű ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatot, hogy referencia gyanánt mutathassa fel a teljesített szerződést, akár még veszteséget is vállalva ezzel?

Kérdés: Bírálati szempont az ár, illetve legkedvezőbb ellenszolgáltatás. Az ajánlattevők ugyanazon ellenszolgáltatást határozták meg. A felhívásban erre az esetre nem szerepelt megoldás. Miként járhat el az ajánlatkérő törvényesen?

Kérdés: Nem csak mennyiségi alapon értékelhető tényezők? A kérdés az ajánlat elbírálására vonatkozik. Hogyan lehet ilyen igényt megfogalmazni egy adott termék vonatkozásában? Például egészségügy, csípőprotézis, térdprotézis (itt nagy különbség lehet a műtéthez szükséges ingyenesen biztosított műszerkészletben, valamint a termék anatómiai formájában, de ezek nem mérhetőek számszerűen). Hogyan lehet a minőséget mérhetővé tenni?

Kérdés: Mi minősül kirívóan alacsony árnak egy árubeszerzésnél? Lehet-e ezt számszerűsíteni vagy százalékban meghatározni?

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?

Kérdés: Az alvállalkozó alkalmasságát akkor is igazolni kell, ha erre vonatkozóan az ajánlati felhívás nem rendelkezik? Milyen szempontok szerint történik az alkalmasság igazolása az alvállalkozóknál és a közös ajánlattevőknél?