Szolgáltatások meghatározása, értelmezése

Kérdés: Milyen szolgáltatásokat kell érteni a Kbt. 4. számú melléklet 27. kategóriájában lévő, egyéb szolgáltatások alatt? Ennek alapján minden olyan szolgáltatásra, ami nem tartozik a 17-26-os kategóriákba, arra irányadók a 4. számú mellékletre vonatkozó kedvezőbb szabályok, vagyis elég egyszerű eljárást lebonyolítani uniós értékhatár felett?
Részlet a válaszából: […] Az egyéb szolgáltatások azon szolgáltatások, melyek nemérthetők bele a 26., a kérdésben szereplő kategóriát megelőző kategóriába.Mivel könnyebbséget jelenthet a 4. melléklet szerinti értelmezés a kérdésben isérintett nemzeti eljárás lebonyolítása miatt, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 2009. április 1-je után

Kérdés: A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől megváltoztak a 4. számú mellékletszerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok.A Kbt. 21. §-a szerint ezekre a szolgáltatásokra az egyszerűeljárást, azaz a Kbt. harmadik részét kell alkalmazni. Abban az esetben, ha aközbeszerzés tárgya olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Sikerdíj és becsült érték

Kérdés: Ha pályázatíró céget választunk, és alapesetben a díjazása nem éri el az értékhatárokat, nincs közbeszerzés, de kiköt sikerdíjat. A sikerdíjat be kell számítani a becsült értékbe vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint igen, tekintettel arra, hogy mindenegyéb díjat is bele kell számítani a becsült értékbe – a Kbt. 35. és 38. §-aalapján. Hiába tér ki a törvény 38. §-a csak az alábbiak szerint a pénzügyiszolgáltatások jutalékára, díjára, a szabályozásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Uniós projekthez kapcsolódó szolgáltatás díjainak összegzési módja

Kérdés: Kettő vagy több évre szóló EU-s projektekhez, pályázatokhoz kapcsolódó könyvvizsgálói tevékenység esetében, a – szintén több évre szóló – könyvvizsgálói díjakat a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében miként kell összegezni? A többféle pályázat könyvvizsgálói díjait vertikálisan, azaz a könyvvizsgálói tevékenységek díjait egy költségvetési évben, a szolgáltatás azonos rendeltetése okán összegezzük, mert évente történik a díjak kifizetése, avagy horizontálisan kellene összegezni azokat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése az éven belüli azonos tárgyúbeszerzések/szerződések összeszámítási szabályairól rendelkezik. A rendelkezésalapján azoknak a szolgáltatásoknak a díját kell egybeszámítani, amelyekre aszerződés megkötése egy költségvetési évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Egybeszámítás műszaki lebonyolítás, ellenőrzés esetében

Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a Kbt. egybeszámítási szabályait a műszaki lebonyolítói, műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen általános, ezért nehezen értelmezhető.A közbeszerzési törvény nem tesz különbséget tevékenységfajták között azegybeszámítási szabályok alkalmazásakor, hanem közbeszerzési tárgyak közöttkülönböztet. A tevékenység önmagában gyakorlatilag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Becsült érték meghatározása hosszú távra tervezett szolgáltatás beszerzésére irányuló szerződéseknél

Kérdés: Intézményünk vállalkozói szerződés keretében objektumaiban hőellátó rendszerrel történő energiaszolgáltatás (épületek fűtése, gőzellátás, használati melegvíz-ellátás stb.), a melegvíz-termelő és -elosztó rendszerek költségtakarékos üzemeltetése, továbbá az üzemeltetéshez szükséges tüzelőanyag, víz biztosítása, valamint a rendszerek karbantartása, szükség szerinti javítása tárgyában közbeszerzési eljárás lebonyolítását tervezi. Kérdés, hogy egy ilyen beszerzés során a Kbt. rendelkezései szerint a közbeszerzés értékének megállapításakor a Kbt. 36-39. §-ai közül mely rendelkezések alapulvételével kell a becsült értéket meghatározni, mivel egy ilyen pályázat során a szerződést hosszú távra kell tervezni, legalább 10 éves futamidőre?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a kérdés lényege a hosszú távú -szolgáltatás tárgyú – szerződés, egyéb támpontot nem kaptunk, véleményünkszerint a Kbt. következő rendelkezéseit kell figyelembe venni a kérdéseldöntésekor.A törvény 37. § (1) bekezdésének a) és b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Speciális szolgáltatás beszerzésének eljárásrendje

Kérdés: Havi kétmillió forintos speciális szolgáltatás (színházi hangosítás) eljárása lehet-e egyszerűsített, hirdetmény nélküli, 5 éves időtartamra? Ha igen, milyen típusú eljárást kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt 38. § (1) bekezdésének b) pontja szerint aszolgáltatás becsült értéke a havi ellenszolgáltatás 48-szorosa, azaz 96 millióforint. A becsült értékre tekintettel a beszerzési eljárás közösségeljárásrendbe tartozik, azaz a törvény IV. fejezetének rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Eljárás lefolytatásának kötelezettsége a Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások megrendelése esetén

Kérdés: A Kbt. 296. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében a 4. számú melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése kivételt képez. Beszerzésük során közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatni, vagy ha igen, akkor melyik eljárásrendben?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott rendelkezés azt jelenti, hogy a 4. számúmellékletben szereplő szolgáltatásokra egyszerű, azaz Negyedik rész szerintiközbeszerzési eljárást nem kell lefolytatni. Azonban ha a szolgáltatásiszerződés értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti vagy a közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Eljárástípusok alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Az egyes eljárástípusok alkalmazásának szabályai (mikor, mely esetekben tárgyalásos, meghívásos, egyszerű, egyszerűsített, gyorsított) nem teljesen egyértelműek. Milyen feltételek mellett alkalmazhatók a felsorolt eljárásfajták?
Részlet a válaszából: […] Ez a kérdés gyakorlatilag az egész Kbt. ismertetését kériközérthető formában, amire a rendelkezésre álló keretek értelemszerűen nemelegendőek. Általánosságban az alábbiakat lehet kiemelni:– meghívásos eljárást mind az általános ajánlatkérők, mind aközszolgáltatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Étkezési utalványok beszerzési értéke

Kérdés: Az étkezési utalványok esetében mi számít az árubeszerzés értékének: az utalványokra nyomtatott névérték összegével növelt előállítási díj, vagy csupán az utalványok előállítási díja? Az ajánlatkérőnél kiadásként ugyanis csupán az előállítási díj (ún. "százalék") jelenik meg, és ez az összeg szerepel a szerződésben is. A Közbeszerzési Levelek 2005. január 24-ei számában a 462. pontban feltett kérdésre adott válasz szerint az étkezési utalványokat mindenképpen közbeszerzési eljárással kell beszerezni.
Részlet a válaszából: […] Esetünkben valójában szolgáltatás megrendelése történik,hiszen az étkezési utalványok ahhoz kellenek, hogy az ajánlatkérő étkezésiutalványt tudjon munkavállalói rendelkezésére bocsátani, amelyet az is bizonyít,hogy az étkezési utalványok rendelkezésre bocsátásáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
1
2
3
4