Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárásra vonatkozó szabályokat a Kbt. 44. címe foglalja össze. A szabályozás jellege itt is megfelel a Kbt. egyéb területein alkalmazott módszernek, azaz a törvény visszautal azokra a korábbi előírásokra, amelyeket egyszerű eljárás lefolytatása esetén is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyszerű eljárásban valóban nem írja elő, hogy az ajánlatkérőnek az eljárás eredményét ki kell hirdetnie. Arról azonban rendelkezik, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérőnek a szerződéskötés tervezett időpontját meg kell jelölnie, továbbá, hogy az egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Hirdetmények feladási rendje az egyes eljárásokban, a feladás napja

Kérdés: Milyen előírások vonatkoznak a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések hirdetményeinek, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárások hirdetményeinek feladására? Hol kell a hirdetmény közzétételét kezdeményezni? Mi minősül a hirdetmény feladása napjának?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése szerint a közösségi rezsimben a hirdetmény közzétételén – fő szabály szerint – az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED-adatbankban) történő közzététel értendő. Az ajánlatkérőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Árubeszerzés nemzeti rezsimben

Kérdés: A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokban az árubeszerzés fogalma azonos-e az uniós rezsimben történő árubeszerzéssel? Milyen eljárással lehet ingatlant beszerezni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó – 24. §-a szerint az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Pótmunkák megrendelése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban van-e lehetőség arra, hogy a pótmunkákról is rendelkezzen az ajánlatkérő, vagy pótmunkák esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás módosítása, kiegészítése, esetleg új eljárás kiírása szükséges?
Részlet a válaszából: […] A közösségi és a nemzeti rezsimben, amennyiben a pótmunka értéke nem éri el a közbeszerzés értékének 50 százalékát, a pótmunkákra hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható – természetesen csak akkor, ha annak feltételei fennállnak. Új eljárást nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános szabályok között rendelkezik az ajánlatételi határidő időtartamáról, annak meghosszabbíthatóságáról, lerövidíthetőségéről. Emellett egyes eljárásfajtáknál külön határidőket állapít meg, míg másoknál visszautal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Mentesülés a Kbt. alkalmazása alól, egyéb szolgáltatások meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési levelek 2. száma 63. kérdésére adott válasszal kapcsolatban: a Kbt. 296. § g) pontja (4. számú melléklet) kivételt jelent-e az egyszerű eljárás alól, vagy sem? Melyek az "egyéb" szolgáltatások?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Levelek 2. számának hivatkozott kérdésére adott válasz véleményünk szerint – bár összefügg a most feltett kérdéssel – nem erre vonatkozik.A Kbt. 296. §-ának g) pontja arról rendelkezik, hogy nem kell alkalmazni a nemzeti értékhatárok alatti értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Gazdasági társaságok átvilágítása és a közbeszerzés kapcsolata

Kérdés: Gazdasági társaságok átvilágítását tervezi az önkormányzat. Ez a szolgáltatás a közbeszerzési törvény hatálya alá esik-e?
Részlet a válaszából: […] A szolgáltatás megrendeléséről a Kbt. 27. §-a rendelkezik, amely szerint a szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Tervpályázati eljárás alkalmazása

Kérdés: Mely esetekben kell tervpályázati eljárást alkalmazni a közbeszerzésben?
Részlet a válaszából: […] A 137/2004. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a rendelet általános eljárási szabályainak megfelelően kell a tervpályázati eljárást lefolytatni akkor, ha a tervpályázat eredményeként megrendelt tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.
1
…
23
24
25
26