Találati lista:
941. cikk / 1791 Előleg adása vállalkozási szerződés esetében
Kérdés: A beszerzés tárgyára vállalkozási szerződést kell kötnünk. Adhatunk-e előleget az ajánlattevőnek?
942. cikk / 1791 Azonos cél értelmezése egybeszámításnál
Kérdés: Az ajánlatkérő étkezést szeretne biztosítani egyrészt a cég képzésein, másrészt a sporteseményein részt vevők részére. Az új egybeszámítási szabály indokolása szerint nem kell egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások értékét, és egybe kell számítani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak, és tartalmilag is hasonlóak, vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ha célnak a képzés, illetve a sportesemény lebonyolítását tekintjük, akkor az előző mondat első része alapján nem kell a két eseményhez kapcsolódó étkezés beszerzését egybeszámítani. Viszont a mondat második része alapján a képzés lebonyolításához kapcsolódó összes egyéb beszerzést (például projektor, vetítővászon beszerzése, előadók felkérése, étkeztetés, szállás) egybe kell számítania, mivel azok egyetlen célra (a képzés lebonyolítására) irányulnak, és funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ugyanígy a sportesemények lebonyolításához kapcsolódó összes beszerzést (bírók felkérése, sportpálya bérlése, díjak előállítása, étkeztetés és szállás biztosítása stb.) egybe kell számítani. Elég szubjektívnek tűnik annak meghatározása, hogy mit nevezünk azonos célnak. Fenti esetben lehetne például csupán az étkezés biztosítását célnak tekinteni, függetlenül attól, hogy milyen rendezvényhez kapcsolódik. (Ebben az esetben ezt az is indokolná, hogy az étkezés biztosítása nem tartozik szorosan a képzés, illetve a sportesemény lebonyolításához.) Kérdésünk, hogy az indoklás alapján a képzés/sportesemény feltételeit szorosan biztosító egyéb beszerzéseket egybe kell-e számítani – függetlenül a beszerzés tárgyától? Önök szerint melyik felfogás áll közelebb a törvényalkotók elgondolásához?
943. cikk / 1791 Egybeszámítás különböző ajánlattevővel kötött szerződések esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő ugyanolyan szolgáltatásra szeretne szerződést kötni még ebben az évben, eltérő teljesítési hellyel, eltérő teljesítési időtartammal és valószínűleg két különböző ajánlattevővel. Jól gondolom-e, hogy a két beszerzés – mivel ugyanazt a célt szolgálja és tartalmilag hasonló – egybeszámítandó?
944. cikk / 1791 Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése
Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
945. cikk / 1791 Feladatmeghatározás kötelezettsége a szerződésben
Kérdés: A kiírás szerint az ajánlattevő olyan feladatokat is köteles ellátni, melyeket a szerződés nem tartalmaz, csak a műszaki leírás. A feladatok egészét nem a szerződésben kell meghatározni?
946. cikk / 1791 Hiánypótlás korlátozása a felhívásban
Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a hiánypótlás körét korlátozza az ajánlati felhívásban?
947. cikk / 1791 10 százalék feletti alvállalkozók igazolásai
Kérdés: A 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak milyen igazolást kell benyújtaniuk?
948. cikk / 1791 Pénzügyi alkalmasság igazolása
Kérdés: Ha a bankszámlánkon sorban állás volt, az kizáró ok? A negatív mérleg – veszteségesség – kizáró ok?
949. cikk / 1791 Szabvány kihatása a dokumentáció tartalmára
Kérdés: Ha a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan létezik például európai szabvány, nemzeti szabvány stb., az mennyiben befolyásolja a dokumentáció tartalmát?
950. cikk / 1791 Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése
Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
