Új eljárás kiírása érvényben lévő szerződés ajánlatkérő általi teljesítésének hiányában

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás útján kiírt szerződésünk hamarosan lejár, ezért az ajánlatkérő ismételten kiírta a szolgáltatás ellátására vonatkozó közbeszerzési pályázatot. Van-e erre lehetősége az ajánlatkérőnek abban az esetben, ha a még érvényben lévő szerződés ellenértékének kifizetésével is több hónap elmaradásban van?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek ellátási kötelezettsége van, jogszabályi kötelezettségeinek kíván megfelelni vélhetően, melynek érdekében új közbeszerzési eljárást kell elő­készítenie. Amennyiben ezt nem tenné, esély sem lenne arra, hogy beszerezhesse az igényelt beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen előforduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kizáró okok figyelembevételének hatálya

Kérdés: A 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás kiemelte a kizáró okok közül a g) pontban szereplőket. Ha egy újabb módosítás ismét be­­emeli a kizáró okok körébe a fentieket, és mi az ott szereplő kizáró okok hatálya alá ekkor esünk, amikor a fenti pont nem volt hatályban, velünk szemben alkalmazhat kizárást az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Abban az időszakban, amikor az érintett, a munkaügyi bírsággal kapcsolatos kizáró ok nincs hatályban, nem kell alkalmazni, és a későbbiekben sem lehet rá hivatkozni, mikor hatályát vesztette, amennyiben a törvénymódosítást követően adták fel az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi szabályrendszer két szempontból enged eltérést a moratórium szabályaitól. Egyrészt a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése miatti elhúzódás – (7) bekezdés –, másrészt a moratórium alóli kivételek – (8) bekezdés – vonatkozásában.A Kbt. 124....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Beszerzési rezsim változása a beérkezett ajánlatok alapján

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha nemzeti rezsimben indítom az eljárást árubeszerzésre, de a beérkezett ajánlatokból az derül ki, hogy az érték a közösségi értékhatárt meghaladja? Új eljárást kell kiírnom?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben szigorúan a Kbt. becsült értékmeghatározására vonatkozó szabályai értelmében magasabban kellett volna az értéket meghatározni. Azonban mivel vélhetően nyilvános eljárást írtak ki, továbbá a szerződés nemzeti rezsim alapján, versenyt követően születik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Jogorvoslati lehetőség előzetes vitarendezés iránti kérelem elkésettsége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus aukciót bonyolított le, melyre minket nem hívott meg. Mivel úgy gondoljuk, hogy az ajánlatunk érvényes lehet, előzetes vitarendezést kezdeményeztünk, de azt már elkésettnek minősítették. Van-e más lehetőségünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az előzetes vitarendezés elkésett, csak rendes jogorvoslati eljárást lehet kezdeményezni. Ügyelni kell arra, hogy ebben az esetben az ajánlatkérő vélhetően tájékoztatta az ajánlattevőt arról, hogy nem hívja meg az elektronikus árlejtésre, azaz ajánlatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Igazgatási szolgáltatási díj mértéke

Kérdés: Várható-e az igazgatási szolgáltatási díj csökkentése? Megállapítható, hogy kifejezetten csorbítja a jogaimat ajánlattevőként az, hogy milliókat kell fizetnem akkor, ha jogorvoslati eljárást szeretnék indítani?
Részlet a válaszából: […] Az EU tagállamaiban általában adminisztrációs díjakat kérnek a hatóságok jogorvoslati eljárás indítását megelőzően. Bulgáriában a közelmúltban zajlott hasonló vita a jogorvoslati eljárás megindításának költségét növelő kezdeményezés ellen. A hazai jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Konzorcium jogorvoslati joga

Kérdés: Konzorciumi tagként csak egységesen a konzorcium indíthat jogorvoslati eljárást, vagy egyedül a mi cégünk is kezdeményezheti az eljárást, a többi tag beleegyezése nélkül?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontja ebben a kérdésben konzekvens, melyet többet között a 401/2012. ügyben hozott határozata is alátámaszt. A jogorvoslati fórum véleménye alapján, miután maga a konzorcium jogképesség hiányában egységesen a konzorcium neve alatt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Iratbetekintés előzetes vitarendezési eljárásban

Kérdés: Az összegezés megküldésétől számítva hány napunk (munkanapunk) van arra, hogy iratbetekintést kérjünk? Az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló három munkanapot, vagy a jogorvoslati eljárás megindítására rendelkezésre álló tíz napot kell figyelembe vennünk? A megadott határidőbe a betekintési igény megküldésének, vagy a betekintésnek is bele kell férnie?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő – illetve az előzetes vitarendezési kérelem benyújtására jogosult gazdasági szereplő – iratbetekintést kér előzetes vitarendezési eljárásban, úgy arra a Kbt. előzetes vitarendezésre vonatkozó szabályai szerint van lehetősége.Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
1
13
14
15
22