221 talált cikk az eljárás megindítása kifejezésre

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?

Kérdés: A 10 százalék alatti alvállalkozóm felszámolás alá került. Van-e ezzel kapcsolatban bejelentési kötelezettségem az ajánlatkérő felé a szerződés teljesítésének szakaszában?

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk – mint nyertes ajánlattevővel – a szerződést?

Kérdés: Mi a szankciója annak, ha a törvény téves értelmezése miatt nem írunk ki közbeszerzési eljárást, hanem annak mellőzésével szerezzük be az árut? Ilyenkor hivatalból is indulhat eljárás? Milyen határidővel?

Kérdés: A szerződéskötés időpontját az ajánlattételi felhívásban kell meghatározni?

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet pénzügyi lízing keretében kíván gépet beszerezni. A gép becsült értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a futamidő során fizetendő kamat azonban nem. Megteheti-e ebben az esetben az ajánlatkérő, hogy csak a gépet közbeszerezteti, a lízinget nem (a lízingcéget a gép közbeszerzésének lezárulta után választja ki), különös tekintettel arra, hogy a lízing futamideje során az ajánlatkérő minden kifizetést a lízingcég számára teljesít?

Kérdés: Ajánlatkérőként a Kbt. Harmadik Része (122/A. §) szerinti nemzeti eljárást folytatunk le. A bírálati szakaszban az előírások szerint az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat nyilvános adatbázisából ellenőrizzük az ajánlattevők cégkivonatát. Az egyik ajánlattevő cégkivonatából kiderül, hogy az eljárás megindítását megelőzően néhány héttel a NAV végrehajtást rendelt el az ajánlattevővel szemben. Az ajánlattevő ugyanakkor a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet előírásai szerint nyilatkozott, hogy vele szemben a Kbt. 56. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok nem állnak fenn. Ilyen esetben kell-e további vizsgálatot folytatni, szükséges-e egyéb dokumentumokat bekérni az ajánlattevőtől, vagy az ajánlatkérőnek beszereznie egyéb forrásból a kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzése céljából, vagy elegendő elfogadni az ajánlattevő nyilatkozatát?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat azzal kapcsolatosan, miszerint előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy a közjegyző által hitelesített, a kizáró okok hatálya alatt nem állásra vonatkozó nyilatkozat kifejezetten tartalmazza az adott eljárás tárgyát, illetve hogy ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben fogadják el, ha keltezése későbbi, mint a részvételi/ajánlati felhívás feladásának dátuma?

Kérdés: Közös ajánlattevők nem csatolták az ajánlathoz a felhívásban előírt konzorciumi megállapodásukat. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében felhívta az ajánlattevőket ennek csatolására, amelynek eleget is tettek. A hiánypótlásban csatolt konzorciumi megállapodásban azonban tévesen jelölték meg a közbeszerzési eljárás megindításának dátumát.

Kérdés: Ajánlatkérőként 2014 őszén a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást indítottunk őrzés-védelmi feladatok ellátására (becsült érték: 24 000 000 Ft + áfa). 2014. 12. 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben a 360/2014. kormányrendelet, amely az ilyen jellegű feladatok ellátására 1929 Ft + áfa minimális rezsi­óradíjat állapít meg, de a jogszabály csak 2015. 03. 01-jén, a szerződés teljesítésének időszakában lép hatályba. A nyertessel kötött szerződés ennél alacsonyabb értéket tartalmaz. A kormányrendelet elő­írására tekintettel szükséges módosítani 2015. március 1-je után a szerződést? Vagy – tekintve, hogy az eljárás megindításakor a kormányrendelet még nem volt hatályban – a nyertesnek az ajánlatában szereplő áron kell teljesíteni a szerződés teljes időtartama alatt – 2015. 12. 31-ig?