Közbeszerzés megkerülése

Kérdés: Mi a szankciója annak, ha a törvény téves értelmezése miatt nem írunk ki közbeszerzési eljárást, hanem annak mellőzésével szerezzük be az árut? Ilyenkor hivatalból is indulhat eljárás? Milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés megkerülése miatt indult eljárások esetében az eljárások megindítása során nem irány­adó, hogy milyen okból kerülte meg az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény szabályait. Az eljárás során lehetőség van az érvek részletes kifejtésére. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Szerződéskötés időpontjának meghatározása

Kérdés: A szerződéskötés időpontját az ajánlattételi felhívásban kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötés idejével kapcsolatos szabályokat a Kbt. 124. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Beszerzési tárgyak elkülöníthetősége

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet pénzügyi lízing keretében kíván gépet beszerezni. A gép becsült értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a futamidő során fizetendő kamat azonban nem. Megteheti-e ebben az esetben az ajánlatkérő, hogy csak a gépet közbeszerezteti, a lízinget nem (a lízingcéget a gép közbeszerzésének lezárulta után választja ki), különös tekintettel arra, hogy a lízing futamideje során az ajánlatkérő minden kifizetést a lízingcég számára teljesít?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi lízing a Ptk. 6:409. §-a [Pénzügyi lízingszerződés] értelmében az alábbiak szerint definiálható.Pénzügyilízing-szerződés alapján a lízingbe adó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Nyilatkozattal ellentétes tények vizsgálata

Kérdés: Ajánlatkérőként a Kbt. Harmadik Része (122/A. §) szerinti nemzeti eljárást folytatunk le. A bírálati szakaszban az előírások szerint az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat nyilvános adatbázisából ellenőrizzük az ajánlattevők cégkivonatát. Az egyik ajánlattevő cégkivonatából kiderül, hogy az eljárás megindítását megelőzően néhány héttel a NAV végrehajtást rendelt el az ajánlattevővel szemben. Az ajánlattevő ugyanakkor a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet előírásai szerint nyilatkozott, hogy vele szemben a Kbt. 56. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok nem állnak fenn. Ilyen esetben kell-e további vizsgálatot folytatni, szükséges-e egyéb dokumentumokat bekérni az ajánlattevőtől, vagy az ajánlatkérőnek beszereznie egyéb forrásból a kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzése céljából, vagy elegendő elfogadni az ajánlattevő nyilatkozatát?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint szükséges tisztázni, hogy a végrehajtás elrendelésére milyen okból került sor, azaz összefüggésben van-e valamely közbeszerzési kizáró okkal, és a vizsgálattól az ajánlattevő nyilatkozatára hivatkozással nem lehet eltekinteni.A Kbt. 56. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tartalmának meghatározása

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat azzal kapcsolatosan, miszerint előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy a közjegyző által hitelesített, a kizáró okok hatálya alatt nem állásra vonatkozó nyilatkozat kifejezetten tartalmazza az adott eljárás tárgyát, illetve hogy ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben fogadják el, ha keltezése későbbi, mint a részvételi/ajánlati felhívás feladásának dátuma?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő igénye, mely szerint a nyilatkozat keletkezésének időpontja a felhívás közzététele utáni időszakra vonatkozzon, helytálló. Az ajánlatkérőnek az ajánlattevő azon nyilatkozatára van szüksége, mely alapján megállapíthatja, hogy az adott eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Hiánypótlás keretében benyújtott konzorciumi megállapodás javíthatósága

Kérdés: Közös ajánlattevők nem csatolták az ajánlathoz a felhívásban előírt konzorciumi megállapodásukat. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében felhívta az ajánlattevőket ennek csatolására, amelynek eleget is tettek. A hiánypótlásban csatolt konzorciumi megállapodásban azonban tévesen jelölték meg a közbeszerzési eljárás megindításának dátumát.
Részlet a válaszából: […] Kérheti-e az ajánlatkérő újabb hiánypótlásban azt, hogy e tekintetben javított konzorciumi megállapodást nyújtson be az ajánlattevő?A Kbt. hiánypótlási szabályai szerint nem látjuk akadályát annak, hogy a hiánypótlásra benyújtott konzorciumi megállapodásban fellelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Szerződés teljesítésének idején hatályba lépő jogszabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőként 2014 őszén a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást indítottunk őrzés-védelmi feladatok ellátására (becsült érték: 24 000 000 Ft + áfa). 2014. 12. 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben a 360/2014. kormányrendelet, amely az ilyen jellegű feladatok ellátására 1929 Ft + áfa minimális rezsi­óradíjat állapít meg, de a jogszabály csak 2015. 03. 01-jén, a szerződés teljesítésének időszakában lép hatályba. A nyertessel kötött szerződés ennél alacsonyabb értéket tartalmaz. A kormányrendelet elő­írására tekintettel szükséges módosítani 2015. március 1-je után a szerződést? Vagy – tekintve, hogy az eljárás megindításakor a kormányrendelet még nem volt hatályban – a nyertesnek az ajánlatában szereplő áron kell teljesíteni a szerződés teljes időtartama alatt – 2015. 12. 31-ig?
Részlet a válaszából: […] Először is pontosítanánk a jogszabály hatálybalépé­sének napját: miután a kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, így a hatálybalépés pontos napja 2015. február 28.Tekintettel a hatálybalépés napjára, a kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Hirdetmény közzététele keretmegállapodásos eljárásban újraversenyeztetés hiányában

Kérdés: Szükséges-e hirdetményt közzétenni a keretmegállapodásos eljárásban, ha nem volt újraversenyeztetés?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a keretmegállapodásos eljárás második részére vonatkozik, melynek során az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás keretein belül versenyezteti újra partnereit közvetlen ajánlattételi felhívás megküldésével. Ebben az esetben a közvetlen meghívás jogalapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Referenciaként elfogadható szerződések

Kérdés: Referenciaként ismertetett szerződés teljesítésének csak a befejező időpontja esik a felhívásban szereplő időintervallumba, a teljesítés kezdő időpontja – három hónap eltéréssel – nem az ajánlattételi felhívás megküldését megelőző három évből származik. Az ajánlatkérő a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontjára hivatkozva dönthet úgy, hogy emiatt az ajánlattevő nem alkalmas a műszaki és szakmai alkalmasság követelményének való megfelelés igazolására?
Részlet a válaszából: […] A 310/2011. (XII. 23. ) Korm. rendelet hivatkozott 15. § (3) bekezdés a) pontja arról rendelkezik, hogy a referenciaelvárás meghatározása során az alkalmasság igazolható az eljárás megindításától – felhívás feladásától vagy megküldésétől – visszafelé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet a válaszából: […] A 288/2011. kormányrendelet értelmében a díj általában a becsült vagy szerződéses érték 1-2 százalékáig terjedhet. A mérték továbbá attól is függ, hogy mekkora a kérelmi elemek száma, azt hogyan állapítja meg a DB a benyújtott kérelem alapján. A kérelmi elemek számának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
1
12
13
14
22