Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] Az egyes részszempontok vonatkozásában különböző értékelésimódszerek is meghatározhatók. Erre vonatkozóan a ww.kozbeszerzes.hu internetesportálon található dokumentumtárban rendelkezésünkre álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli: Döntéstechnológiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a támogatást nyújtó szervezet egy adottminisztérium, úgy közvetlenül a minisztérium ellenőriz. Európai uniós támogatásesetében az érintett minisztérium(ok), valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséglátja el az ellenőrzési feladatokat – a támogatástól függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Eljárás az értékelési rendszer összeállításának nyilvánvaló hibája esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő, az összességében legkedvezőbb ajánlatok megítélésére szolgáló értékelési rendszer összeállításában olyan nyilvánvaló hibát vét, amelynek következtében az objektíve legkedvezőbb ajánlat kevesebb összpontszámot kap, mint a nála háromszor magasabb teljes vállalási díjat megadó ajánlattevő ajánlata, van-e lehetőség Kbt. szerinti jogorvoslatra, és amennyiben igen, milyen szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szempont megválasztása és az összességébenlegelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjának választása esetén az értékelésirendszer meghatározása az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik. Az értékelésirendszer összeállításakor a Kbt. 57. § (3) és (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 303. §-a értelmében a felek csakakkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei,illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha aszerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Békéltetési eljárás kezdeményezésének rendje

Kérdés: Békéltetési eljárást kezdeményeztünk az önkormányzatnál egy bútorbeszerzési ügyben, mert jogorvoslat nélkül szerettük volna a problémát megoldani. Azzal utasították vissza, hogy nem náluk kell eljárnunk, hanem a Közbeszerzések Tanácsánál. Ott viszont azt a választ kaptuk, hogy lejárt a határidő. Jogszerűen jártak el? Mit tehetünk az igazunk érdekében?
Részlet a válaszából: […] A békéltetési eljárás szabályai szerint a kérelmet valóbannem az ajánlatkérő önkormányzatnál, hanem a Közbeszerzések Tanácsánál kellbenyújtani. A határidő rövid, mindössze 5 napja van a békéltetéstkezdeményezőnek a kérelem benyújtására, amelyet a jogorvoslatra okot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a tájékoztató tartalmazza az ajánlattevő egyetnem értő véleményét, több lehetősége a Döntőbizottság előtti jogorvoslatieljárásra nincs. Amennyiben egyetértő véleményét tartalmazza, annak ellenére,hogy mindez nem felel meg a valóságnak, a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Jogorvoslati díj visszaigényelhetősége

Kérdés: Amennyiben a jogorvoslati eljárás megindításakor a Kbt. 324. §-ának (3) bekezdésében foglaltak ellenére a törvény harmadik része szerinti eljáráshoz kapcsolódóan nem 150 000 forint, hanem 900 000 forint lett leróva, a különbözet visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […]

Igen, ebben az esetben a különbözet visszaigényelhető.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Ajánlatkérő bizonyítási lehetősége a Kbt. alapelveinek betartása vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő hogyan tudja bizonyítani, hogy egy adott közbeszerzési eljárás megindítása előtt hónapokkal írt tanulmány során a tanulmányt író tudomására nem jutott olyan információ, amely a későbbi közbeszerzési eljárás során rontaná a többi ajánlattevő esélyegyenlőségét? (A szóban forgó tanulmányt író cég 10 százalék feletti alvállalkozóként van jelen az adott közbeszerzési eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának összeférhetetlenségre vonatkozórendelkezései értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérőnevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Közbeszerzési biztosok összeférhetetlensége a Ket.-ben

Kérdés: A közbeszerzési törvény meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyekben a közbeszerzési biztossal szemben egy adott eljárásban kizáró okok állnak fenn. Emellett a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is tartalmaz kizáró okokat. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2005. évi módosítását követően – 2005. évi LXXXIII.törvény – a 320. § (1) és (2) bekezdése a következő rendelkezésekettartalmazza.A közbeszerzési ügyben – a Ket. 42. §-ának (1) és (3)bekezdésében meghatározottakon túl – nem járhat el az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabály értelmében a kizárólagos jog nem más,mint jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy, vagy csakkorlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenységfolytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
1
18
19
20
22