4418 talált cikk az eljárás kifejezésre

Kérdés: Jogszerű az, hogy az ajánlatkérő az igénybe vett szakemberek vonatkozásában a szakemberek által saját kezűleg írt önéletrajzot kér?

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy mint ajánlatkérő csak egy rész vonatkozásában adjak lehetőséget részajánlattételre?

Kérdés: Ajánlatunkat egyedüli ajánlattevőként nyújtottuk be, de még az ajánlattételi határidő lejárta előtt úgy döntünk, hogy konzorciumban indulunk. Az ajánlat benyújtását követően van-e lehetőség közös ajánlattételre?

Kérdés: Mit tehetünk, ha a kiírásban megadtuk a szerződés tervezett időtartamát, de ezt az időtartamot a szerződéskötés időpontjában már a beszerzés megvalósíthatósága érdekében túl kellene lépnünk? Köthetünk a megadottnál hosszabb időtartamra szóló megállapodást?

Kérdés: Köthető-e négy évet meghaladó időtartamra keretmegállapodás? Ha igen, mi ennek a feltétele?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 3412. számú kérdéséhez kapcsolódóan kérem véleményüket. Ha a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat ajánlati ára nem éri el a 150 millió forintot, de van olyan érvényes ajánlat, amely ezt meghaladja, eredményes-e az eljárás? Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése alapján folytatott tárgyalásos eljárásban a végső tárgyalást követően benyújtott ajánlati árak döntik el azt, hogy a vizsgált kérdés alapján eredményes-e az eljárás?

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalékos szabályt alkalmaznánk olyan összetett építési beruházásunkra, amely a 600 millió forintos becsült értéken belül 145 millió forint értéket képvisel. Jól értelmezzük, hogy ez esetben alkalmazhatjuk a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást?

Kérdés: Ajánlatkérő több ingatlanára (de nem valamennyire) üzemeltetési szerződést kíván kötni közbeszerzési eljárás keretében. A szerződés tárgya: fűtési és légtechnikai rendszerek, elektromos hálózatok, felvonók, tetőszerkezet, külső és belső fa- és fémszerkezet karbantartása és üzemeltetése, valamint rovarirtás. Az eljárásban nem szereplő ingatlanokon minimális mértékben előfordulhat a fenti munkák közül egyik vagy másik. Jól gondolom-e, hogy ezeket nem kell hozzászámítanom a Kbt. szerint lefolytatott eljárás értékéhez? Ez a feltevésem a KH által kiadott útmutatón alapszik, amely szerint a szolgáltatások keretében azok a beszerzések tekinthetők tartalmilag egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak. A különböző ingatlanokra vonatkozó azonos szakterülethez tartozó szolgáltatásokat sem kell egybeszámítanom, miután ezek az ingatlanok olyan távol fekszenek egymástól, hogy egyébként sem kötnék egy szerződést ezekre a munkákra? Ha egy szerződésben szeretném megrendelni, akkor egybe kellene számolni?

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (6) bekezdése szerinti szerződéskötési moratórium megfogalmazása állandóan felvetődő vitákat eredményez, nem egyértelmű, hogy mikor jár le a 10 nap. Nem köthető meg "az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig". Ez azt jelenti, hogy a lejártáig nem, de a lejárat napján már igen, tehát a 10. vagy a 11. napon köthető meg a szerződés? Tételezzük fel, hogy 1-jén küldjük meg az írásbeli összegzést. Melyik napon köthetem meg a szerződést leghamarabb: 11-én vagy 12-én?

Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?