4418 talált cikk az eljárás kifejezésre

Kérdés: A 2005-ben kötött építési szerződés teljesítése 2007. évi befejezés. 2005-ben 1 szakasz számlaérvényesítés történt 25 százalékos mértékű áfa figyelembevételével, 2006-tól az érvényesített áfamérték 20 százalék. Kérdésünk: a szerződés teljesítésénél a bruttó vagy a kiírandó nettó értéket kell-e figyelembe venni? (Az építőipari anyagoknál eddigi kivitelezői tapasztalat, hogy a bruttó ár marad, a nettó változik.) Céltámogatásos munkánál a mérföldköveknél bruttó érték szerepel. Mi a helyes eljárási mód?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja-e a beszerzés mennyiségét az ajánlattételi felhívásban úgy, hogy a mennyiség mellett feltüntet ą20 százalékos értéket is, mert a piackutatások ellenére sem sikerült a beszerzendő áru pályázatban megajánlott árát felmérnie?

Kérdés: Élelmezési anyagok beszerzésére lefolytatott közbeszerzési eljárás egyik nyertesével a szerződést – annak lejárta előtt – közös megegyezéssel kívánjuk felmondani. Milyen formában, nyomtatványon kell a szerződés felmondásával (nem teljesítéssel) kapcsolatos tájékoztatást megküldeni a Közbeszerzési Tanácsnak?

Kérdés: Gyermekétkeztetéssel foglalkozó intézménynél a nyersanyag + áfa összegét a szülő fizeti, és nem közpénzből finanszírozott. A nyersanyagbeszerzésre kötelező-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása?

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét meghaladó beszerzési értékű építési beruházásra hirdetménnyel indult nyílt, egyszerű eljárással kiválasztott nyertes kivitelezővel megkötött építési szerződés "közös megegyezéssel" történő felbontása után lehetséges-e hirdetménnyel indítandó egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárás tartása?

Kérdés: A Kbt. 296. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében a 4. számú melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése kivételt képez. Beszerzésük során közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatni, vagy ha igen, akkor melyik eljárásrendben?

Kérdés: A módosított közbeszerzési törvény értelmében a 60-61. § szerinti kizáró okokkal kapcsolatban milyen igazolás fogadható el az egyes eljárási fajtáknál? Elég egyszerű nyilatkozat vagy közjegyző előtt tett nyilatkozat egyszerű másolatát kell-e benyújtani, vagy a módosítás előtti törvénynek megfelelő eredeti vagy hiteles másolattal is teljesíthető a kötelezettség?

Kérdés: Oktatással foglalkozó intézményünk több olyan nyersanyagot használ fel a szakoktatás során (anyagok minőségére tekintettel, vegyi folyamatok betartása miatt, valamint a vizsgák során felhasználásra kerülő nyersanyagok tulajdonságainak tantervben szükséges rögzítése miatt stb.), amelynél egy-egy kiválasztott márkatermékre kell specializálódnunk. A termékeket a gyártóktól előnyös áron és pontos szállításokkal megkapjuk, megkapnánk. Milyen közbeszerzési eljárás, forma alkalmazható az ilyen esetekben, különös tekintettel arra, hogy a beszerzések gyorsan, költségkímélően, más cégek időszakos zavarása, üzleti kapcsolatok megszakadása nélkül megvalósulhassak? (A beszerzések maximumértéke kb. 3-8 millió HUF, összérték kb. 40-60 HUF.)

Kérdés: 2005 novemberében beszerzett hatósági igazolásaink (APEH, VPOP, OMMF) tartalmazzák annak az eljárásnak a kiíróját és tárgyát, amelyre az igazolást beszereztük. Az igazolás 1 évig érvényes. Kérdésünk: beadhatjuk-e másik közbeszerzési eljárásban az igazolást (1 évig), függetlenül attól, hogy egy konkrét eljárás adatai vannak benne megnevezve, vagy nem? Ez felesleges költséget jelent ajánlattevőnek, pedig az igazolás szerint semmilyen tartozása nincs.

Kérdés: A módosított Kbt. 136/A §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a keretmegállapodásos eljárás akkor is eredménytelen, ha az érvényes ajánlatot benyújtók száma nem éri el a hármat. Azt jelenti-e mindez, hogy amennyiben például csupán kettő, minden szempontból érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő van, úgy velük – tőlük kívülálló okok miatt – mégsem köthető keretmegállapodás? Ha a válasz igen, úgy nem tartanak-e attól, hogy ennek elkerülése érdekében "látszatajánlatokkal" fogják az ajánlattevők az érvénytelenséget elkerülni?