Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...azért bontja részekre a szolgáltatás beszerzését, mert ezzel el akarja kerülni a közbeszerzést vagy a második rész szerinti uniós eljárásrendet. Abban az esetben tehát, ha az ajánlatkérő részekre bontottan szerez be egy szolgáltatást, de a részek értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Felhívás és dokumentáció a Kbt. 122/A. §-a szerinti feltételes eljárásban

Kérdés: Nettó 38 M Ft értékű, uniós támogatásból megvalósuló építési beruházással kapcsolatban szeretnék feltételes eljárást lebonyolítani. Az eljárást a 122/A. § alapján, három kkv meghívásával, hirdetmény és tárgyalás nélkül szeretném megvalósítani, melynek oka a 122/A. § által kínált 15 napos ajánlattételi határidő. Ekkor ugyanúgy kell összeállítanom a dokumentációt és a felhívást, mintha hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást folytatnék, csupán a 122/A. § alapján kimarad a tárgyalás, minden más a fenti eljárás szerint történik?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza a jelen §-ban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Eredménytelenné nyilvánítás ajánlati ár mértéke alapján

Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárást indítottunk ajánlatkérőként a Kbt. 122/A. §-ában előírtak szerint (a becsült érték 148 000 000 HUF). A nyertes kiválasztásánál az összességben legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontját alkalmaztuk: vállalási ár (súlyszám: 65); garancia időtartama (súlyszám: 35)/min. 36 hónap, a 120 hónapnál magasabb értékekre is a maximális pontszám kerül kiosztásra/adható pontszám részszempontonként: 1-100; bírálati módszer: lineáris arányosítás. A beérkezett ajánlatok közül kettő nettó 150 M Ft alatti árat tartalmaz, de az összességében legelőnyösebb ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás minimális mértékben meghaladja ezt az értékhatárt. A Kbt. rendelkezései alapján a szerződés jogszerűen az összességében legelőnyösebb ajánlatot adóval nem köthető meg, de megköthető-e a második helyezettel, vagy az egész eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani? Utóbbi esetben milyen indoklással?
Részlet a válaszából: […] ...első helyre rangsoroltak. A szerződést – a Kbt. 124. § (1) bekezdése alapján – kizárólag a nyertessel lehet megkötni.Ugyanakkor az eljárásrendi szabályok megsértése miatt az ajánlatkérő a kérdés szerinti esetben jogszerűen nem tudna a nyertessel szerződést kötni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...erre a saját eljárásrend keretében az ajánlatkérőnek lehetősége van. A saját eljárásrend esetében ugyanakkor az ajánlatkérő nem térhet el teljes mértékben az eljárási szabályoktól. Szabadsága van abban, hogy például egyszakaszos tárgyalásos eljárást folytasson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Dokumentációkészítési kötelezettség

Kérdés: Az ajánlatkérő minden esetben köteles dokumentációt készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...a lényeges szerződéses feltételeket közölni (a továbbiakban együtt: szerződéstervezet).Könnyítést a fenti szabályozás közösségi eljárásrendben hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos eljárás esetében ad, míg nemzeti rezsimben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Szerződéspontosítás lehetősége a Kbt. 122/A. §-a alapján indult eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irány­adó szabályait alkalmazza az e paragrafusban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Kizárólagos "kkv-részvétel" közösségi rezsimben

Kérdés: Uniós értékhatárnál kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy a beszerzésen csak kkv indulhat?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irány­adó szabályait alkalmazza a jelen paragrafusban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Fenntartott szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza a jelen paragrafusban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Egybeszámítási kötelezettség hasonlóság okán

Kérdés: Egybe kell-e számítani hasonlóság okán az alábbi eszközök beszerzését: terepjáró, számítógép, telefonközpont, vízhatlan ruha, építési eszközök (talicska, gumicsizma), generátor, mobil gát stb., tekintettel arra, hogy a beszerzési tárgyak különbözőek ugyan, de a beszerzés célja ugyanaz? (A beszerzési tárgyak egybeszámítva elérik a nemzeti értékhatárt.)
Részlet a válaszából: […] ...a hasonló áruk beszerzése esetén a beszerzések részekre bontva is megvalósíthatóak, de a becsült érték meghatározása, azaz az eljárásrend kiválasztása során az összes részértéket figyelembe kell venni.A felsorolt beszerzési tárgyak emiatt, megítélésünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása kiegészítő tájékoztatással

Kérdés: Mi lehet a jogkövetkezménye annak, ha nemzeti rezsimben kis önkormányzatként eddig is hosszabbítottunk ajánlattételi határidőt kiegészítő tájékoztatás alkalmazásával? Ezek szerint eddig ezt nem tehettük volna meg?
Részlet a válaszából: […] ...keretében az ajánlattételi határidő hosszabbítását –, így juthatott az ajánlatkérő arra a következtetésre, hogy erre nemzeti eljárásrendben nem volt lehetősége. Erre utal a törvénymódosítás indokolása is.A hivatkozott 45. § (4) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
1
15
16
17
34