Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A villamos energia vonatkozásában történő piacfelmérés ésközbeszerzési eljárás lefolytatása gyakorlatilag általános tanácsadóitevékenység, amelynek egyben része – feltételezzük – a hivatalos közbeszerzésitanácsadás is. Amennyiben erre van jogosultsága az adott cégnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Aránytalan szolgáltatás szerződéstervezetben

Kérdés: Hogyan orvosolható az a helyzet, ha a szerződéstervezetben az ajánlatkérő által megjelölt kötbérmérték túlzottan magas?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. nem határozza meg a kötbér megfelelő mértékét,azonban bírói úton sem kényszeríthető ki az aránytalanul magas kötbér.Amennyiben az ajánlattevő véleménye szerint a kötbér mértéke eltúlzott,lehetősége van bírói útra vinni a kötbér mértékének kérdését. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] A központosítottközbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- éshatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet lehetővé teszi mindkeretszerződés, mind keretmegállapodás kötését a Központi SzolgáltatásiFőigazgatóság számára az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint aközponti beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. Korm.rendelet az alanyi hatálya alá tartozó intézmények tekintetében határoz megszabályokat, az 1. számú mellékletében felsorolt ún. kiemelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Elektronikus árlejtés

Kérdés: Mit takar az elektronikus árlejtés fogalma? Azonos az elektronikus közbeszerzéssel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2006. július 1-jétől tartalmazza értelmező rendelkezéseiközött az ún. elektronikus árlejtés meghatározását. E szerint az elektronikusárlejtés a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amelyaz ajánlatoknak a törvény 81. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.
Kapcsolódó címke:

Értékelési szempontok takarítási szolgáltatásnál

Kérdés: Egy takarítási szolgáltatási pályázat kiírásánál az értékelési szempontok lehetnek-e a következők: 1. Szolgáltatás ára 2. Alkalmazott technológia 3. A szolgáltatás minőségét javító intézkedések, ajánlatok?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-a szabályozza a bírálati szempontokkérdéskörét. Az (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásbanköteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját, amely a (2) bekezdésszerint a következő lehet:– a legalacsonyabb összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyalási szabályok, ha az ajánlatok anyagi fedezet szempontjából nem megfelelőek

Kérdés: A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. gyakorlatilag leírja e sajátos tárgyalási lehetőségszabályait, amelyek a következők.Az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően tárgyalást kezdeményezhet akkor, ha– egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás alkalmazott rezsim értékhatárát meghaladó ajánlatok esetén

Kérdés: A nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályok szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, azonban az eljárásban beérkezett ajánlatokban megjelölt ajánlati árak mindegyike meghaladja a közösségi értékhatárt. Kihirdethető-e nyertesként az az ajánlattevő, akinek ajánlatában megjelölt ellenszolgáltatás mértéke meghaladja a közösségi értékhatárt, amennyiben egyébként az ajánlatkérő rendelkezésére áll az ajánlatban foglaltakhoz szükséges mértékű fedezet?
Részlet a válaszából: […] Nem lehet kihirdetni nyertesként azt az ajánlattevőt, aki aközösségi értékhatárt meghaladó ellenszolgáltatást ajánlott meg. Miután azajánlati árak mindegyike meghaladja a közösségi értékhatárt, az eljárásteredménytelennek kell nyilvánítani érvényes ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Szubjektív elemek érvényre juttatása a részszempontok között

Kérdés: Nyílt eljárás esetén, összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési módszerrel hogyan lehet szubjektív elemeket érvényre juttatni, például egy marketing tevékenység megrendelését célzó közbeszerzésben? Általánosságban hogyan lehetséges szubjektív (esztétikai) részszempontokat megfogalmazni, majd ezeket kiértékelni?
Részlet a válaszából: […] Az esztétikai részszempontok érvényre juttatásánál bevettgyakorlat, hogy a bírálóbizottság tagjai – szakvélemény alapján – pontozzák azajánlat egyes elemeit. Ebben az esetben azonban vigyázni kell, hogy abírálóbizottsági tagok keze is meg legyen kötve, tehát érvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
10
11
12
13