1066 cikk rendezése:
1. cikk / 1066 Szakember tapasztalata
Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?
2. cikk / 1066 Számítási hiba javításának elmulasztása
Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban csatoltunk árazott költségvetést is, amely szorzási hibát tartalmazott. Az ajánlatkérő e miatt a számítási hiba miatt kérte a felolvasólapunk javítását és a javított árazott költségvetés becsatolását. A javított árazott költségvetést becsatoltuk, de a felolvasólapot adminisztratív okokból elfelejtettük kijavítani. Az ajánlatkérő figyelembe veheti, hogy az ajánlatunkban végül is szerepel a javított árazott költségvetés a helyes ajánlati árral?
3. cikk / 1066 Építményi jog értelmezése
Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?
4. cikk / 1066 „De minimis” szerződésmódosítás
Kérdés: Egyik útfelújításra irányuló szerződésünkben szerződésmódosításra lenne szükség. Előre nem látható okból technológiaváltás miatt az árazott költségvetés egyes tételei helyett más költségvetési tételeket kellene szerepeltetni. Az elmaradó tételek a szerződéses érték kb. 3%-át képezik, a többlettételek a szerződéses érték kb. 8%-át. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítást lehet alkalmazni erre az esetre?
5. cikk / 1066 ÁSZF módosítása DBR esetében
Kérdés: A DBR felállítására irányuló részvételi felhívás közbeszerzési dokumentációjában el kellett fogadnia a jelentkezőknek az ÁSZF-et, mely a későbbi egyedi szerződések mellékletévé válik. Ezt szeretné módosítani az ajánlatkérő úgy, hogy véleményem szerint a részvételi szakaszban ezt nem is kérhette volna. Megteheti a módosítást most úgy, hogy olyan adattartalomhoz nyúl vissza, amit már nem módosíthat? A Közbeszerzési Hatóság DBR-útmutatója ezt a kérdés nem tárgyalja részletesen.
6. cikk / 1066 Alvállalkozói státusz időbelisége
Kérdés: Építési beruházáson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő műszaki vezetőt kér megjelölni alkalmassági követelményként. Az egyik munkavállalónk megfelel a követelményeknek, őt jelölnénk, azonban felmondási idejét tölti, és valószínűleg a szerződést már egyéni vállalkozóként fogja teljesíteni. A munkavállalónkat meg kell jelölni alvállalkozóként?
7. cikk / 1066 Árindokolás jogszerűtlensége
Kérdés: Egy önkormányzati ajánlatkérőnél építési beruházásra tettünk ajánlatot. Az önkormányzat aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kért tőlünk. Az árindokolásban az ajánlatkérő olyan költségelemre kérdez rá, amely nem is szerepel az árazott költségvetésben. Mit lehet tenni ebben az esetben, megfelelő, ha azt írjuk, hogy az adott költségelem nem releváns?
8. cikk / 1066 Szerződés aláírása
Kérdés: A Kbt. 131. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség 131. § (5) bekezdése szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Jól értelmezzük-e, hogy szolgáltatásmegrendelés esetében, amennyiben az ajánlatkérő ezen időszakon túl írja alá a szerződést, és továbbítja azt a nyertes ajánlattevőnek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő kifutott a 30 napos határidőből, utóbbit nem köteles már aláírni? Nem volt sem előzetes vitarendezés, sem jogorvoslat, sem írásbeli vagy szóbeli tájékoztatás arról, hogy mikor tervezik az aláírást.
9. cikk / 1066 Bérlet és lízing
Kérdés: Felmerült bennünk, hogy fénymásológép-vásárlás helyett csak bérelnénk, de felvetődött a lízing lehetősége is. Közbeszerzési szempontból van különbség a fénymásológép-vásárlás, a -lízing és a -bérlet között?
10. cikk / 1066 Verseny generálása
Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást készítünk elő árubeszerzés tárgyában. Ennek során találkoztunk olyan megközelítéssel, hogy a közbeszerzési műszaki leírás elkészítése során oly módon kell az ajánlatkérőnek eljárnia, hogy a lehető legszélesebb versenyt tegye lehetővé a potenciális piaci szereplők számára. A mi álláspontunk szerint a közbeszerzési műszaki leírás az ajánlatkérő beszerzési igényének műszaki meghatározására hivatott, amelynek során természetesen a közbeszerzési alapelvekre (esélyegyenlőség, egyenlő elbírálás) is tekintettel kell lenni, de semmiképpen nem csak az a cél, hogy versenyt generáljunk, mert az nem az ajánlatkérő feladata. Mi az Önök véleménye?
