A Kbt. 65. § (10) bekezdésének előírása

Kérdés: Ajánlatkérőként speciális gépbeszerzésre tervezünk uniós, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Országos szervezetként öt telephelyünk van az ország különböző részein. Számunkra nagyon fontos, hogy valamennyi telephelyünkön a szerződő partnerünk szakemberei végezzék el a megvásárolt gépsor telepítését és üzembe helyezését. Nem minősül versenykorlátozónak, ha ezt előírjuk a dokumentációban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. is elismeri, hogy a közbeszerzésben elnyert szerződés szerződésszerű és jó minőségben történő teljesítése az ajánlatkérőként szerződő fél alapvető érdeke. Erre tekintettel kifejezetten megengedi, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatosan az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Munkavállaló szakember és az EKR

Kérdés: Egy építési beruházási tenderen a szakember-alkalmassági követelményre a saját munkavállalónkat szeretnénk megjelölni. Az alkalmassági követelmény miatt a munkavállalónkat természetes személyként rögzíteni kell az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. § (1) bekezdése alapján közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást az EKR igénybevételével kell lebonyolítani, kivéve, ha a Kbt. vagy egy végrehajtási rendelet másként nem rendelkezik.A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Számlázás közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Egy közös ajánlattevő megnyerte egy kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásunkat. Az együttműködési megállapodás szerint a konzorciumvezető nyújtja be a számlát, és a konzorciumi tagok később számolnak el egymással. Az egyik konzorciumi tag alvállalkozót jelentett be a kivitelezés során. Ebben az esetben hogyan kell betartani az alvállalkozói kifizetési szabályokat? Az alvállalkozót bejelentő konzorciumi tag leszámlázza az általa bejelentett alvállalkozó díját?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. § rendelkezései alapján több gazdasági szereplő dönthet arról, hogy közösen nyújtanak be ajánlatot. Közös ajánlattétel esetében a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy képviselőt kijelölni (gyakorlati elnevezése: konzorciumvezető), aki/amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Ajánlati kötöttség fenntartásának szükségessége

Kérdés: Amennyiben már eltelt a 90 nap, és az ajánlati biztosíték visszajár, szükséges-e fenntartani az ajánlati kötöttséget, vagy az ettől a pillanattól már automatikus?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség meghosszabbítását az ajánlatkérőnek kezdeményeznie kell, az nem hosszabbodhat meg automatikusan az értékelés időszaka alatt. Egyedül az összegezés közzétételét követően történik automatikusan meg, hogy az ajánlati kötöttség létrejön a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Referenciaigazolás kibocsátása

Kérdés: Az egyik alvállalkozónk kéri azt a referenciaigazolást, melyet egy olyan tevékenység során végzett, ahol ajánlattevőként elfelejtettük lejelenteni őt mint alvállalkozót. Megtagadható-e az igazolás kibocsátása?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben az ajánlattevő gondatlanságából kifolyólag nem történt meg az alvállalkozó lejelentése, de ez nem lehet jogalapja annak, hogy a referenciaigazolást ne bocsássa ki az ajánlattevő saját alvállalkozójának. Feltételezzük, hogy nem építési beruházásról volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Közbeszerzési szerződés tartalma

Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?
Részlet a válaszából: […] Az Európai Bíróság 2025. június 5-én hozott, rendkívül friss ítéletét megalapozó (C-82/24. sz. Veolia ügy) kérelmet egy vállalkozói konzorcium nyújtotta be a Czajka szennyvíztisztító telep (Lengyelország) korszerűsítésére és bővítésére vonatkozó építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Szerződéskötési határidő elmulasztása

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárásban nyertesként kerültünk kihirdetésre. A szerződéskötéshez benyújtottuk az ajánlatkérő által kért dokumentumokat, de a nyári szabadságok miatt a szerződéskötés megcsúszott. Az a kérdésünk, hogy az aláírás késedelme alapul szolgálhat a szerződésben vállalt első részteljesítési határidő módosítására?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán utalunk a Kbt. 131. §-ában foglaltakra, amely rendelkezések szerint a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított 30 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Szakember tapasztalata

Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. külön kiemeli az alkalmassági követelmények meghatározása során az esélyegyenlőség követelményét. Ez egyben azt is feltételezi, hogy minden ajánlattevőnek azonos feltételekkel kell megfelelnie a feltételeknek, azaz nincs arra lehetőség, hogy az ajánlati kötöttség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Számítási hiba javításának elmulasztása

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban csatoltunk árazott költségvetést is, amely szorzási hibát tartalmazott. Az ajánlatkérő e miatt a számítási hiba miatt kérte a felolvasólapunk javítását és a javított árazott költségvetés becsatolását. A javított árazott költségvetést becsatoltuk, de a felolvasólapot adminisztratív okokból elfelejtettük kijavítani. Az ajánlatkérő figyelembe veheti, hogy az ajánlatunkban végül is szerepel a javított árazott költségvetés a helyes ajánlati árral?
Részlet a válaszából: […] A számításihiba-javítás egy speciális eljárási cselekmény [Kbt. 71. § (11) bekezdés]. A jogszabályi rendelkezés alapján az ajánlatkérő végzi el a számításokat az ajánlatban szereplő tételes alapadatok figyelembevételével, és az ajánlatkérő állapítja meg a helyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Építményi jog értelmezése

Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?
Részlet a válaszából: […] Az építményi jog 2023. június 24-től része újra a magyar szabályozásnak, mely korlátolt dologi jognak minősül az alábbiak szerint:„5:159/A. § Az építményi jog fogalma(1) Az építményi jogánál fogva a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
1
2
3
108