Ajánlat érvénytelenségének megállapíthatósága a Kbt. módosítása után

Kérdés: Egy eljárásban "B" ajánlattevőnek a benyújtott ajánlata mind tartalmi, mind formai szempontból megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági követelményeket pedig akként igazolja a Kbt. 66. §-ának (2) és a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával, hogy azt nyilatkozza: "bár én magam alkalmatlan vagyok, azonban X Kft. erőforrásaira támaszkodom". Ebben az ajánlatban X Kft. nyilatkozik: kötelezettséget vállalok a szerződés teljesítéséért, és az erőforrásokat rendelkezésre bocsátom, kezességet is vállalok. Egyúttal a Kbt. 63. § (6) bekezdésének megfelelően X Kft. nyilatkozik a közjegyző előtt, hogy nem állnak fenn vele szemben a kizáró okok. Ugyanebben a közbeszerzési eljárásban X Kft. ajánlattevőként is megjelent – hiszen a Kbt. alapján ez megengedett a számára –, és az ajánlatkérő megállapítja, hogy mind pénzügyi-gazdasági szempontból, mind pedig műszaki-szakmai szempontból alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján az X Kft. által benyújtott ajánlatról megállapítja, hogy érvénytelen. Ennek ellenére a jelenlegi Kbt.-szabályozás alapján, amennyiben a B ajánlattevő ajánlata a legkedvezőbb ajánlat a bírálati szempontok szerint, úgy az ajánlatkérő köteles ezt az ajánlatot nyertesnek kihirdetni. Látnak-e Önök törvényes lehetőséget arra a jelenleg hatályos Kbt. alapján, hogy a "B" ajánlatról az ajánlatkérő megállapíthassa azt, hogy érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Attól, hogy X Kft. alkalmatlan, még "B" ajánlattevővelegyüttesen lehetnek alkalmasak. Ez természetesen "B" ajánlattevő képességeitőlfügg. De vegyük azt a helyzetet, amikor kiderül, hogy X Kft. hamis adatotközölt, hiszen nem is rendelkezik azokkal a gépekkel és szakemberekkel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Előzetes összesített tájékoztató készítése és közzététele a törvénymódosítás után

Kérdés: A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, a közbeszerzési eljárásairól. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót köteles közzétenni és legkésőbb a 42. § (1)–(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig megküldeni. Kérdésem: hogyan értelmezendő a "készíthet", illetve a "köteles" megfogalmazás a törvény ezen pontjaiban? [Észrevételem: a Kbt. 42. §-ának (1)–(2) bekezdése nem tartalmaz határidőket.]
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 42. §-ának (1)–(3) bekezdései az előzetes összesítetttájékoztató készítésének lehetőségeivel kapcsolatosak. E szerint az ajánlatkérő– a költségvetési év kezdetét követően – előzetes összesített tájékoztatótkészíthet az adott évre, illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése

Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
Részlet a válaszából: […] A Mód Kbt. értelmében a pénzügyi, gazdasági és a műszaki,szakmai alkalmasságot úgy is lehet igazolni – mint arra korábban, egy másikkérdés megválaszolásakor már utaltunk –, az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Értékhatár túllépése kiegészítő beruházással

Kérdés: Kiegészítő építési beruházás esetén mi a teendő, ha a kiegészítő építési beruházás összegével elérjük, illetve meghaladjuk a közösségi értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében azajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat építésiberuházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében akkor, ha a korábbanmegkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Ajánlati árba jogszerűen beépíthető szolgáltatások építési beruházásoknál

Kérdés: Törvényes-e az, hogy építési beruházásoknál az ajánlatkérő saját magának vagy a mérnöknek nyújtandó "szolgáltatásként" kéri az ajánlati árba beépíteni például a teljesen berendezett iroda, a számítógépek, monitorok, faxok, mobiltelefonok, valamint terepjáró autók költségeit, amelyek egyébként nem tárgyai az építési beruházásnak?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az építési beruházás kategóriábatartozó tevékenységek között például az irodaberendezés nem szerepel, aztárubeszerzésnek kell minősíteni. A közbeszerzési törvény 28. §-ának (1)bekezdése értelmében, ha a szerződés több – egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] 2006. január 15-étől nemcsak új értelmező rendelkezésekettalálunk a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Irányadó megállapítás kirívóan alacsony árra

Kérdés: Van-e a kirívóan alacsony árra vonatkozóan valamilyen megállapítás?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdés a kirívóan alacsony ár mértékérevonatkozik, akkor azt kell mondanunk, hogy erre vonatkozóan nincs konkrétmegállapítás. Azaz a közbeszerzési törvény nem rendelkezik arról, hogy milyenösszegű árat kell kirívóan alacsonynak tekinteni. Arról viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Felújítási munkák dokumentálásának szabályai a közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan kell dokumentálni a közbeszerzési eljárásban a felújítási munkákat?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdés a dokumentáció készítésére vagy azeljárás általános dokumentálására vonatkozik, azt mondhatjuk, hogy nincs aközbeszerzési törvényben a felújításra vonatkozó speciális szabályozás. A kérdésott lehet érdekes, hogy a felújítási munka építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Új értékhatárok értelmezése

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a 2006. évreirányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatójára utal, amely aKözbeszerzési Értesítő 2006. évi 1. számában, 2006. január 2-án jelent meg, ésa hivatalos honlapon is megtekinthető. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Több elemből álló felújítás minősítése

Kérdés: Közel 20 db irodahelyiség felújítását tervezzük elvégeztetni, egyszerű közbeszerzés keretében. Egy irodában a következő szakmunkák elvégzését tervezzük: – falak tapétázása, – tapéta festése, – ablakpárkány, radiátorok és fűtéscsövek mázolása, – parkettázás, – parketta csiszolása és lakkozása, – fénycsőarmatúrák cseréje. A leírtak szerint minek minősül a konkrét felújítás, építési beruházásnak, szolgáltatásnak, árubeszerzésnek, az előző három beszerzési tárgy kombinációjának?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 24. §-a értelmében az árubeszerzés olyan visszterhesszerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dologtulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak -vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.
1
91
92
93
108