Egybeszámítás a Kbt. keretein kívül

Kérdés: Alapvető probléma számunkra, hogy mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni (a törvényben meghatározott hármas szabályon kívül, illetve részletezve azt)?
Részlet a válaszából: […] A kérdező feltehetően a közbeszerzési törvény 40. § (2)bekezdésének nehezen értelmezhető szabályára gondol, amelyre vonatkozóanvárhatóan a törvénymódosítás sem ad megfelelően választ. A felhívott 40. § (1)–(4) bekezdései a következőrendelkezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

A Kbt. alapelveibe ütköző kiírás

Kérdés: Nemzeti értékhatárt el nem érő pályázat esetén lehetséges-e az, hogy a kiíró csak három jelentkezőt kér fel ajánlatadásra? Kérdésem, hogy az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságát sérti-e az, ha egy negyedik cég tudomást szerez a kiírásról, de nem engedik ajánlatot tenni, mondván, hogy a kötelező három pályázó már megvan? [Mondanom sem kell, hogy a kiválasztott három jelölt alkalmasságát senki sem vizsgálja, így lehetséges 70 M Ft-ig bármit kiírni (építési beruházás), és odaadni a kiválasztott cégnek egy kis ügyeskedéssel.]
Részlet a válaszából: […] A nemzeti értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzésekre aKbt. Negyedik része vonatkozik, azaz egyszerű eljárást kell a beszerzésrelefolytatni. Ha a beszerzés értéke nem éri el a nemzeti értékhatár felét, akkoraz egyszerű eljárást le lehet folytatni három ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Építésbe értendő, ún. eszköztípusú dolgok

Kérdés: Építési beruházásoknál hogyan lehet megállapítani, hogy mely eszköz típusú dolgok érthetőek bele az építésbe?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 39. §-ának (3) és (4) bekezdéseszerint minden olyan eszköznek (árubeszerzés) az értékét, amely az építésiberuházás megvalósításához szükséges, be kell számítani az építési beruházásbecsült értékébe, ugyanakkor azon eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Jogorvoslati lehetőség a kivitelezett műszaki tartalom jelentős eltérése esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén a kivitelezett műszaki tartalom a dokumentációtól, illetőleg a nyertes ajánlattevő ajánlatától – jól látható módon – jelentős mértékben eltért. 1. Egyéb érdekeltként jogorvoslati kérelmet csak a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően (30 napon belül) lehet benyújtani, vagy már az építési beruházás megvalósulása során is? 2. Mi a jogsértés jogvesztő határideje: – az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti (a pályáztatás tartalmától eltérő) vállalkozási szerződés megkötésének ideje, vagy – a teljesítésről szóló hirdetmény megjelenésének időpontja, vagy – egyéb – közbenső – határidő? 3. A KDB vagy a bíróság hatáskörébe tartozik-e az elbírálás?
Részlet a válaszából: […] Érdekes a kérdés, ugyanis a szerződésekkel kapcsolatosjogvita tekintetében a Kbt. úgy rendelkezik, hogy a megkötött szerződésselkapcsolatos perek, valamint a polgári jogi igény elbírálása bíróság, míg aszerződésnek a Kbt. 303. §-ába ütköző módosítása, vagy a 304....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Változás az egybeszámítás miatti, "magasabb rezsimbe tartozás" szabályozásában

Kérdés: Egybeszámítási okok miatt néha nyilvánvalóan csak hazai, sőt még amúgy igazából a hazai értékhatárt sem elérő feladatok elvégzésére van szükség, viszont egybeszámítási okok miatt ki kell menni vele az európai piacra. Várható-e valami egyszerűsítés? Tehát egy építési munka előkészítését jelentő másik építési munka, sőt esetünkben olyan is előfordul, hogy az azt megelőző előkészítő építési munka. Sőt, egybeszámítás miatt felmerülhet az, hogy az építéshez kapcsolódó szolgáltatás miatt ki kell menni a közösségi rezsim alá. Így marad ez a jövőben is?
Részlet a válaszából: […] A hatályos közbeszerzési törvény becsült értékre vonatkozószabályai a törvény módosítására vonatkozó, Igazságügyi Minisztérium általelőkészített javaslat alapján – úgy tűnik – nem módosulnak a jövőre nézve. Azegybeszámítás szigorú szabályainak változására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okokkal kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 60-62.§-ai tartalmazzák a következők szerint.Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki– végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indítottcsődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Értékhatárok emelkedése

Kérdés: Ugye nem emelik meg az egyszerű közbeszerzés értékhatárait, mert akkor közbeszerzés nélkül "suba alatt elmennek" azok a munkák is, amelyeket a kis- és középvállalkozások idáig legalább "egyenesben" meg tudtak nyerni? (Javasoljuk kiterjeszteni az értékhatár felét el nem érő esetekre is a kötelező, Közbeszerzési Értesítőben való meghirdetést, ezzel is tovább erősíteni a nyilvánosságot és az igazi piaci viszonyok kialakulásának lehetőségét.)
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás értékhatárainak megemelése szerepel amódosítási javaslatok között. A törvénymódosítási javaslat árubeszerzés ésszolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintra, építési beruházás esetén 15millió forintra emelné az értékhatárokat. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Előzetes összesített tájékoztató határidőn túli megjelentetése

Kérdés: Ha nem jelent meg előzetes összesített tájékoztató, és nem állnak fenn a rendkívüli sürgősség indokai, mi a teendő? Megjelentet-e előzetes tájékoztatót októberben is az Értesítő?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlat – a Kbt. vonatkozó előírásával ellentétben – aztmutatja, hogy nincs akadálya az előzetes összesített tájékoztató április 15-étkövető megjelentetésének. A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése értelmében a költségvetésiév kezdetét követően haladéktalanul,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Ár-, illetve díjcsökkentés következtében irreálisan alacsony ár miatti kizárás jogszerűsége

Kérdés: Könyvvizsgálói szolgáltatás közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzésekor az egyik könyvvizsgáló 1,6 millió forintos ajánlatot tett. Ezzel ő volt a harmadik legalkalmasabb pályázó. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt. A legjobb ajánlat 780 ezer forint volt. A tárgyalás során az 1,6 millió forintot ajánló 600 ezer forintos ajánlatot tett. Írásban kértük az irreálisan alacsony ár magyarázatát – amelyben egyébként számszaki hibát vétett, ezért kizártuk. Megtámadhatná az eljárást? Nem volt módunk egy ilyen árcsökkenés esetén irreálisan alacsonynak minősíteni az árat? A szolgáltatás díja ilyen drasztikus mértékű csökkentésének indoka egyébként az volt, hogy vonzódik a művészetekhez, ezért mindenáron közalapítványunkat akarja ellenőrizni. Ez objektív?
Részlet a válaszából: […] Az irreálisan alacsony ár megállapításakor a Kbt. 86. §-ának(1) és (2) bekezdése szerinti szabályozást kell figyelembe venni, amelynekértelmében – ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Pótmunka elszámolásának lehetősége hiányos tervdokumentáció esetén

Kérdés: Ha az ajánlatadás időszakában nem áll rendelkezésre megfelelő szintű tervdokumentáció, de az ajánlatkérő ragaszkodik a komplett teljes ár megadásához, teljességi nyilatkozat aláírásához, jogában áll-e az ajánlatkérőnek benyújtani igényét pótmunka-elszámolásra, ha csak később, a kivitelezés idején bocsát az ajánlatkérő rendelkezésre megfelelő szintű kiviteli tervdokumentációt, és abban olyan munkák is szerepelnek, amelyek az ajánlati tervben nem voltak megállapíthatóak?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy ebben az esetben ennek – azaz azajánlati tervben nem szereplő munkáknak – nem volt tudatában az ajánlattevő,benyújthatja igényét a pótmunka elszámolására, amennyiben bizonyítani tudjaannak létjogosultságát. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
1
92
93
94
108