Centralizált árubeszerzés megvalósítási módja

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérőnek 51 százalékban külföldi tulajdonosa van. A tulajdonos centralizálni szándékozik egy beszerzést (árubeszerzés). Még nem eldöntött, hogy milyen formában: önálló társaság, holding stb. A közszolgáltató ajánlatkérőnek 50 millió forint feletti árubeszerzés esetén a Kbt.-t alkalmaznia kell (nemzeti rezsim). Kérdéseink: 1. A tulajdonos szándéka milyen viszonyban áll a Kbt.-vel? Megvalósíthatja-e a Kbt. megsértése nélkül a kérdés szerinti szándékát?
Részlet a válaszából: […] 2. A törvénymódosítás hoz-e ebben a témában változást? Tekintettel arra, hogy a Kbt. egybeszámítási szabályai azajánlatkérő szervezeti megoldásaitól függetlenek, ezért a beszerzésátalakítása, az eddigi törvényes gyakorlatot alapul véve, nem változtathatjameg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Pályáztatási kötelezettség fennállása

Kérdés: Karbantartási anyagok tárgyában sikertelen egyszerű, közzététel nélküli eljárást folytattunk le két alkalommal. Anyagcsoportokra kértünk részajánlatokat a közelben lévő valamennyi nagy barkácsáruháztól és kiskereskedőktől egyaránt. Atervezett beszerzési költség éves szinten 4-5 millió forint, az összes karbantartási anyagra. Az első sikertelen pályázat után megkérdeztük az érintetteket, hogy miért nem pályáztak? Kiderült, hogy nem forgalmazzák teljeskörűen az egy-egy anyagcsoportba tartozó termékeket, s tekintettel az általunk felhasznált "csekély" mennyiségre, nem is kívánnak vele foglalkozni. Továbbá a pályázat elkészítésével járó többletmunka s siker esetén a forgalomnövekedés nem áll arányban egymással. Feltételezem, azt javasolják, hirdessük meg a Közbeszerzési Értesítőben beszerzési igényünket. Ezt meg is tesszük, ám mivel a teljesítésben csak olyan pályázók vehetnek részt, akik kb. 10 km-en belül elérhetők – hiszen a karbantartásianyag-igény többsége sürgős beszerzéseket tesz szükségessé, s nem tudjuk vállalni a nagy távolsággal járó többletköltségeket, sem időben, sem szállítási kapacitásban – mi a helyzet, ha nem tudunk többszöri pályázatkiírás esetén sem sikeres eljárást lebonyolítani, meddig kell pályázni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az összes karbantartási anyagra változatlanul egyszerződést akarnak kötni, és ennek becsült (tervezett) értéke éves szinten 4-5millió forint, akkor a közbeszerzési kötelezettség fennáll mindaddig, amígeredményes nem lesz az eljárásuk, és szerződést nem tudnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Kbt.-ben nem szereplő igazolások, feltételek előírhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérők kérhetnek-e olyan igazolást vagy előírhatnak-e olyan feltételt, amely a közbeszerzési törvényben nem szerepel? Például építési beruházásnál minőségbiztosítási tanúsítványt, ajánlati szakaszban építés-szerelési biztosítást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági,valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását.Az alkalmasság feltételeit és igazolását – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Eltérés az eredeti szerződéstől szükségletek szerint

Kérdés: Intézetünk az év elején sikeres nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le – uniós értékhatár alapján – élelmiszer-beszerzés tárgyában, 3 évre, az eljárás során felmerülő jelentős költségek és többletfeladat miatt. Az ezt követő hónapokban személyi változás következtében – élelmezési vezető személye változott, új dietetikus lépett be – olyan nyersanyag-beszerzési igények keletkeztek, amelyeket a korábbi években nem vásároltunk. Kérdésünk: mi a teendő, milyen eljárástípust kell lefolytatnunk, figyelembe véve a jelentős költségeket és munkát, amely egy-egy nyílt eljárás kapcsán felmerül? A felmerült igények mai áron számított értéke 3 évre 2-3 millió forint között van. A közbeszerzési törvény az építési beruházásokhoz hasonlóan miért nem engedélyez működési anyagok esetében is, hosszú távon a változó szükségleteknek megfelelően bizonyos határon belül eltérést az eredeti szerződéshez viszonyítva?
Részlet a válaszából: […] Sajnos, számos releváns információ hiányzik a kérdésből,ezért különböző variációkban próbálok meg választ adni.Amennyiben arról van szó, hogy a beszerzendőélelmiszer-alapanyagok köre változott, vagyis a szerződésben rögzítettekbizonyos köre helyett más nyersanyagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Eljárás műszaki leírás elkészíthetőségének hiányában

Kérdés: Mi a teendő, ha a kiírt szolgáltatásra nincs és nem készíthető egzakt műszaki leírás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezései között, 4.§-ának 15. pontjában határozza meg a közbeszerzési műszaki leírás fogalmát,amely nem más, mint azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyeketkülönösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Irreálisan alacsony ár alkalmazásának alátámaszthatósága

Kérdés: Árubeszerzés esetén az ajánlattevő irreálisan alacsony árat határoz meg a termékre, s arra hivatkozik, hogy az a termék nála évek óta elfekvő készlet, s szeretne megszabadulni tőle, ezért ad irreálisan alacsony árat. Ez az indoklás elfogadható-e?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 86. §-ának (2) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján kötelesmeggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről. Az ajánlatkérő figyelembeveheti az olyan objektív alapú indokolást, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 85. §-a lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejűértesítése mellett felvilágosítást kérhessen az ajánlattevőtől a kizáróokokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Önkormányzati tulajdonú közszolgáltató beszerzései

Kérdés: A Kbt. 294. §-a alapján az olyan "közszolgáltató", amely 100 százalékban önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság, ajánlatkérőnek minősül az egyszerű közbeszerzés körében. Jól értelmezzük-e, hogy ez a közszolgáltató a következő értékhatárokon belül egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett: árubeszerzésnél 2-50 millió forint, építési beruházásnál 10-100 millió forint és szolgáltatásnál 2-50 millió forint?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatóknak – releváns tevékenységei tekintetében -nem kell egyszerű eljárást lefolytatniuk. Aszóban forgó korlátolt felelősségűtársaság azonban vélhetően klasszikus ajánlatkérőnek is minősül (mivel 100százalékos tulajdonú önkormányzati kft.), azaz releváns...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Várható változások építési beruházásoknál

Kérdés: Várható-e változás abban a tekintetben, hogy építési munkáknál minden esetben, akármennyire pontos műszaki tervek alapján írjuk elő a munkát, mindig vannak előre nem látható elvégzendő feladatok, amelyek bármiféle tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatását is nehézzé teszik, ugyanis azonnali intézkedéseket igényelnek? Várható-e a tekintetben valami változás, hogy a keretösszeg 2-3-4-5 százaléka erejéig be lehet építeni a szerződésbe valami előre nem látott részletet? Jogászaink pillanatnyi álláspontja az, hogy ez a feladatok között nem szereplő munkákra vonatkozik, ergo ezek nem szerepelhetnek. Kérdésünk azzal kapcsolatban, hogy az építési koncessziónál létezik, és amennyiben szükségessé válik valami kiegészítő építési munka, a nem építési koncesszióknál várható-e effajta változás?
Részlet a válaszából: […] A várható változások – tudomásunk szerint – nem érintik ezta szabályozási részterületet, ugyanakkor a Kbt. 125. §-ának (3) bekezdésekönnyített lehetőséget fogalmaz meg, amelynek értelmében az ajánlatkérőhirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Szerződéskötés eltérő teljesítési határidővel

Kérdés: Építési beruházásra indított nyílt közbeszerzési eljárás eredményhirdetését az eredetileg megadott időponthoz képest 30 nappal elhalasztotta az ajánlatkérő. Így a befejezési határidő december 15-ére módosult. Mivel útépítésről van szó, az időjárás miatt a munka nem fejezhető be. Kérdésünk: Megköthetjük-e a szerződést 2006. május 31-ei teljesítési határidővel, vagy csak december 15-ével, és kell-e a szerződést módosítani?
Részlet a válaszából: […] A szerződést az eredeti feltételek szerint kell megkötni, sutólag lehetőség van a határidő módosítására. Az eredeti feltételektől valóeltérés már a szerződéskötésnél nem jogszerű megoldás. (A Kbt. – eltérést nem engedő – 303. §-a szerint a felekcsak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
1
93
94
95
108