Melegvíz-ellátás mint közbeszerzési tárgy

Kérdés: Az új Kbt. szerint minek minősül egy lakóház használati melegvíz-ellátása oly módon, hogy egy közös kazánról leválasztjuk az egyéni fűtésrendszert úgy, hogy saját pincegázkazánt létesítünk és kéményt építünk, de a meglévő csőhálózatot csak részben újítjuk fel? Ez építőipari szolgáltatás vagy beruházás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai alapján azépítési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következővalamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:– a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységekegyikéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Különös közbeszerzési előírások alkalmazási köre

Kérdés: Ha közszolgáltató – például közhasznú társaság – többféle tevékenységet is végez, a különös közbeszerzési előírásokat csak a közszolgáltatással kapcsolatos építési beruházásoknál alkalmazhatja-e, vagy a teljes tevékenységére is? (Például ivóvíz-közszolgáltató, de utak fenntartását, intézmények fenntartási munkáit is ellátja.)
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy az adott közszolgáltató nemközszolgáltatási tevékenysége tekintetében egyáltalán a törvény hatálya alátartozik-e, avagy sem. Ha nem, akkor egyszerű a helyzet, mert lehetősége vanarra, hogy alkalmazhassa a törvény szabályait önkéntesen, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Eljárás a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés lehetetlenülése esetén

Kérdés: A korábbi Kbt. szerinti az építési beruházás, a szerződés teljesítésének ideje alatt elrendelték a fővállalkozó felszámolását. A felek ennek következtében megállapítják a vállalkozási szerződés lehetetlenülését, a vállalkozó nem tud teljesíteni tovább. A beruházás készültségi foka 80 százalékos mértékű. Ebben az esetben új közbeszerzési eljárás lefolytatására van szükség (nyílt vagy esetleg tárgyalásos), avagy esetleg az állagvédelem stb. indokolhat-e közbeszerzési eljáráson kívüli szerződéskiadást?
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzésen kívüli szerződéskötésre nincs lehetőség,esetünkben az alkalmazandó eljárástípus a kérdéses. Véleményünk szerintfelhívható a Kbt. 125. § (2) bekezdésének c) pontja, amely szerint hirdetménynélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására van lehetőség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Pályázaton nyert összeg "összeszámítása"

Kérdés: Pályázaton nyert összeget össze kell-e számítania a "22-es csapdájában" lévő intézménynek az egyéb építési beruházásai értékével?
Részlet a válaszából: […] A kérdés igen szemléletes, amennyiben a csapda a klasszikusajánlatkérői körbe tartozást jelöli. Igen, egybe kell számítani, amennyiben azmegfelel a Kbt. becsült értékre vonatkozó szabályainak. Ebben a tekintetben nemszámít, hogy milyen okból kerül az adott beszerzés a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Egybeszámítás szakaszos teljesítés esetén

Kérdés: Gázszállító vezeték szakaszainak kiváltása a gázszolgáltatás leállásával jár. Lehet-e az építési beruházást úgy tervezni, hogy adott évben csak a tervezés és a rákötés nélküli kivitelezés készüljön el? A következő költségvetési évben a csőszakaszok rákötése történne. Ennek az értéke nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Ebben az esetben is érvényes az egybeszámítás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 39. §-ának (1) bekezdése alapján az építési beruházásbecsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházásesetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani. Tehátnincsen lehetőség a beruházás értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Eljárás szolgáltatás nyomdai megrendelése esetén

Kérdés: Szolgáltatás nyomdai megrendelése esetén össze kell-e vonni az egész éves (12 hónapos) megrendeléseket, vagy egyenként meghatározva a becsült értéket kell eldönteni, hogy milyen eljárást kell alkalmazni – központosított közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó intézmény esetén?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzés kiemelt termékköre nemtartalmaz nyomdai szolgáltatásokat, így az alanyi hatály ebben az esetben nemkiemelt fontosságú. Azonban a Kbt. becsült értékre vonatkozó szabályairendkívül szigorúan fogalmaznak – Kbt. 40. §-ának (1)–(2) bekezdései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Eljárás 10-15 év alatt megvalósuló építési beruházás esetén

Kérdés: Építési beruházásnál a becsült érték a beruházás teljes bekerülési költsége. Ez meghaladja a közösségi értékhatárt. A beruházás 10-15 év alatt valósul meg. Évenként az erre fordítható összeg a támogatások nagyságától függően változó, maximum azonban 15-50 millió forint. Esetenként az egyéb egybeszámítandó beszerzésekkel együtt sem haladja meg a nemzeti értékhatárt, vagy ha meg is haladja, jogszerű-e az eljárás akkor, ha az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár feletti beszerzésekre vonatkozó előírásokat alkalmazza, és egy éven belül például három alkalommal 17, 36, 15 millió forint értékű beruházásokat ír ki?
Részlet a válaszából: […] Építési beruházás esetében a törvény igen szigorú, kötelezőérvényű szabályokat tartalmaz. A Kbt. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében azépítési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósulóépítési beruházás esetében a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Becsült érték megállapítása hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén

Kérdés: Hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén a becsült érték számítása hogyan történik? A tanácsadók beszerzésének eljárások szerinti összesítésével (például három esetben 6 millió forint beszerzési értékben – ezért egyszerű eljárással közreműködésük beszerezhető – vagy az alapeljárás értékéhez kell beszerzésüket számolni, tehát egy 120 millió forintos szolgáltatás beszerzési értékén kell hozzászámítani, és így az egyszerűsített eljárás alkalmazható a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatás esetén – ha az alapeljárás szerinti beszerzés formája az?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. becsült értékre vonatkozó szabálya szerint – 40. §(2) bekezdésének a)-c) pontjai – a becsült érték kiszámítása során mindazonárubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kellszámítani, amelyek– beszerzésére egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Étkezési utalványok és a Kbt. hatályának kapcsolata

Kérdés: Étkezési utalványok beszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény tárgyi hatálya alá tartozik-e? A szerződés tárgya 40 032 000 forint értékű utalvány előállítása, majd leszállítása, a pénzforgalom szempontjából az utalvány készpénzt helyettesítő eszköz. Meghatározott összegű készpénzért ugyanakkora összegű készpénzt helyettesítő utalványt kap a beszerző. Az ellenszolgáltatás összege kizárólag az utalvány rendelkezésre bocsátásának költségét foglalja magában (előállítási szállítás), ez a költség évente bruttó 4-600 ezer forint. Közbeszerzés-köteles-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 23. §-a alapján a közbeszerzés tárgya lehetárubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetőleg szolgáltatásmegrendelése, kivéve a szolgáltatási koncessziót [Kbt. 242. §-ának (4)bekezdése]. A 27. § értelmében a szolgáltatás megrendelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Egybeszámítás intézmény és alintézményeinek beszerzése esetén

Kérdés: Az egybeszámítási kötelezettség vonatkozik-e arra az esetre, ha egy intézménynek hat különböző helyen nem önállóan gazdálkodó (nem jogi személy) alintézménye van – alkotóház, amelynek azonban önálló vezetője, beszerzése, működése van? Az élelmiszer térítéses (beutalási díj), de csak azok vehetik igénybe, akik beutaltak (tehát nem koncesszió): ez a tétel is része-e a közbeszerzésnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – eddigi számainkban már többször hivatkozott -egybeszámítási szabálya értelmében – 40. § (2) bekezdésének a)-c) pontjai – abecsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építésiberuházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
1
93
94
95
105