Találati lista:
221. cikk / 263 Tájékoztatás elmulasztásának következményei
Kérdés: A közelmúltban részt vettünk egy, a Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson. A tárgyalást az ajánlattevőkkel egymást követően egy fordulóban folytatták le. A többi ajánlattevő ajánlatáról sem a tárgyalás előtt, sem azt követően – hivatkozással az ajánlatkérő titoktartási kötelezettségére – semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az előzőekben leírt eljárástípus esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 80. §-ának (3)–(4) bekezdéseit, valamint 96. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, annak ismeretében, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazta a bírálat során értékelt adatokat; az eredményhirdetésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatokról készített írásbeli összegzést sem kaptuk meg?
222. cikk / 263 Igazolások, nyilatkozatok meglétének vizsgálhatósága
Kérdés: A Kb. 96. §-ának (3) bekezdése biztosítja a nyilvánosságot a közbeszerzési eljárásban az eredményhirdetés után. A (3) bekezdés lehetőséget ad-e a pályázóknak, hogy a versenytársak ajánlati dokumentációjában az előírt igazolások és nyilatkozatok meglétét megvizsgálják? Amennyiben egy igazolás vagy nyilatkozat hiánya a pályázatnál kizáró ok lehet, akkor milyen lehetőség van ennek megvizsgálására?
223. cikk / 263 Közbeszerzési műszaki leírás készítésének kötelezettsége
Kérdés: Az ajánlattevők részére kiadott tervdokumentáció tartalmazza a tervezők által (szakáganként) elkészített műszaki leírásokat is. Ezenfelül kötelező-e az ajánlatkérőnek külön "közbeszerzési műszaki leírást" is készítenie?
224. cikk / 263 Áttérés az új Kbt. szabályainak alkalmazására
Kérdés: 2004 áprilisában – a régi Kbt. szerint – indított nyílt közbeszerzési eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) pontja alapján eredménytelenül zárult le. (Eredményhirdetés 2004 júniusában volt.) Van-e lehetőség áttérni az új Kbt. szerinti tárgyalásos eljárásra, avagy az új Kbt. szerinti nyílt eljárást kell ismételten kiírnunk?
225. cikk / 263 Pályázati díj kikötésének jogszerűsége egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban, a megküldött "ajánlati felhívásban" 15 000 forint bruttó összegű pályázati díj befizetését kéri az ajánlatkérő, és ezt a pályázat feltételéül szabja. Jogszerű-e ez? Mit tehet az ajánlattevő?
226. cikk / 263 Kiírás meghatározott ajánlattevőre
Kérdés: Ha a tendert láthatóan egy meghatározott cégre írták ki, akkor ezt jogilag mennyi időn belül lehet megkifogásolni? A tenderfüzet megvételekor, vagy az ajánlatok értékelésekor?
227. cikk / 263 Ajánlatkérés DDP-paritás esetén
Kérdés: DDP-paritással hogyan kérhető ajánlat? (DDP-paritás esetén az árban benne van a vámkezelés költsége, de azt a magyar jogszabályok alapján a magyar fél köteles megfizetni.) Visszaszámlázza az ajánlattevőnek?
228. cikk / 263 Eljárás kizáró okok igazolását nem alátámasztó információ esetén
Kérdés: Ajánlattételi szakaszban a kizáró okok igazolását nem alátámasztó információ jut az ajánlatkérő birtokába. Mi a teendő?
229. cikk / 263 Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei
Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
230. cikk / 263 Eredményhirdetés a nyertes ajánlattevő távollétében
Kérdés: A 481-es kérdésre adott válaszukat továbbgondolva, mi történik akkor, ha a nyertes ajánlattevő nem jelenik meg az eredményhirdetésen? Ha a törvény szövegét szó szerint értelmezzük, akkor nincs módja az ajánlatkérőnek más módon beszerezni a tájékoztatóban közzéteendő információt a vállalkozási formáról. Az ajánlatkérő mit írjon ilyenkor a tájékoztatóba, és mit fog szólni ehhez a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége?
