Támogatási intenzitás számítása

Kérdés: A Kbt. 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti arány számításakor a beruházás nettó vagy bruttó értékét kell figyelembe venni? Konkrét esetben egy nem áfaalany támogatott egyesület esetén az építési beruházás nettó értékének 80 százaléka a támogatás, ezenfelül az áfát is az egyesület fizeti, melyet nem tud visszaigényelni, így végső soron a támogatás aránya a bruttó beruházásra 63 százalék. Ez esetben melyik arányt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...támogatási intenzitás számítása során figyelemmel kell lenni mind a becsült érték értelmezésére, mind a Kbt. hatálymeghatározására. Az alábbiak alapján a közbeszerzésben a támogatási intenzitás számítása során is a nettó értéket kell alapul venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Független mérnök definíciója

Kérdés: Ki minősül független mérnöknek, milyen jogosultsággal kell rendelkeznie, illetve FIDIC szerint végzett mérnöki munkára vonatkozó referencia egyenértékű-e a független mérnöki munka referenciával? Milyen jogszabályok határozzák meg a független mérnök tevékenységét, jogosultságát?
Részlet a válaszából: […] Eredetileg a független mérnök definícióját az időközben hatályon kívül helyezett 281/2006. kormányrendelet tartalmazta az alábbiak szerint.A 250 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló építési beruházás esetén a kedvezményezett köteles független mérnök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Azonos cél értelmezése egybeszámításnál

Kérdés: Az ajánlatkérő étkezést szeretne biztosítani egyrészt a cég képzésein, másrészt a sporteseményein részt vevők részére. Az új egybeszámítási szabály indokolása szerint nem kell egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások értékét, és egybe kell számítani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak, és tartalmilag is hasonlóak, vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ha célnak a képzés, illetve a sportesemény lebonyolítását tekintjük, akkor az előző mondat első része alapján nem kell a két eseményhez kapcsolódó étkezés beszerzését egybeszámítani. Viszont a mondat második része alapján a képzés lebonyolításához kapcsolódó összes egyéb beszerzést (például projektor, vetítővászon beszerzése, előadók felkérése, étkeztetés, szállás) egybe kell számítania, mivel azok egyetlen célra (a képzés lebonyolítására) irányulnak, és funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ugyanígy a sportesemények lebonyolításához kapcsolódó összes beszerzést (bírók felkérése, sportpálya bérlése, díjak előállítása, étkeztetés és szállás biztosítása stb.) egybe kell számítani. Elég szubjektívnek tűnik annak meghatározása, hogy mit nevezünk azonos célnak. Fenti esetben lehetne például csupán az étkezés biztosítását célnak tekinteni, függetlenül attól, hogy milyen rendezvényhez kapcsolódik. (Ebben az esetben ezt az is indokolná, hogy az étkezés biztosítása nem tartozik szorosan a képzés, illetve a sportesemény lebonyolításához.) Kérdésünk, hogy az indoklás alapján a képzés/sportesemény feltételeit szorosan biztosító egyéb beszerzéseket egybe kell-e számítani – függetlenül a beszerzés tárgyától? Önök szerint melyik felfogás áll közelebb a törvényalkotók elgondolásához?
Részlet a válaszából: […] ...helyezi az arra vonatkozó szabályokat, hogy mely esetekben kell több szerződést egy közbeszerzés körébe tartozónak tekinteni, és ezért értéküket egybeszámítani.Az indokolás azonban, alátámasztva az Európai Bíróság ítéleteivel, az alábbi értelmezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
Kapcsolódó címke:

Részvételi arány közös ajánlattevők esetében

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén mindkét gazdasági szereplőnek 25 százalékot meghaladó mértékben kell részt venni a szerződés teljesítésében? Mi az a maximum százalék, amelyet meg lehet jelölni közös ajánlattevő esetében? Lehet-e kettőnél több közös ajánlattevőt bevonni a szerződés teljesítésébe?
Részlet a válaszából: […] ...értendő. A törvény csak az alvállalkozókra vonatkozó kötelezettségként határozza meg, hogy ha az alvállalkozói teljesítés mértéke meghaladja a 25 százalékot, akkor ajánlattevőként kell megjelölni az érintett alvállalkozót.A közbeszerzési törvény 26...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik a dokumentációt átvették, vagy kiegészítő tájékoztatást kértek.A felhívás és a dokumentáció módosítása – különösen ha azok nagy terjedelműek – mindenképpen új felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Dokumentáció átvétele az ajánlattevő által meg nem jelölt alvállalkozó által

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlat feltételeként határozta meg, hogy a dokumentációt az ajánlattevő vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozó igényelje. Ha olyan alvállalkozó igényli, akit nem nevezünk meg, akkor nem tehető érvényes ajánlat? Ez így jogszerű? Megnevezhetem azt az alvállalkozót, akit/amelyet a Kbt. szerint nem kellene az igénybevétel mértéke alapján?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozás olyan mértékben rugalmas, hogy nemcsak az ajánlattevőnek, hanem alvállalkozójának is lehetőséget biztosít arra, hogy a dokumentációt felvegye, és ezzel az ajánlattételre jogosulttá váljon. Ebben az esetben azonban mindenképpen nevesíteni kell az alvállalkozót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat módosítása az írásbeli összegzést megelőzően

Kérdés: Lejárt az ajánlattételi határidő, de még nem történt meg az összegezés eljuttatása. Az ajánlatunkat néhány ponton módosítanunk kellene. Az egyik az egységár, és a szerződéstervezetre is tennénk javaslatot. Megtehetjük? Esetleg hiánypótlási eljárás keretében? Milyen körben és mértékig?
Részlet a válaszából: […] A törvény az alábbiak szerint fogalmaz a szerződés tartalmával kapcsolatban.Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tájékoztatás benyújtási határidejének meghosszabbíthatósága

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtására megadott törvényi határidőt meghosszabbíthatjuk ajánlatkérőként?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napon kérték, az ajánlatkérő azonban nem tudja a tájékoztatást a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni. A határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Ajánlattételi határidő meghosszabbítása

Kérdés: Változott-e az ajánlattételi határidő meghosszabbíthatóságának szabályozása? Hányszor és milyen indokkal hosszabbítható meg?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napon kérték, az ajánlatkérő azonban nem tudja a tájékoztatást a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Ajánlati biztosíték teljesítése bankgaranciával

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy ha az ajánlati biztosítékot bankgaranciával teljesítjük, akkor annak eredeti példányát az ajánlathoz összefűzés nélkül, zárt borítékban csatolni kell. A kérést nem indokolta. Milyen okból van erre szükség? Rendelkezhet az ajánlatkérő a kérdésben részletezettek szerint?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg, vagy az ajánlatkérő által az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
126
127
128
304