3032 talált cikk az érték kifejezésre

Kérdés: Mit lehet tenni az ellen, hogy az ajánlatkérők cégkivonat csatolását kérjék a jogszabály rendelkezése ellenére? (Az említett gyakorlat általános.)

Kérdés: A gyakorlatban hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére?

Kérdés: Nemzeti rezsimben indítható-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás? Milyen mélységben kell ezt a KDB felé dokumentálni, illetve az előzményét vizsgálja-e a KDB?

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a gyakorlatban nagyon ritkán van lehetőség alternatív ajánlat tételére?

Kérdés: Általános, hogy az ajánlatkérők pozitív mérleget kérnek a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásához. Ez – az egyébként Kbt. adta lehetőség – nem ütközik az esélyegyenlőség alapelvébe?

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti körülmény esetében az erőforrás-szervezet a gyakorlatban milyen dokumentumokkal igazolja (igazolhatja) az alkalmasságot?

Kérdés: A 10 százalék alatti alvállalkozó vonatkozásában mit kell igazolni, illetve nyilatkozni? Hogyan ellenőrizhető, hogy ez az alvállalkozói teljesítmény 10 százalék alatti lesz ténylegesen?

Kérdés: Az elektronikus igazolásnak (tértivevénynek) nincs másolata. Úgyszintén nincs a változásbejegyzési kérelemnek sem, mert az is csak elektronikus formában létezik. Mit tegyünk, ha ezt kéri az ajánlatkérő a változásbejegyzési kérelem beadásának igazolására? Nyomtassa ki a jogi képviselőnk? És milyen alapon kéri ezt?

Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés második mondatának helyes-e az az értelmezése, mely szerint az ajánlatkérő az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén is csak a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetén köteles hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni az eljárásba? A közbeszerzési törvény idézett rendelkezése a következő: 9. § (1) bekezdés: a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő – kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet – a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb esetekben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható.

Kérdés: Minek minősül, ha egy ajánlattevő csupán egy olyan egyoldalas iratot nyújt be ajánlatként, amelyben azt nyilatkozza, hogy majd ad ajánlatot, de most nem tud? "Ajánlatát" befogadták, hiszen a boríték formailag rendben volt. Ezzel a lépéssel lehetőséget kap az ajánlattevő arra, hogy a többi ajánlattevő nyilatkozatait, főbb műszaki adatokat és ajánlati árait megtudja, ő viszont a saját ajánlatát ténylegesen nem nyújtotta be. A kiírók nem utasítják el ezt a fajta "ajánlatot", sőt, olyan eset is volt, amikor lehetőséget adtak a hiánypótlásra, és megküldték a részére a többi ajánlattevővel folytatott összes levelezést is. Jogszerű ez?