3032 talált cikk az érték kifejezésre

Kérdés: Külföldi – EU-s – alvállalkozót szeretnénk igénybe venni közbeszerzési eljárásban. A részvétel aránya meghaladja a 10 százalékot. Az ő részéről is be kell nyújtani a kizáró okokkal és az alkalmassággal kapcsolatos igazolásokat? A szabályozás alapján kérem tételes válaszukat, hogy a kizáró okok vonatkozásában milyen igazolásokat fogad el a magyar ajánlatkérő!

Kérdés: A felhívás, illetve a dokumentáció szerint az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő a beszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat jelölje meg. Egyéni információt e körben nem közölt. Mi értendő ez esetben "megjelölés" alatt, milyen adatokat kell közölnünk az alvállalkozóról?

Kérdés: Be kell-e szerezni az igazságügyi szakértőt?

Kérdés: Egyszerű eljárásban ajánlatnak minősül-e, ha három levél érkezik be, de ezek közül egy érvénytelen, egy pedig csak azt tartalmazza, hogy az ajánlattevő nem akar ajánlatot tenni?

Kérdés: A "Levelekben" láttam a központosított közbeszerzés/önként csatlakozás témát, melyhez kapcsolódóan felmerült, hogy az önként csatlakozónak nem kötelező a rendszeren keresztül vásárolnia, tehát lebonyolíthatja magának is a beszerzést, de nem a kötelezettek szabályai szerint, hanem szabad döntési helyzetben. Tehát ha úgy dönt az önként csatlakozó, hogy saját hatáskörben bonyolítja le a beszerzést, akkor a Kbt. szabályai szerint jár el, ha a becsült érték/egybeszámítás/stb. alapján nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, azért nem folytat le eljárást? Jól gondolom?

Kérdés: Alkalmatlansági ok-e, ha – nyomdai szolgáltatásra irányuló közbeszerzés esetén – a pályázó és a 10 százalék feletti alvállalkozók együttesen nem rendelkeznek minimum 2 darab digitális nyomdagéppel? Miért nem elegendő e körben, hogy az ajánlattevő – nyertesség esetén – teljesíti ezt a feltételt, például bérbevétellel?

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy közbeszerzési eljárásoknál lehetőség van adózással kapcsolatos tájékozódásra. Mi ennek a rendje, és kell-e a tájékoztatásért fizetni, vagy az ingyenes?

Kérdés: Étkezési utalványok szállítására vonatkozó nemzeti értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárást követően megkötött szerződés lejár. A rendelkezésre álló fedezet mértékére tekintettel a lejáratot követően hathavi időszakra tervezzük – a becsült értékre tekintettel – egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatását. Jelen esetben az étkezési utalványok becsült értékét a Kbt. 36. § (1) bekezdésének a) pontjában, vagy a 37. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendelkezések szerint kell megállapítani? Intézetünk természetbeni ellátásként meleg étkezés lehetőségét is biztosítja. A korábbi időszak adatai alapján megállapítható, hogy a teljes állományi létszámnál havonta 80-90 fővel kevesebben veszik igénybe a havi étkezési utalványt. A becsült értéket a Kbt. 35. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésre tekintettel, a teljes állományi létszám, vagy az étkezési utalványt ténylegesen igénybe vevők létszáma alapján kell megállapítani?

Kérdés: Mivel indokolható a gyorsított meghívásos eljárás kiírása, egyáltalán: mit takar ez az eljárásfajta? És: kötelező-e indokolni, ha az ajánlatkérő ilyen eljárást kíván alkalmazni?

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?