Alvállalkozók pályáztatása értékhatár függvényében

Kérdés: Ha a cég – amelyik a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik – pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót akar alkalmazni, és az alvállalkozó értékhatára is eléri a Kbt. építési értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható, kivitelezhető az alvállalkozók pályáztatása? Esetlegesen hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a pályázni kívánó cég valamely szerződésteljesítésébe akar maga mellett bevonni alvállalkozót, az egyébként a Kbt.hatálya alá tartozó cég ajánlattevőnek minősül. A visszterhes szerződés tehát -véleményünk szerint – nem az alvállalkozó-ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Szabályozási terv készíttetése során irányadó előírások

Kérdés: Helyi önkormányzat szabályozási tervet (régi nevén részletes rendezési tervet) kíván készíttetni. Milyen előírásokra kell figyelemmel lennie? Például az egybeszámítás, értékhatár, szolgáltatás vagy tervpályázati eljárás előírásaira (a beszerzés becsült költsége megközelítőleg 1,7 millió forint + áfa)?
Részlet a válaszából: […] ...akkor tervezési szolgáltatás keretébenjavasoljuk megrendelni azt, amely esetünkben nem éri el a szolgáltatás 2 millióforintos egyszerű értékhatárát, azaz nem tartozik a Kbt. hatálya alá.Feltételezzük egyben, hogy ez a rendezésiterv-készítés nem ismétlődik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kbt. 254. §-a nemzeti rezsimben lehetővé teszinyílt eljárás keretében tárgyalás kezdeményezését, amelynek feltétele, hogyegyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő sem tett– az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Közbeszerzési eljárás lefolytatása vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó árubeszerzés, szolgáltatás igénybevétele esetén

Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének I) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet vállalkozik is. A vállalkozási tevékenységéhez szükséges árubeszerzés, szolgáltatás igénybevételéhez kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia akkor, ha azok elérik a közbeszerzés értékhatárát?
Részlet a válaszából: […] Igen, hiszen a törvény alanyi hatálya alá tartozószervezetről van szó, amelynek tevékenysége jellegétől függetlenül – abeszerzési tárgyra és az értékre figyelve – visszterhes beszerzései tekintetébenközbeszerzési eljárást kell lebonyolítania. [A Kbt. 2. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Eljárás kiválasztása tervezés megrendelése esetén

Kérdés: Épületfelújítás, -bővítés esetében, ahol a tervezés becsült értéke nem haladja meg a nemzeti értékhatárt, tervpályázat lefolytatása nem kötelező. Kérdésünk, hogy tervezés (szolgáltatás) megrendelésére ebben az esetben milyen eljárás követendő?
Részlet a válaszából: […] Valóban nem kötelező tervpályázati eljárás lebonyolítása a137/2004. Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdése értelmében. Tekintettel arra,hogy tervpályázati eljárás eredményeképpen tervezői szolgáltatás megrendelésetörténik, nincs különbség abban az esetben, ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Szerződés teljesítésének közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárások szerződésteljesítéséről folyamatosan jelennek meg a Közbeszerzési Értesítőben hirdetmények a Kbt. 307. §-ának megfelelően. A Kbt. 300. §-ának (6) bekezdésében azonban nem szerepel utalás a 307. §-ra mint egyszerű közbeszerzésre vonatkozó rendelkezés. Kell-e egyszerű közbeszerzés esetén a szerződésteljesítésről hirdetményt megjelentetni?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás esetében is kötelező, függetlenül attól,hogy közzétettek-e korábban az eljárásról hirdetményt, avagy sem (példáulnemzeti értékhatár fele alatt nem kötelező a hirdetmény közzététele). 695. Keretszerződési lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Alvállalkozó ajánlatkérő általi kiválaszthatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé, értékhatár nélkül?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek nincs lehetősége az ajánlat tartalmi ésformai követelményei meghatározásán kívül abba beleszólni, hogy az adottajánlatkérő milyen alvállalkozó segítségével végzi el az adott feladatot. Nemszólhat bele az ajánlati ár kialakításába, illetve például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Ajánlatok számának és az eljárás érvényességének összefüggései

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A kellemetlen események elkerülése érdekében azajánlatkérőnek jobb megelőznie a hasonló eseteket. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési törvény 300. §-ánakkönnyítése arra az esetre vonatkozik, amikor nem bonyolítjukrészajánlattétellel a kérdést, valamint jóhiszeműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Uniós támogatás és a Kbt. alkalmazásának összefüggése

Kérdés: Az a tény, hogy valamely program uniós támogatásból valósul meg, értékhatártól függetlenül megalapozza-e a Kbt. alkalmazásának szükségességét központi költségvetési szerv esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szervek a törvény hatálya alá tartoznak.A kérdésre válaszolva, ez alapozza meg a Kbt. alkalmazásának szükségességét,természetesen értékhatártól függően, hiszen egyszerű értékhatár alatt nem kellalkalmazni a Kbt. szabályait ebben az esetben sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Eljárás 10-15 év alatt megvalósuló építési beruházás esetén

Kérdés: Építési beruházásnál a becsült érték a beruházás teljes bekerülési költsége. Ez meghaladja a közösségi értékhatárt. A beruházás 10-15 év alatt valósul meg. Évenként az erre fordítható összeg a támogatások nagyságától függően változó, maximum azonban 15-50 millió forint. Esetenként az egyéb egybeszámítandó beszerzésekkel együtt sem haladja meg a nemzeti értékhatárt, vagy ha meg is haladja, jogszerű-e az eljárás akkor, ha az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár feletti beszerzésekre vonatkozó előírásokat alkalmazza, és egy éven belül például három alkalommal 17, 36, 15 millió forint értékű beruházásokat ír ki?
Részlet a válaszából: […] Építési beruházás esetében a törvény igen szigorú, kötelezőérvényű szabályokat tartalmaz. A Kbt. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében azépítési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósulóépítési beruházás esetében a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
1
48
49
50
63