Beszerzési ár igazolása központosított közbeszerzésnél

Kérdés: A 168/2004. kormányrendelet 7. § (1) bekezdésének d) pontjával kapcsolatban kérdezem, hogy ennek a rendelkezésnek a gyakorlati alkalmazása hogyan értendő, tekintettel arra, hogy a kiemelt termékek esetében az ott levő áraknál az esetek többségében mindig lehetne olcsóbbat találni ugyanabban a kategóriában és minőségben. Hogyan élhet az ajánlatkérő jogszerűen a jogszabályban biztosított lehetőségével, ha kötelezően a rendelet hatálya alá tartozó intézmény?
Részlet a válaszából: […] ...készletének átvételét, illetve a kérdésben említett olcsóbb beszerzési lehetőséget. Az (1) bekezdés tehát nagyon leszűkíti az értelmezési környezetet, hiszen kivételes esetet jelöl meg, melynek során nem elegendő az alacsonyabb ár megléte, annak igazolására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Termékminta megőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A termékmintákat meddig kötelező megőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az irat fogalmát nem definiálja. Az írásbeliség értelmezése során szavakból vagy számjegyekből álló kifejezésként értelmezi az alábbiak szerint."Írásbeli" vagy "írásban": a közbeszerzési eljárás során tett nyilatkozatok, illetve eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Vételi opció a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk a közbeszerzésben vételi opció alatt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az alábbiak szerint a "vételi jog" kifejezést használja, míg a hirdetményminták a "vételi jog (opció)" kifejezést alkalmazzák.A Ptk. értelmezésében a vételi jog a következőt jelenti.Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:

Dokumentáció ára

Kérdés: A jelenleg hatályos szabályozás alapján kell fizetni a dokumentációért?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet köteles az ajánlatkérő által meghatározott feltételek szerint megfizetni.A Kbt. 52. §-a szerint tehát az ellenérték értelmezése nem változott, csupán azt a néhány elírást javították, melyek eredményeként ma már egyértelmű, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címke:

Szerződéskötési moratórium értelmezése

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (6) bekezdése szerinti szerződéskötési moratórium megfogalmazása állandóan felvetődő vitákat eredményez, nem egyértelmű, hogy mikor jár le a 10 nap. Nem köthető meg "az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig". Ez azt jelenti, hogy a lejártáig nem, de a lejárat napján már igen, tehát a 10. vagy a 11. napon köthető meg a szerződés? Tételezzük fel, hogy 1-jén küldjük meg az írásbeli összegzést. Melyik napon köthetem meg a szerződést leghamarabb: 11-én vagy 12-én?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötési moratórium a Kbt. 124. §-ának (6) bekezdése értelmében 10 napig tart. Ez az időszak az írásbeli összegzés megküldése napját követő napon kezdődik, és a 10. nap végéig, azaz 24 óráig tart. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a 11. napnál korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címke:

"In house" tényállás értelmezése

Kérdés: Az önkormányzat és az üzemeltetési feladatokra létrehozott "in house" cége szeretne üzemeltetési szerződést kötni az önkormányzat tulajdonában álló épületre, melyben a Polgármesteri Hivatal működik. A szerződés becsült értéke meghaladja a nyílt közbeszerzési eljárás értékhatárát, azonban mint "in house" szerződés nem kerül sor közbeszerzésre, viszont a megkötendő szerződés szerint a Polgármesteri Hivatal fizeti a számlák ellenértékét az érintett cégnek, amely nem "in house" cége a Polgármesteri Hivatalnak. Megköthető ez a szerződés jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] Az "in house" tényállást a Kbt. 9. §-a szabályozza a közbeszerzési kivételek körében.Az (1) bekezdés k) pont szerint nem kell alkalmaznia a Kbt.-t azokra a megállapodásokra, melyekre a ka) vagy a kb) szerinti feltételek teljesülnek.Így az alábbi megállapodásokra, melyeket–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címke:

Felvilágosítás, indokolás megadásának elmulasztása az ajánlattevő részéről

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő felhívása ellenére az ajánlattevő nem adja meg a kért felvilágosítást vagy a kért indokolást? (Értem ez alatt azt is, ha az indokolatlan alacsony árra nem adok magyarázatot.)
Részlet a válaszából: […] ...megtagadása tehát érvénytelenséget eredményez. Amennyiben részletkérdés a vita tárgya, például egy hiánypótlás hivatkozásának értelmezése során, és mindezt az ajánlattevő nem felvilágosításkérésként értelmezi, így nem ad választ időben az eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt. rendelkezéseinek értelmezése kiegészítő tájékoztatás keretében

Kérdés: Van-e lehetőségem arra, hogy a közbeszerzési törvény egyes, ajánlattételt érintő rendelkezéseinek értelmezésében az ajánlatkérőhöz forduljak?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben az értelmezési kérdést is kiegészítő tájékoztatás keretein belül érdemes feltenni. Ennek azért van relevanciája, mert akkor a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó határidőket kell egyértelműen az ajánlattevőnek is betartania. Ha általában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Megosztott ajánlati biztosíték

Kérdés: Társaságunk konzorciumban szeretne pályázni. Ebben az esetben az ajánlati biztosíték adható-e a konzorciumi partnerek között 50-50 százalékban megosztva, bankgaranciával?
Részlet a válaszából: […] ...közös ajánlattevő részéről történő megsértése – Kbt. 59. § (4) bekezdés – esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.Értelmezésünk szerint a fenti rendelkezés azt jelenti, hogy ha többen tesznek közös ajánlatot, nem kell mindegyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozói kör a Kbt.-ben

Kérdés: Alkalmazható-e a Kbt. 4. §-ának 2. b pontja a következő esetben is? Forgalmiadat-elemzés a feladat, aminek alapja (de nem célja) a forgalomszámlálás. A forgalomszámlálás – értelmezésünk szerint – ebben az esetben alapanyag (alapadat), tehát alkalmazható a fenti paragrafus. Helyesen értelmezzük a törvényt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra vonatkozik, hogy az alvállalkozó definíciójának kivételi körébe belefér-e a forgalmiadat-elemzés. Az alábbi definíció igen általánosan, de kiemel egyes csoportokat, ahol az építési beruházások felülreprezentáltak. Ebbe a körbe tartozik az alapanyag-eladó is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címkék:  
1
26
27
28
55