Jogszabály-módosítási dömping hatása a gyakorlatra és jogértelmezésre

Kérdés: Tekintettel a jelenleg is folyamatban lévő törvényi és kapcsolódó jogszabály-módosítási dömpingre, a gyakorlat és értelmezés kialakulni ezáltal nem tud. Előzőekből egyenesen következik a jogalkalmazók elbizonytalanodása, melyre tekintettel nem tervezi-e a döntőbizottság a bírságok felfüggesztését azon esetekben, amikor az ajánlatkérő éppen a jogalkotás ellentmondásosságai miatt követ el hibát? Szerintem az nem megoldás, hogy majd a döntőbizottság eldönti, vajon a jogalkotónak mi lehetett a szándéka az egyes szabályok megalkotásával. Tudniillik a döntőbizottság elmarasztalása egy stigma, nem beszélve annak anyagi és esetleges személyi konzekvenciáiról. A közbeszerzési ügyintéző jelenleg egyáltalán nincs elismerve, ugyanakkor komplex, önálló munkát végez, mely aránytalanul nagy felelősséget ró rá ebben a jogbizonytalanságban. Kérdésem, hogy az ügyintézők vajon tudatában vannak-e annak, hogy adott esetben egzisztenciák, állások sorsa függ a döntéseiktől? Hogyan lehetne ezt a folyamatot megállítani?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottságnak nincs joga a bírságolásfelfüggesztésére. Véleményünk szerint valóban olyan helyzet alakult ki aközbeszerzésben – különös tekintettel az elektronikus közbeszerzési eljárásokkötelezővé tételére –, amelynek az ajánlatkérők és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Értelmezési problémák alkalmasság igazolásakor építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházásoknál – elvileg – a Kbt. tartalmazza az alkalmasság igazolási módjait, a konkrétumokat pedig a 162/2004-es Korm. rendelet határozza meg. Ennek fényében hogyan értelmezhetőek a Kbt. műszaki-szakmai alkalmasságra, statisztikai létszámra vonatkozó bekezdései, valamint a 162/2004. Korm. rendeletben a műszaki-szakmai alkalmasság körében előírt, teljesítésben részt vevők létszámáról szóló tájékoztatás?
Részlet a válaszából: […]

Véleményünk szerint az ajánlatkérőnek, a Kbt. előírását figyelembe véve, be kell építenie felhívásába mind a d), mint az f) pont tekintetében alkalmassági kritériumokat.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Jogszabályi hierarchia

Kérdés: A pénzügyi alkalmasság körében a Kbt. 66. § (1) bekezdésének b) pontja nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné azt, hogy az újonnan alakult vállalkozások csak a működésük idejére vonatkozó beszámolókat nyújtsák be, és annak adatai alapján alkalmasak legyenek pénzügyileg akkor is, ha egyébként a felhívás a működésnél hosszabb időre visszamenőleg kéri az alkalmasság igazolását. A kormányrendelet viszont ezt most lehetővé teszi. Hogy értelmezhető ez az eltérés a jogszabályi hierarchiára is tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...tekinthető,kiegészíti az általános jogi norma (Kbt.) vonatkozó szabályát, és a kétrendelkezést egységesen kell értelmezni, amely értelmezésben a kormányrendeletkiegészíti a Kbt. hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Felvilágosítás elmulasztása

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattevő nem válaszol az ajánlatkérő tisztázó kérdésére – Kbt. 85. §? Érvénytelen az ajánlat? Milyen okból?
Részlet a válaszából: […] ...és a 306/A. § (1) és (5)bekezdése szerinti előírások érvényesítését.Előbbiek alapján tehát ha az ajánlatkérő nem tisztázza azértelmezési kérdéseket, ajánlata az alábbiak szerint érvénytelennényilvánítható – melyet esetileg kell az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Erőforrás-értelmezés a Ptk. alapján

Kérdés: Egy erőforrással kapcsolatos kérdéssel fordulok Önökhöz, mellyel kapcsolatban várom szíves véleményüket. Ha "A" cégnek a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyása áll fenn "B" cégben, akkor csak "A" cég lehet erőforrása "B" ajánlattevőnek, vagy lehet fordított is a felállás, vagyis "A" ajánlattevőnek lesz erőforrása "B" cég?
Részlet a válaszából: […] Mindkét megoldás elfogadható. Ennek oka, hogy a Kbt. 4. §-aértelmében– 3/D. erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagyszemély, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződésteljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást biztosít;– 3/E....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabályok alkalmazhatatlansága

Kérdés: Hogyan lehetséges, hogy egyébként jó szándékú jogalkotók ennyire következetlen, alkalmazhatatlan, egyéb jogszabályokba ütköző törvényt alkothattak következmények nélkül? A következményeket majd viselik a jogot alkalmazni próbáló közbeszerzési ügyintézők vagy tanácsadók (bírság, fegyelmi, elbocsátás stb.)? Meddig lehet ezt fokozni, nem kéne egyszer megállni és átgondolni, nem csak előremenekülni állandóan?
Részlet a válaszából: […] ...részét költjük el a közbeszerzési piacon annak ellenére, hogy Európaegyik legátláthatóbb szabályozását hoztuk létre. A jogértelmezésben vanelőrelépés, a hibák, következetlenségek feltárásában, azonban a folyamat nem érvéget, hiszen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Építési beruházások egybeszámítása

Kérdés: Egybeszámítási szabályok c) pontjának értelmezése szerint az egyes projektek építési beruházásait egybe kell számítani. Ez mit jelent? Projektszemléletet?
Részlet a válaszából: […] A projekt tekintetében a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésenélkül akár azt is jelenthetné. Mivel azonban a 40. § (2) bekezdés a korábbiszabályozásból marad a törvényben, így teljes mértékben nincs összhangban az EUegybeszámításra vonatkozó szabályaival. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Adatbázis kirívóan alacsony ár vizsgálatához

Kérdés: Kirívóan alacsony ár vizsgálatánál jelenleg milyen adatbázishoz fordulhat az ajánlatkérő mérnök, műszaki ellenőr napi/óra díjának vizsgálatánál? Jelenleg a tényleges napi/óra díjak rendkívül alacsonyak, mit lehet ilyenkor tenni?
Részlet a válaszából: […] ...véve kidolgozásra került a minimális építőipari rezsióradíj, mely azelső lépés a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás értelmezésével, elkerülésévelkapcsolatban.[A Kbt. 86. §-ának (6) bekezdése a következő rendelkezésttartalmazza:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...idézett szabálytehát eredetileg csak a közösségi értékhatár felét elérő értékű beszerzésekrevonatkozott volna, de jelenlegi értelmezése szerint kiterjesztően kellalkalmaznunk azt. Az új szabályok várhatóan további gyakorlati nehézségeketjelentenek majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

"Jogi szakértelem" értelmezése

Kérdés: A törvény szerint a bírálóbizottságba jogi szakértelemmel rendelkező tagot is kell delegálni, azonban nem írja elő a jogász végzettség meglétét. A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi Igazgatás Szakán szerzett igazságügyi ügyintéző végzettségemmel lehetek-e jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. ennél pontosabban nem fogalmaz, és a jogiszakértelem a jelzett végzettség esetén is fennáll, elegendő a bírálóbizottságitagság feltételeként az érintett bevonása a szabályoknak megfelelően. Fentieket támasztja alá a Kbt. 8. §-ának (1)–(2) bekezdéseis, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
1
…
33
34
35
…
52