Újabb forduló lefolytatásának feltételhez kötése

Kérdés: Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően dönt arról, hogy kíván-e újabb fordulót lefolytatni, avagy sem, és ha nem, akkor a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően értékeli a pályázatokat teljeskörűen, egy – valamennyi ajánlattevőre érvényes – egységes szempontrendszer szerint?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az milyeneljárásra vonatkozik. Emiatt csupán azt tudjuk mondani, hogy nyílt ésmeghívásos eljárásban a leírt technika nem alkalmazható. Ezekben az eljárásokbanaz ajánlattevő komplex ajánlatot köteles benyújtani a Kbt. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Csomagolásra vonatkozó kritérium nem, illetve nem megfelelő teljesítése

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta az ajánlat csomagolására vonatkozó kritériumokat. Kérdésük, hogy érvénytelen lesz-e az ajánlat, ha az ajánlattevő e jellemzőknek nem vagy nem megfelelően tesz eleget?
Részlet a válaszából: […] Igen, az ajánlat a kérdés szerinti esetben érvénytelen lesz,mivel az nem felelt meg az ajánlatkérő által meghatározott formaikövetelményeknek. Ha például az ajánlattevő – erre gyakorlati eset is történthazánkban – nem borítékban, hanem csomagban adta be ajánlatát, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Közbeszerzési eljárás érvénytelenítése

Kérdés: Érvényteleníteni kell-e az eljárást, ha a beérkezett ajánlatok között vannak olyanok is, amelyek átlépik a nemzeti értékhatárt – és ezek közül való az, amelyik megnyeri a pályázatot –, illetve ha mindegyik pályázat átlépi azt?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem az eljárást kell "érvényteleníteni",hanem azt vagy azokat az ajánlatokat, amely vagy amelyek az adott eljárásrendfelső értékhatárát meghaladják. A közbeszerzési eljárások ugyanis meghatározotteljárásrendben (közösségi eljárásrend, nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Indokoláskérés kiegészítése

Kérdés: Kiegészíttethető-e az indokoláskérés kirívóan alacsony ár, illetve lehetetlen vagy aránytalan kötelezettségvállalás esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86-87. §-ai tartalmazzák az erre vonatkozószabályokat. A rendelkezések értelmében, abban az esetben, ha az ajánlatkérő azajánlati ár vagy valamely olyan ajánlati elem tekintetében, amelyet értékelnifog, azt állapítja meg, hogy az irreális (kirívóan alacsony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

"Vesztes" ajánlattevő iratbetekintési joga

Kérdés: Kell-e iratbetekintési jogot adni az érvényes, de nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő részére? Mi ennek a módja?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás iratainak nyilvánossága tekintetébena Kbt. 99. §-ának (4) bekezdését kell figyelembe venni. A rendelkezésértelmében a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés nyilvános– kivéve az üzleti titoknak minősülő részét –,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Objektív indokolás árképzés lényeges elemeinek hiányában?

Kérdés: Tekinthető-e objektívnak az az indokolás a Kbt. 86. §-ának (3) bekezdése vonatkozásában, amelyből nem tűnnek ki az árképzés lényeges elemei?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás vonatkozásábanértelmezhető. A közbeszerzési törvény 86. §-ában fogalmaz meg szigorúszabályokat a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás esetébenszükséges ajánlatkérői indokoláskérésről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Szerződéskötés megtiltása a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor a Döntőbizottság – jogorvoslat esetén – megtiltja a szerződéskötést?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban elmondható, hogy a Döntőbizottság mindenolyan esetben megtiltja a szerződéskötést, amikor az eljárásban a közbeszerzésialapelvek sérülése valószínűsíthető, továbbá olyankor is, amikor vélelmezhető,hogy az ajánlatkérő nem a megfelelő nyertest hirdette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Támogatás visszavonásának következményei

Kérdés: Milyen következményekkel jár, ha a Kbt. szerinti támogató szervezet az eredményhirdetés után, de még a szerződéskötés előtt írásban az ajánlatkérőnél visszavonja a támogatását? Milyen következménye van, ha ezt már a szerződéskötés után teszi meg?
Részlet a válaszából: […] Az eredményhirdetést megelőzően történő támogatásmegvonásróla közbeszerzési törvény 82. §-a szól. A rendelkezés értelmében az ajánlatkérőköteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve ha a közbeszerzés megkezdését követően– általa előre nem látható és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Negatív érték megadhatósága bírálati szempontra

Kérdés: Az ajánlattevő az egyik bírálati szempontra negatív értéket adott, azaz a szállítás díját a beszerzési tárgy értékének százalékában határozta meg, pontosabban, negatív érték esetében kevesebbet kell fizetni a szállítás igénybevétele esetén. Ez megengedhető-e, ha a szállítási díj is bírálati szempont volt?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben irreális kötelezettségvállalásrólbeszélünk, tekintettel arra, hogy az ajánlattevő nem fog fizetni annakérdekében, hogy szállíthassa a vonatkozó beszerzési tárgyat. Mégdíjkedvezményként sem értelmezhető az ajánlati elem, hiszen nem ingyenesennyújtaná a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Értelmezési problémák részekre történő ajánlattételi lehetőség esetén

Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetett és több kérdést tartalmaz, ezértkérdésenként adjuk meg a választ.A kérdés első része vonatkozásában: részajánlattételmegengedése esetén, a Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése értelmében azajánlatkérőnek meg kell jelölnie az ajánlati felhívásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
1
9
10
11
13