Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás megrendelése esetében a nyertes ajánlatértéke nem érheti el a 25 millió forintot, így az ajánlatkérő számára nincslehetőség a szerződés megkötésére. Amennyiben tárgyalás lebonyolítását az ajánlattételifelhívásában kezdeményezte az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Kbt.-re utalás ajánlati felhívásban

Kérdés: Szerepelhet-e az ajánlati felhívásban az, hogy az abban nem rendezett kérdésekben a Kbt.-t kell irányadónak tekinteni? Ez azt jelenti, hogy egy adott eljárásban nem kell mindent pontosan meghatározni a kiírásban? Milyen kérdésekben irányadó ilyen kiírás mellett a Kbt.? Honnan tudja ezt az ajánlatkérő? Mit tehet, ha emiatt kára keletkezik vagy érvénytelen lesz az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy közbeszerzési környezetben a közbeszerzésitörvény az irányadó. Olyan esetekben, amikor az ágazati jogszabályok (példáulbányászati törvény), vagy más speciális szabályozás (például koncesszióstörvény) alkalmazására is sor kerül párhuzamosan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Újabb forduló lefolytatásának feltételhez kötése

Kérdés: Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően dönt arról, hogy kíván-e újabb fordulót lefolytatni, avagy sem, és ha nem, akkor a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően értékeli a pályázatokat teljeskörűen, egy – valamennyi ajánlattevőre érvényes – egységes szempontrendszer szerint?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az milyeneljárásra vonatkozik. Emiatt csupán azt tudjuk mondani, hogy nyílt ésmeghívásos eljárásban a leírt technika nem alkalmazható. Ezekben az eljárásokbanaz ajánlattevő komplex ajánlatot köteles benyújtani a Kbt. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Csomagolásra vonatkozó kritérium nem, illetve nem megfelelő teljesítése

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta az ajánlat csomagolására vonatkozó kritériumokat. Kérdésük, hogy érvénytelen lesz-e az ajánlat, ha az ajánlattevő e jellemzőknek nem vagy nem megfelelően tesz eleget?
Részlet a válaszából: […] Igen, az ajánlat a kérdés szerinti esetben érvénytelen lesz,mivel az nem felelt meg az ajánlatkérő által meghatározott formaikövetelményeknek. Ha például az ajánlattevő – erre gyakorlati eset is történthazánkban – nem borítékban, hanem csomagban adta be ajánlatát, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Közbeszerzési eljárás érvénytelenítése

Kérdés: Érvényteleníteni kell-e az eljárást, ha a beérkezett ajánlatok között vannak olyanok is, amelyek átlépik a nemzeti értékhatárt – és ezek közül való az, amelyik megnyeri a pályázatot –, illetve ha mindegyik pályázat átlépi azt?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem az eljárást kell "érvényteleníteni",hanem azt vagy azokat az ajánlatokat, amely vagy amelyek az adott eljárásrendfelső értékhatárát meghaladják. A közbeszerzési eljárások ugyanis meghatározotteljárásrendben (közösségi eljárásrend, nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Indokoláskérés kiegészítése

Kérdés: Kiegészíttethető-e az indokoláskérés kirívóan alacsony ár, illetve lehetetlen vagy aránytalan kötelezettségvállalás esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86-87. §-ai tartalmazzák az erre vonatkozószabályokat. A rendelkezések értelmében, abban az esetben, ha az ajánlatkérő azajánlati ár vagy valamely olyan ajánlati elem tekintetében, amelyet értékelnifog, azt állapítja meg, hogy az irreális (kirívóan alacsony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

"Vesztes" ajánlattevő iratbetekintési joga

Kérdés: Kell-e iratbetekintési jogot adni az érvényes, de nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő részére? Mi ennek a módja?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás iratainak nyilvánossága tekintetébena Kbt. 99. §-ának (4) bekezdését kell figyelembe venni. A rendelkezésértelmében a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés nyilvános– kivéve az üzleti titoknak minősülő részét –,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Objektív indokolás árképzés lényeges elemeinek hiányában?

Kérdés: Tekinthető-e objektívnak az az indokolás a Kbt. 86. §-ának (3) bekezdése vonatkozásában, amelyből nem tűnnek ki az árképzés lényeges elemei?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás vonatkozásábanértelmezhető. A közbeszerzési törvény 86. §-ában fogalmaz meg szigorúszabályokat a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás esetébenszükséges ajánlatkérői indokoláskérésről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Szerződéskötés megtiltása a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor a Döntőbizottság – jogorvoslat esetén – megtiltja a szerződéskötést?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban elmondható, hogy a Döntőbizottság mindenolyan esetben megtiltja a szerződéskötést, amikor az eljárásban a közbeszerzésialapelvek sérülése valószínűsíthető, továbbá olyankor is, amikor vélelmezhető,hogy az ajánlatkérő nem a megfelelő nyertest hirdette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Támogatás visszavonásának következményei

Kérdés: Milyen következményekkel jár, ha a Kbt. szerinti támogató szervezet az eredményhirdetés után, de még a szerződéskötés előtt írásban az ajánlatkérőnél visszavonja a támogatását? Milyen következménye van, ha ezt már a szerződéskötés után teszi meg?
Részlet a válaszából: […] Az eredményhirdetést megelőzően történő támogatásmegvonásróla közbeszerzési törvény 82. §-a szól. A rendelkezés értelmében az ajánlatkérőköteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve ha a közbeszerzés megkezdését követően– általa előre nem látható és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
1
9
10
11
13