127 talált cikk az érvénytelen ajánlat kifejezésre

Kérdés: Mi az a mennyiség, ami már érdemi változtatásnak számít? (A kérdés egy érvénytelenített meghirdetés nélküli pályázattal kapcsolatos, majd azt követően tárgyalásos eljárást írtak ki mennyiségi változtatással.)

Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban egy ajánlattevő (A) önállóan adott ajánlatot, emellett B ajánlattevővel közösen is adott ajánlatot (A és B tehát közös ajánlattevők). Az a kérdés, hogy melyik ajánlat az érvénytelen: A ajánlata, vagy A és B közös ajánlata, vagy mindkettő? Sem a Kbt. 70. §-ának (3) bekezdése, sem pedig a Közbeszerzési Értesítő 2006. december 20-ai különszámának III.2. pontja alapján nem tudjuk eldönteni, hogy mely ajánlatot (ajánlatokat) kellene érvénytelennek nyilvánítanunk.

Kérdés: Problémánk a lehetetlen, aránytalan vállaláshoz kapcsolódik, miszerint az ajánlatkérő meghatározhatja-e az ajánlati felhívásban, hogy összességében legelőnyösebb bírálati szempont alkalmazása esetén, ha a bírálati szempontokra megadott minimum- és maximumértéken túl ajánl az ajánlattevő, akkor az ajánlat érvénytelen?

Kérdés: Kérem, hogy az alábbi jogesetre tanácsot adni szíveskedjenek! Önkormányzatunk egyszerű közbeszerzési eljárásban építési kivitelezési munka kivitelezőjének kiválasztására eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban az eredményhirdetés megtétele (40 nap) óta még mindig nem történt meg. Ennek alapvető oka az, hogy a kivitelező az egy levélfordultával megtett szerződéstartalom egyeztetése után nem reagál sem telefonos, sem írásos megkeresésünkre. Két alkalommal egyértelműen felszólítottuk a szerződés aláírására, illetve egyeztetés megtételére (amennyiben neki ez lehet a kifogása), de mivel fizikai értelemben és telefonon is elérhetetlen, semmiféle információt nem tudunk tőle megszerezni. Jelenleg azonban már nem tudunk többet várni, mert az uniós pályázati forrásból finanszírozott beruházásunk elszámolási határidőkhöz kötött, amit, ha meghaladunk, a támogatás elvesztését kockáztatjuk. Szeretnénk ezért a fenti eljárást utólag eredménytelenné nyilvánítani, és új egyszerű közbeszerzési eljárást kiírni. A kérdésünk az, hogy jogi értelemben hogyan tudjuk ezt úgy megtenni, hogy szabályosan járjunk el, és semmiféle utólagos retorzióval ne kelljen szembesülnünk?

Kérdés: Hogyan körvonalazhatók az ajánlatkérő által kért felvilágosításadás korlátjai (figyelemmel az ajánlati kötöttségre), másképpen, mikor módosul(hat) ezáltal az ajánlat?

Kérdés: Az alkalmasság kérdésköréhez szorosan kapcsolódnak a műszaki és szakmai alkalmassági körhöz tartozóan a Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontjának, valamint (3) bekezdés a) pontjának rendelkezései, amelyek a referenciaigazolás tekintetében tartalmaznak előírást. E szabályoknál nincs olyan szűkítés, mint a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontjánál. Ezért kérdeznénk meg, hogy ha szintén a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésével összhangban három évre visszamenőleg írnak elő referenciaigazolást, akkor érvénytelennek tekinthető-e annak az ajánlattevőnek az ajánlata, aki nem tud ennek megfelelni, és az olyan ajánlattevőnek is, aki azért nem tud megfelelni, mert például tavaly alakult, és így három évre visszamenőleg nem tud referenciaigazolást benyújtani? Ha érvénytelennek tekinthető az ajánlat, akkor nincs összhang a forgalmi adatok – Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja – körénél előírt szabályozás és a Kbt. 67. §-a szerinti szabályok között. Ha nem tekinthető érvénytelennek, akkor miért nem? Előállhat olyan eset, hogy a forgalmi adatok kérésére vonatkozó szabály alapján nem érvénytelen az ajánlata annak az ajánlattevőnek, aki például csak tavaly alakult, de a referenciakörben viszont érvénytelen, a fenti tényállást alapul véve?

Kérdés: Hol találom a Kbt.-ben azt a kitételt, hogy az ajánlat aláírt szerződéstervezet nélkül érvénytelen, mivel a törvény 70. §-ában nem találtam?

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése és 66. §-ának (2) bekezdése szerinti "erőforrást rendelkezésre bocsátó szervezet" esetén honnan tudja az ajánlatkérő, hogy a "szervezet" rendelkezik az "erőforrással"? Mi van abban az esetben, ha az ajánlattevő az összes alkalmassági feltételt ezzel a "szervezettel" kívánja igazolni, és megállapítható, hogy a "szervezet" egy hónapja bejegyzett, 3 milliós tőkéjű cég? Van-e jogszabályi lehetőség arra, hogy alkalmatlanság címén ezt az ajánlattevőt az ajánlatkérő az eljárás során mint érvénytelen ajánlatot tevőt kezelje?

Kérdés: Milyen módon lehet megszüntetni az eljárást, nem megkötni a szerződést akkor, ha az elbírálás során derül ki, hogy – az ajánlattevő által nem ismert speciális rendelkezés miatt – a nyertes nem végezheti azt a szolgáltatást (vagy egy részét), amire ajánlatot tett, mert a szerződés jogszabályt sértene? (A nem nyertes ajánlattevő hívta fel erre a figyelmet.)

Kérdés: Hogyan állhat el az eredményhirdetéstől az ajánlatkérő, ha a szerződés a dokumentáció hibája miatt, ami csak az ajánlatokból derült ki, törvénysértő lenne?