Találati lista:
111. cikk / 126 Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor
Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
112. cikk / 126 Egyszerű eljárás megismételhetősége
Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
113. cikk / 126 Áttérés az új Kbt. szabályainak alkalmazására
Kérdés: 2004 áprilisában – a régi Kbt. szerint – indított nyílt közbeszerzési eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) pontja alapján eredménytelenül zárult le. (Eredményhirdetés 2004 júniusában volt.) Van-e lehetőség áttérni az új Kbt. szerinti tárgyalásos eljárásra, avagy az új Kbt. szerinti nyílt eljárást kell ismételten kiírnunk?
114. cikk / 126 Kirívóan alacsony ellenszolgáltatás elfogadható indoka
Kérdés: Kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra való hivatkozással kizárható-e az ajánlattevő az eljárásból, ha a magyarázatkérésnél arra hivatkozik válaszában, hogy azért adott ilyen alacsony mértékű ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatot, hogy referencia gyanánt mutathassa fel a teljesített szerződést, akár még veszteséget is vállalva ezzel?
115. cikk / 126 Kirívóan alacsony ár árubeszerzésnél
Kérdés: Mi minősül kirívóan alacsony árnak egy árubeszerzésnél? Lehet-e ezt számszerűsíteni vagy százalékban meghatározni?
116. cikk / 126 Egyetlen ajánlat nyílt eljárásban
Kérdés: Közösségi értékhatárokat elérő értékű nyílt ajánlati felhívásra összesen egy darab ajánlat érkezett, de az érvényes. Az ajánlattevő ilyen esetben kihirdethető-e az eljárás nyertesének, vagy meg kell ismételni az eljárást, miután nem alakult ki versenyhelyzet?
117. cikk / 126 Európai Bizottság tájékoztatásának esetei
Kérdés: Az ajánlatkérőnek bizonyos esetek fennállásáról tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot – például: kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt érvénytelen ajánlatnál. Mikor kell ennek a tájékoztatási kötelezettségnek eleget tenni, és milyen tartalommal, illetve mire szolgál a tájékoztatás?
118. cikk / 126 Érvénytelen ajánlat egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű eljárás bírálati szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határoztuk meg. Rendelkezni kívántunk arra az esetre, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be úgy, hogy az a nyertes, aki a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozattal magasabb forgalmat igazol. A jogi lektor véleménye szerint ez ellentétes a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésével, így ezt kiemeltük a felhívásból. Ezek után mi a teendő, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be? Amennyiben eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást, akkor azt a Kbt. mely pontjára hivatkozva kell megtenni?
119. cikk / 126 Szerződéskötés jogorvoslati eljárás esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja, és az eljárás további szakaszaiból kizárja, és erről a döntésről a Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint az ötödik napon írásban értesíti az érvénytelen ajánlatot tevőt. Ez esetben előfordulhat, hogy az írásbeli értesítés kézhezvételéig a döntéshozó az eljárást lezáró határozatot meghozza. Ha a kizárásról szóló döntést az ötödik (vagy a kézbesítési okok miatt hatodik) napon tudja csak az érvénytelen ajánlattevő a döntőbizottságnál megtámadni, a szerződést meg kell-e kötni az érvényes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő nyolcadik napon abban az esetben, ha az érvénytelen ajánlatot tevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét az ajánlatkérőhöz is eljuttatja, de a döntőbizottság még nem kereste meg az ajánlatkérőt?
120. cikk / 126 Eljárás alkalmazott rezsim értékét meghaladó ajánlati ár esetén
Kérdés: Mi az eljárási szabály abban az esetben, ha egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő ajánlati ára meghaladja a nemzeti értékhatárt?
