Alvállalkozó és erőforrás elhatárolása az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi a lényegi különbség az alvállalkozó és az erőforrás-szervezet között?
Részlet a válaszából: […] ...majdmegjelölni, aki a szerződés teljesítéséhez valamilyen kapacitást nyújt azajánlattevőnek. Ez lehet emberi erőforrás, valamilyen gép, eszköz stb. Ezesetben az a szereplő, aki a kapacitást nyújtja, az ajánlattevővel azonos módonköteles igazolni az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Erőforrás és többségi befolyás összefüggése

Kérdés: Az új törvényben nem szerepel az erőforrás fogalom. Az ennek megfelelő szervezet vonatkozásában a többségi befolyás milyen szerepet játszik? Van-e eltérés a jelenlegi szabályozáshoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplő közötti többségibefolyás nem játszik már szerepet. A kapacitás lehet emberi erőforrás, de lehetvalamilyen gép, eszköz is, ebből következően az alvállalkozó is erőforrásnakminősül. Lehet továbbá referencia is, de csak akkor, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Döntőbizottsági kontroll hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásoknál

Kérdés: Marad-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kontrollja a Döntőbizottságnál?
Részlet a válaszából: […] ...döntőbizottságikontrollt, tekintettel arra, hogy véleménye szerint a Kbt. 1999-es módosításasorán bevezetett intézkedés hatékony eszköznek bizonyult ezen eljárásfajtavisszaszorításában. Így a Döntőbizottság elnöke továbbra is jogorvoslatieljárást indíthat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...részletes szabályait, azaz a kifizetésre vonatkozó szabályokváltozására itt is lehet számítani;– a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközökközbeszerzésének – a törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt szükségeseltérő – sajátos szabályait;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...aláírás az az elektronikus aláírás, amely– alkalmas az aláíró azonosítására,– egyedülállóan az aláíróhoz köthető,– olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag azaláíró befolyása alatt állnak, és– a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Képzési költségek egybeszámítása

Kérdés: Egy cég a saját dolgozóinak rendszeresen tart néhány napos továbbképzést az ország több pontján. Ehhez szállodai és éttermi-büfé szolgáltatásokra is szükség van: van, ahol csak szállodai, van, ahol csak éttermi büfé, és van, ahol mindkét szolgáltatás szükséges. Ezeket hogyan számítjuk egybe? Az egészet egybe kell számítani, vagy külön a csak szállodai, külön a csak éttermi és külön a szállodai és éttermi szolgáltatásokat, vagy külön az összes szállodai és külön az összes éttermi szolgáltatást? Ezen belül még az ország különböző pontjain szükséges szolgáltatásokat hogyan kezeljük? Mi van akkor, ha a képzés helyén (abban az épületben, ahol a képzést tartják) van büfé vagy étterem?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében abeszerzőnek azért nem kellett alkalmaznia a Kbt. szabályait a beszerzésére,mert az óvodai bútorok, az óvodai fejlesztőeszközök, az óvodai udvari játékok,és az óvodai konyhai berendezések eltérő termékcsoportokba tartoznak, abeszerzés tárgya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Elektronikus árlejtés több szakaszban

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az ajánlatkérő több szakaszban bonyolítsa le az elektronikus árlejtést?
Részlet a válaszából: […] ...az informatikai rendszerbe történő belépést lehetővé tevőazonosító adatokat, illetve a belépéshez szükséges eszközökre vonatkozóinformációkat;– az informatikai rendszer működésének megismeréséhezszükséges információkat;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Erőforrás igénybevehetősége

Kérdés: A legutóbbi módosítás szerint a teljesítés mely részére lehet igénybe venni erőforrást? Mennyiben változott az erőforrás meghatározása a korábbi szabályozáshoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...a műszaki-technikai felszereltségének, a minőségbiztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatásieszközeinek leírásával;c) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőlegvezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] ...9. § (1) bekezdésében meghatározott alapítványok arendelet előírásait kizárólag az államháztartás alrendszereiből származópénzeszközök felhasználásával történő beszerzéseikre, szerződéskötéseikre kötelesekalkalmazni.A hivatkozott kormányrendelet 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

CPV-kód, egybeszámítás

Kérdés: Kbt. 40. § ...(2) "A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és b) amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg, felhasználásuk ugyanabban az évben történik, de rendeltetésük különbözik." Egybe kell-e számítani az olyan árukat, amelyek CPV-kódja azonos vagy közel azonos, és mindkettőt azonos (például: kutatás-fejlesztési) területen használnánk fel, de teljesen más rendeltetéssel, céllal? Egybeszámítandó például, ha intézetünk beszerezni kíván mérőeszközöket – mindkettő 38300000-8 Mérőeszközök –, de egyiket teljesen más célra (például: aszfaltvizsgálat) használnánk a jövőben, mint a másikat (például: fékpad mérőeszköze)?
Részlet a válaszából: […] ...az szükséges, hogylegyen a piaci környezetben olyan potenciális partner, szállító, forgalmazó,amelytől a különböző mérőeszközök, a példaként említett aszfaltvizsgálati ésfékpadmérőeszközök beszerezhetők. Ha nincs ilyen piaci cég, akkor ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
1
17
18
19
33